Robotsebészet: hiányzik egy jól felépített tréningrendszer

Európában 360 da Vinci robotsebészeti eszközt használnak az orvosok, az olaszoknál van a legtöbb, közel 60, a német 55, a szlovák egészségügy pedig 3 ilyen eszközt működtet. Hogy hazánkban mikor használhatnak a szakemberek ilyen technológiát, még kérdéses. Az általunk megkérdezett dr. Wéber György szerint talán egy évtized, bár ennél korábban fog lépni a magánszféra.

A világon jelenleg 2100 da Vinci robotsebészeti eszköz üzemel, ebből csak az Amerikai Egyesült Államokban van 1500. Nem csoda, amerikai találmányról van szó, a Stanford Egyetemen zajlottak a fejlesztések, a Food & Drug Administration (FDA) 2000-ben engedélyezte a rendszer amerikai működését.

Egy beavatkozás ára átlagosan egymillió forintba kerül, ezt a magas költséget nem engedhetik meg maguknak, csak a magánkórházak - ez a magyarázata annak, miért nincs elterjedve a hazai közkórházakban a műszer, amelyet külföldön főként az urológia, a nőgyógyászat és a szívsebészet alkalmaz.

Dr. Wéber György, a Semmelweis Egyetem Kísérleti Sebészeti és Műtéttani Intézet igazgatója a DR.Portál kérdésére elmondta, hogy az első lépés az lenne, hogy egy ilyen eszköz segítse a hazai szakorvosképzést, jelenleg ugyanis csak elméleti síkon ismerhetik meg az egyetemisták és a fiatal szakorvosok a robotikát. Csak összehasonlításképpen: San Diego-ban 8 da Vinci robot csak a képzést szolgálja.

Reményeink szerint a Semmelweis Egyetemen sem kell már sokat várni arra, hogy az orvostanhallgatók és a fiatal szakorvosok személyesen is megismerkedhessenek ezzel az új technikával - mondja a professzor.

Szövődmények vannak, de…

Két év alatt közel 140 ezerrel nőtt a robotsebészeti eszközzel végzett műtétek száma, tavaly 367 ezer ilyen beavatkozás történt világszerte (2010-ben 228 000, 2011-ben pedig 292 000 műtétet végeztek).

A szövődmények száma 115 volt az elmúlt évben, amely „elenyésző” a laparoszkópos vagy a nyílt műtétek szövődményeihez képest. Az viszont elgondolkodtató adat, hogy 2009 és 2012 között 70 haláleset írható a da Vinci robotsebészeti eszköz számlájára, miközben a laparoszkópos műtétek szövődményei kapcsán nem publikáltak halálesetet. A háttérben az állhat, hogy a gyakorlati oktatás és kiképzés minősége nem javult a műtétek, illetve az azt végzők számának exponenciális növekedésével párhuzamosan. Jellemző ugyanis, hogy a leginkább az amerikai piacon elterjedt roboteszköz használatát gyorstalpaló képzésen sajátítják el az orvosok. Hiányzik egy jól felépített tréningrendszer, amelyre kitűnő lehetőséget biztosítana az elmúlt évben felépített „George Berci” Sebészeti Gyakorló és Kutató Laboratórium a Semmelweis Egyetemen - vélekedik dr. Wéber György. Ne feledjük el, a gépet ember irányítja, a robot használatát pedig alaposan meg kell ismerni.

A robotsebész pontosabb munkára képes, mint az ember, 10 milliószor tudja ugyanazt a mozdulatot ugyanazzal a precizitással végrehajtani, azonban mindig történhetnek váratlan események, amikor emberi beavatkozásra van szükség, például ha megsérül egy ér. A gép nem érez, nem jelzi a fájdalmat.

Hét év alatt térülne meg

2007 és 2009 után 2011 végén volt egy hazai bemutatója a kaliforniai gyártó magyarországi képviselőjének. Három urológiai műtétet mutattak be a HM Állami Egészségügyi Központban, ahol szakmai érdeklődők, elsősorban urológus orvosok tekinthették meg élesben a Magyarországon még ma is egyedülálló beavatkozásokat.

A robotműszer ára 1,5 millió dollár, amely tartalmazza a háromfős orvosi team képzését, száz műtéthez szükséges mennyiségű segédeszközt (robotkarokra szerelhető ollók, szikék, fogók stb.), valamint a garanciát és a szervizhátteret. Évi kétszáz műtéttel és 1,5 millió forintos működési költséggel számolva hét év alatt térülne meg, ha Magyarország beruházna egy ilyen berendezésbe - olvasható a hazai képviselő tájékoztatójában. Megkerestük a témában a hazai forgalmazót, de nem reagáltak kérdéseinkre.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)