• Leukémia - Nem csupán gyermekbetegség

        Szerző:
        WEBBeteg

        A leukémia (fehérvérűség, vérrák) a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják, holott kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint fiatalkorú.

         A téma cikkei

        6/1 Leukémia - Nem csak gyermekbetegség
        6/2 A leukémia tünetei és kivizsgálása
        6/3 A leukémia típusai
        6/4 A leukémiák kezelési lehetőségei, életkilátások
        6/5 Kiújult a leukémia, mire számíthatok?
        6/6 Túl az akut leukémián

        Leukémia akkor jön létre, amikor a normál vérképzésben szerepet játszó csontvelői sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak. A szaporodás során rendszerint éretlen kóros előalakok (blasztok), tumorsejtek alakulnak ki, amelyek a normál vérképző sejteket kiszorítva kóros eltéréseket okoznak a beteg szervezetében. Ez a folyamat áll a hátterében a kórosan magas fehérvérsejtszámnak, ami a leukémia egyik legelső figyelmeztető tünete.

        Ezt olvasta már? Milyen jelek utalhatnak még leukémiára?

        Az érintettek köre, előfordulási gyakoriság

        A leukémia mindkét nemben, minden életkorban előfordulhat, ám a betegség akut változata férfiak esetében valamivel gyakoribb. 15 év alatti gyermekek körében a daganatos esetek 30%-a leukémia. Az összes daganatot számba véve, előfordulási gyakorisága szerint pedig a 11. helyen áll világviszonylatban.

        Hirdetések

        Gyermekkorban egyes típusait tekintve a leggyakrabban az akut limfoblasztos leukémia (ALL) fordul elő - ez a gyermekkori leukémiák 3/4-ét teszi ki. Ezután a második legtöbbször diagnosztizált típus az akut mieloid leukémia (AML) követi (kb. 20 százalék), viszont a krónikus mieloid leukémia (CML) ritkának számít. A negyedik típus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) extrém ritkán fordul elő gyermekkorban.

        Felnőttkorban az ALL-nél jóval gyakoribb az AML, illetve a kor előrehaladtával a CML és CLL gyakorisága is növekszik.

        Miért alakulhat ki a leukémia?

        Néhány leukémia típus (pl. T-sejtes ALL) okozójának, a Humán T-sejt Leukémia Vírus (HTLV) I. és II. típusát tartják. Valójában a leukémiák kialakulásának oka az esetek legnagyobb részében ismeretlen.

        A leukémiák gyakrabban alakulnak ki bizonyos vegyszerek (pl. benzol), ionizáló sugárzás hatására, illetve egyes genetikai rendellenességek (pl.: Down-szindróma) eseteiben. Csontvelő-károsodással járó betegség (pl.: aplasztikus anémia), vagy a nyirokrendszer daganata a kórtörténetben szintén az akut leukémiák kifejlődésére hajlamosít.

        Korábbi daganatellenes kemoterápiás kezelések, az immunrendszer éberségét csökkentő immunszuppresszáns gyógyszerek és a klóramfenikol (antibiotikum) alkalmazása szintén az akut leukémiák kialakulására hajlamosíthat, ugyanúgy, mint daganatok kezelésére – talán már ritkábban alkalmazott – sugárkezelés után is.

        Milyen típusai ismertek?

        Négy fő típusra osztható: az akut leukémia kialakulása és lefolyása kezelés nélkül gyorsabb, halálhoz vezet, míg a krónikus leukémia általában lassúbb, elnyújtva okoz majd tüneteket, viszont kezelése mai napig csak az esetek kis százalékában megoldott. A kialakulás forrása szerint a leukémia lehet limfoid vagy mieloid (ritkán hibrid leukémia – mely mind a két sejtvonalat érinti).

        A gyermekkori leukémiák túlnyomó része az akut csoportba tartozik. A felnőttkori esetek fele a hatvanadik életév felett fordul elő, az idősebb korosztály esetében az akut és a krónikus megbetegedés előfordulása közel azonos.

        Bővebben A leukémiák típusairól itt írtunk részletesen

        Megelőzhető-e a leukémia?

        Elméletek szerint a legtöbb daganat valamennyire megelőzhető az életmód és az étkezési szokások megváltoztatásával, más szóval a rizikófaktorok kiküszöbölésével. A leukémiának azonban máig nincs ismert konkrét rizikófaktora, vagy kiváltó ágense, emiatt megelőzési módja sem.

        Ionizáló sugárzásnak, illetve az erősen toxikus vegyszereknek való kitettség, valamint ismert kromoszómahibák esetén rendszeres orvosi ellenőrzés javasolt. Általában igaz, mint a legtöbb daganatra, hogy a betegség korai felismerése segíti a kezelést. Vannak azonban olyan, a kimenetelt meghatározó molekuláris és genetikai eltérések, amik lényegesen jobban befolyásolják, hogy az adott leukémia hogyan reagál majd a kezelésre.

        Gyakori kérdés Hogyan befolyásolja a leukémia a gyermekvállalást?

        Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
        Lektorálta: Prof. Dr. Kiss Csongor, onkológus, Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

                

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

        A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.

        Az akut limfoid leukémia (ALL) tünetei és kezelése

        Az akut leukémia a csontvelői eredetű vérképző sejtek daganatos sejtburjánzása által alakul ki. Az alapján, hogy elsősorban a csontvelőből kiinduló mieloid eredetű fehérvérsejtek vagy a nyirokszervekben is megtalálható limfoid fehérvérsejtek betegségéről van-e szó, beszélünk akut mieloid (AML) vagy akut limfoid (ALL) leukémiáról.

        A krónikus myeloid leukémia (CML) tünetei és kezelése

        A krónikus myeloid leukémia (CML) a fehérvérűség egyik lassú kialakulású, több éves lefolyással járó, krónikus fajtája, melynek során a csontvelőben és a vérben tumoros fehérvérsejtek alakulnak ki. A csontvelőt megtöltő daganatsejtek idővel a vérkeringésbe is bekerülnek, majd jellegzetesen a májban és a lépben halmozódnak fel. A betegség százezerből egy lakost érint évente.

        Immunrendszerünk működése és zavarai

        A szervezet legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a roppantul bonyolult és rendkívül komplex védekezőrendszer felelős a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok elleni küzdelemért, és a megfelelő védekezés kiépítéséért.

        A nyiroködéma okai és kezelése

        Nyiroködéma esetén a nyirokrendszer elégtelensége miatt fehérjedús folyadék lép ki a szövetek közötti térbe. Ezt a szövetek közötti kóros felhalmozódást nevezik vizenyőnek vagy ödémának.

        A génterápia lehetőségei

        A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A genetikai betegségek jövőbeni gyógyítására ugyanakkor ígéretes kutatások vannak folyamatban, melyek a génterápia, génsebészet eszköztárát vonultatják fel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.