Az óriássejtes arteritisz tünetei, diagnosztizálása és kezelése

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, hematológus, belgyógyász megjelent:

Az óriássejtes arteritisz az artériák belső rétegének gyulladása, ami leggyakrabban a feji artériákat, különösen a halántéktájékot érinti. Gyakran okoz fejfájást, fejbőrérzékenységet, állkapocsfájdalmat és látási problémákat, kezeletlenül pedig akár stroke-ot vagy vakságot is előidézhet.

A kortikoszteroid (az elérhető legerősebb gyulladáscsökkentő gyógyszer) kezelés általában enyhíti a tüneteket, időben elkezdve megakadályozhatja a látásvesztést, súlyos esetben hosszabb ideig szedve pedig csökkenti a betegség visszatérésének valószínűségét. A szteroidok mellékhatásainak szűrésére és kezelésére azonban rendszeres orvosi vizsgálatokra van szükség!

Miről ismerhető fel a betegség?

Az óriássejtes arteritisz leggyakoribb tünetei a – gyakran súlyos – fejfájás és érzékenység, mely különösen a halántéktájon jelentkezik. A betegség korai szakaszában úgy érezheti magát, mintha influenzás lenne. Tünetei lehetnek még:

  • állandó, súlyos, lüktető fejfájás – általában halántéktájékon,

  • a fejbőr érzékenysége,

  • állkapocsfájdalom rágás vagy a száj szélesre tárása közben,

  • láz,

  • fáradtság,

  • fogyás,

  • látásvesztés, kettős látás – különösen azoknál, akik állkapocs fájdalomra is panaszkodnak,

  • hirtelen, állandó látásvesztés az egyik szemen,

  • megkeményedett, lüktetést nem mutató halántéki ér.

A nyak, váll vagy a csípő fájdalma és merevsége gyakori tünete a polimialgia reumatika nevű betegségnek, mely az óriássejtes arteritiszben szenvedők 50%-át érinti.

Forduljon orvoshoz!

Amennyiben új, tartós fejfájást tapasztal, vagy a fentiekben felsorolt tüneteket tapasztalja magán, haladéktalanul keresse fel orvosát! Amennyiben óriássejtes arteritiszt diagnosztizálnak Önnél, az azonnali kezelés létfontosságú a látásvesztés megakadályozásában.

Az óriássejtes arteritisz kialakulásának okai

Az óriássejtes arteritisz esetén az artériák belső rétege begyullad, ennek következtében megduzzad. Ez a duzzanat szűkíti a vérereket, csökkenti a vér-, az oxigén- és a létfontosságú tápanyagok mennyiségét a szövetekben. A betegség szinte minden nagy vagy közepes méretű artériát érinthet – leggyakoribb a halánték artériáinak betegsége –, de előfordulhat, hogy a duzzanat az artériának csak egy részét érinti. Az, hogy mi okozza az artériák gyulladását, nem ismert, de egyes gének és génvariációk növelhetik a betegségre való hajlamot.

Kockázati tényezők

Számos tényező növeli az óriássejtes arteritisz kockázatát. Ezek közül a leggyakoriabbak a következők:

  • Életkor – Az óriássejtes arteritisz csak a felnőtteket érinti, az 50 év alattiakat csak nagyon ritka esetekben. A betegségben szenvedő legtöbb ember csak 70-80 éves korban tapasztalja az első figyelmeztető jeleket magán.

  • Nem – Nőknél körülbelül kétszer nagyobb a betegség kialakulásának a valószínűsége.

  • Faj – A betegség leggyakrabban az észak-európai fehér lakosságban vagy a skandináv származásúaknál jelentkezik.

  • Polimialgia reumatika – A polimialgia reumatika gyakran jár óriássejtes arteritisz érintettséggel.

  • Családtörténet – Néha a betegség családi halmozódást mutat.

Lehetséges szövődmények

Az óriássejtes arteritisz az alábbi komplikációkat okozhatja:

  • Vakság – A szemhez áramló vér csökkent mennyisége hirtelen, fájdalommentes – általában állandó – látásvesztést okozhat az egyik vagy mindkét szemben.

  • Aorta aneurizma – Az aneurizma egy meggyengült érfalon észlelhető kitüremkedés – általában az aortában, a nagy artériában, mely a mellkas és has közepén fut. Az aorta aneurizma átszakadhat, és életveszélyes belső vérzést, gyakran halált okozhat. Mivel ez a komplikáció akár évekkel az első diagnózis után alakulhat ki, az orvosa rendszeresen ellenőrzi az aorta egészségét mellkasröntgen vagy egyéb képalkotó vizsgálatok, például ultrahang vagy CT segítségével.

  • Stroke – A betegség kevésbé gyakori szövődménye.

Nehéz diagnosztizálni

Az óriássejtes arteritiszt nehéz diagnosztizálni, mert a korai tünetek sok egyéb betegség tüneteire hasonlítanak. Az orvos emiatt elsősorban az egyéb lehetséges okokat zárja ki, amihez az alábbi vizsgálatokat végzi el:

  • A beteg részletes, panaszokra irányuló kikérdezése.

  • Fizikális vizsgálat, különös figyelmet fordítva a temporális artériákra. Gyakran ezen artériák egyike vagy mindkettő érzékeny, zsinórszerű érzettel és megjelenéssel.

  • Vérvizsgálat a vörösvértest-süllyedés ellenőrzésére. Ez azért fontos, mert a gyors süllyedés, gyulladásra utal a szervezetben. Emellett az orvos kérhet C-reaktív protein (CRP) vizsgálatot is.

