• Romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei - állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.

        Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális működése és kölcsönhatása határozza meg, e hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem működik a természetes kiválasztódás - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121112135516.htm).

        Hirdetések

        Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószínűséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlődött ki, mielőtt elődeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntő volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erőteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetően ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia - fejtegeti a szerző.

        Gének és életmód


        Senki sem tudja megváltoztatni azokat a géneket, amelyeket az őseitől örökölt, de mindenki kiválaszthatja azt az étrendet, mellyel kedvezően befolyásolhatja az örökölt kockázatot, amivel megszületett. Gének és életmód>>

        A kutató szerint ettől a ponttól viszont megkezdődött a hanyatlás. A földművelés kifejlődésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengítő mutációk "kiszűrése".

        Még háromezer év?

        Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámította, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford Egyetem kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.

        Nem kell azonban Gerald Crabtree szerint aggódni, a folyamat ugyanis meglehetősen lassú, a tudomány gyors fejlődése pedig minden bizonnyal megoldást kínál majd a problémára.

        Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes +meghibásodást+. Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára - vélekedett Gerald Crabtree.

        (MTI)
         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében

        A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.

        BRAF génmutáció vizsgálata - Mikor van rá szükség?

        A pajzsmirigy daganatos megbetegedéseinek differenciál diagnosztikájánál igen nagy jelentősége van a jó- és a rosszindulatú elváltozások elkülönítésének, hiszen ez nagymértékben meghatározza a további teendőket. A vékonytű biopszia elvégzése ebben igen nagy segítséget jelent, ám vannak esetek, amikor az ún. BRAF génmutáció vizsgálatára is szükség van. Hogy pontosan mit takar az elnevezés, és hogy mikor érdemes ellenőriztetni a zavar fennállását, arról dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt.

        Új gént azonosítottak egy ritka betegség kialakulásának hátterében

        Több mint kétévnyi kutatómunkával sikerült azonosítani azt a gént, amely felelős lehet egy igen szerteágazó idegrendszeri tüneteket eredményező, eddig tisztázatlan genetikai hátterű ritka neurológiai betegség kialakulásában – mondja a Nemzeti Agykutatási Program során elért, az EMBO Molecular Medicine szaklapban publikált eredményüket ismertetve Dr. Molnár Mária Judit.

        Tizennégy új fejlődési zavart azonosítottak brit genetikusok

        Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál.

        A rákkutatási együttműködés eredményei

        Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a GenomeBiologyban, illetve a NatureOncogene folyóiratában publikálták.

        A nők hosszabb életének titka

        A nők hosszabb életének titka talán abban rejlik, hogy a sejtjeikben lévő mitokondriumokban kevesebb hiba van, mint a férfiakéban - sugallja brit és ausztrál kutatók tanulmányának eredménye, melyet a Current Biology című szakfolyóiratban ismertettek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.