  • A betegség diagnosztizálásának legbiztosabb módja a temporális artériából vett kis szövettanminta, vagyis a biopszia. Az eljárást ambulánsan végzik, helyi érzéstelenítésben, és általában kevés kellemetlenséggel és kis hegesedéssel jár. Amennyiben óriássejtes arteritisze van, az artéria gyulladást mutat, amely magába foglalja az abnormálisan nagy, úgynevezett óriás sejteket – amelyről a betegség a nevét kapta. Lehetséges ugyanakkor, hogy a betegség ellenére a biopszia eredménye negatív. Ha az eredmények nem egyértelműek, az orvos a fej másik oldalán lévő verőérből is mintát vehet.

A betegség diagnosztizálására képalkotó eljárást is használnak. A lehetséges vizsgálatok közé tartozik a:

  • Mágneses rezonanciás angiográfia (MRA) – Ez a teszt ötvözi a mágneses rezonancia vizsgálatot (MRI) a kontrasztanyagos érfeltöltéses vizsgálattal, mely részletgazdag képet ad a vérerekről.

  • Doppler ultrahang – A vizsgálat ultrahanghullámok segítségével készít képeket a vérerekben áramló vérről, jelzi a szűkületet vagy elzáródást.

  • Pozitronemissziós tomográfia (PET) – A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazó intravénás nyomjelző oldatot juttatnak be, mely részletes képet ad a vérerekről, és jelzi a gyulladásos területeket.

Kezelés: nagy dózisú szteroid

Az óriássejtes arteritisz kezelése nagy dózisú szteroid adásából áll. Mivel az időben elkezdett kezelés létfontosságú a látásvesztés megakadályozása érdekében, orvosa valószínűleg még azelőtt megkezdi a gyógyszeres kezelést, mielőtt a biopszia megerősítené a diagnózist. Mindössze néhány nappal a kezelés megkezdése után valószínűleg jobban fogja érezni magát. Amennyiben nincs teljes látásvesztés, a tünetei valószínűleg három hónapon belül javulni fognak.

Lehetséges, hogy a gyógyszer szedését 1-2 évig vagy tovább is folytatnia kell. Az első hónap után orvosa valószínűleg fokozatosan csökkenteni fogja a dózist, egészen addig, míg el nem éri azt a legalacsonyabb szteroid dózist, mely a gyulladás kezeléséhez szükséges. Néhány tünet – különösen a fejfájás – visszatérhet ebben a megvonásos időszakban, ilyenkor jelentkeznek sokaknál a polimialgia rheumatica tünetei is. Az ilyen gyulladásos fellángolásokat általában enyhe szteroiddózis-emeléssel kezelik, valamint az orvos javasolhatja metotrexát szedését is a kezelés kiegészítésére.

A szteroidok számos súlyos mellékhatást okozhatnak – például csontritkulást, magas vérnyomást, izomgyengeséget, gyengítik az immunrendszert, hajlamosítanak fertőzésekre és ronthatják a fennálló cukorbetegséget is. Ezek elkerülése érdekében az orvos rendszeresen ellenőrzi a csontsűrűségét és a vércukorszintjét, valamint kalcium, D-vitamin és egyéb csontritkulás megelőzésére szolgáló készítmények szedését ajánlja. Emellett figyelemmel kíséri a vérnyomását és olyan edzésprogramot, diétát, valamint gyógyszeres kezelést javasol, amivel normál tartományban tartható a vérnyomása. A legtöbb mellékhatás elmúlik, amint a szteroid kezelés csökken vagy abbamarad.

Életmód és házi praktikák

Amennyiben az óriássejtes arteritiszt korai szakaszban diagnosztizálják és kezelik, a prognózis általában kiváló. A tünetek a szteroid kezelés megkezdése után gyorsan javulnak, és valószínűleg a látását nem is érintik. Ebben az esetben a legnagyobb kihívást a gyógyszeres kezelés mellékhatásaival való megküzdés jelenti. Ehhez érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:

  • Étkezzen egészségesen! – A helyes táplálkozás segít megelőzni a lehetséges problémákat, mint a csontritkulás, magas vérnyomás és a cukorbetegség. Fogyasszon friss gyümölcsöket és zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, sovány húsokat és halat, valamint korlátozza a só-, alkohol- és cukorbevitelt! Ügyeljen a megfelelő mennyiségű kalcium- és D-vitamin-fogyasztásra. Az 51 éves kor feletti nők és a 70 feletti férfiak számára a javasolt bevitel 1200 mg kalcium és 800 NE D-vitamin.

  • Mozogjon rendszeresen! – A rendszeres aerob testmozgás, mint például a gyaloglás segít megelőzni a csontritkulást, magas vérnyomást és cukorbetegséget, jótékony hatással van a szívre és tüdőre, emellett javítja a hangulatot és az életminőséget. Ha eddig nem mozgott, lassan, fokozatosan kezdjen neki – orvosa segíthet egy Ön számára megfelelő mozgásterv kialakításában.

  • Vegyen részt a rendszeres szűréseken! – Keresse fel orvosát, hogy rendszeresen ellenőrizhesse a kezelés mellékhatásait és az esetleges komplikációk kialakulását.

  • Kérdezze orvosát az aszpirinről! – Kérdezze meg orvosát, hogy mit szól ahhoz, ha naponta 100 milligramm aszpirint szed, hiszen az alacsony dózisú aszpirin rendszeres szedése csökkentheti a vakság és a stroke kockázatát.

Minél többet tud az óriássejtes arteritiszről és annak kezeléséről, annál inkább érezheti, hogy betegségét kontroll alatt tudja tartani. Ismerje meg gyógyszerei lehetséges mellékhatásait, hogy figyelemmel tudjon kísérni bármiféle változást az állapotában, és arról időben tájékoztathassa orvosát.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Mayo Clinic
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Szegő Miklós, fordító
WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Cs. K., fordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.