• Candida-fertőzések (candidiasis)

        A Candida albicans a normál flóra résztvevője. Az egészséges szervezetben igen ritkán fordul elő az enyhe lefolyású betegségekért felelős kórokozó, ám a legyengült immunrendszerű betegeknél súlyos, gyakran végzetes kórfolyamot indíthat el.

        A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásának elterjedésével, és az immunrendszert elnyomó kezelések növekvő számával, a gombás fertőzések egyre gyakoribbá válnak. Mai, civilizált világunkban, kétségtelenül rengeteg negatív hatás éri az emberi szervezetet: bizonytalanság, stressz, étkezési szokásaink megváltozása - az élelmiszerek minőségéről és a hozzáadott adalékokról nem is beszélve -, ami minden bizonnyal hozzájárul belső egyensúlyunk felbomlásához.

        Hirdetések

        A nyálkahártyák gombás fertőzései (mucocutan candidiasis)

         Candida albicans gomba
        Candida albicans gomba

        Felületes gombás fertőzés bőrrel, vagy nyálkahártyával fedett testfelszínen fordul elő. Ez a betegség bármely hámmal fedett testfelszínt érintheti, de a leggyakoribb előfordulási helyek a végbéltájék, a hüvelybemenet, valamint a testhajlatok.

        Akkor gondolhatunk gombás fertőzésre, ha az érintett felületen az intenzív viszketést, égő érzést, élénkvörös hámfosztott területeket, esetleg fehér, túrós csapadék megjelenését tapasztaljuk.

        A betegség gyakoribb cukorbetegségben szenvedőknél, a terhesség ideje alatt, erősen izzadó, túlsúlyos embereknél, széles spektrumú antiobiotikum kezelése során, nagy sebészeti beavatkozást követően, hematológiai megbetegedéseknél, rosszindulatú folyamatoknál és HIV-fertőzéshez társulva is jelentkezhet.

        A tünetek enyhítése, a bőrfelületek szárazon és szabadon tartásával, az antibiotikumok elhagyásával, vagy antimikotikus krémek használatával (miconazol, flukonazol) érhető el.

        A száj gombás fertőzései

        • Szájpenész. Csecsemőkorban mindennapos a szájpenész (soor oris) megjelenése, mely szintén candida-fertőzés. A még éretlen immunrendszer, illetve a még nem megfelelő száj-baktériumflóra ad lehetőséget a gomba elszaporodására. Emellett fontos tényező a cumi jelenléte. A szájpenész jól kezelhető borax-glycerines ecseteléssel, és nagyon fontos a cumik sterilizálása is.
        • Gombás nyelőcsőgyulladás. A szájnyálkahártya érintettsége nélkül is előfordulhat gombás nyelőcsőgyulladás. Ennek tünetei a nyelési fájdalom, hányinger, nehéz nyelés. Kivizsgáláskor a nyeletéses röntgen vizsgálat és a gyomortükrözés jöhet szóba, melyek közül az utóbbi során biopsziás mintavételre is van lehetőség.
          Kezelésében a szájon át alkalmazható gombaellenes készítmények használhatók (ketokonazol, miconazol). Tartósan fennálló, kezeletlen elváltozás akár vérzést, nyelőcső-szűkületet is okozhat. Ezek a panaszok természetesen a megfelelő terápia alkalmazásával enyhülnek, idővel teljesen meg is szűnnek.

        Candida okozta húgyúti fertőzés

        Becslések szerint a nők 75 százalékában fordul elő életük során gombás hüvelygyulladás. A cukorbetegeknél, a terhes anyáknál, vagy valamilyen antibiotikumos kúra alatt állóknál nagyobb a kockázata, hogy kialakul a fertőzés.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        Kezelése lehetséges helyi készítményekkel (clotrimazol kúp), de szájon át adott antibiotikum is használható. Candida okozta húgyúti fertőzés, általában az antibiotikus terápia elhagyása, és a hólyagkatéter eltávolítása után is spontán megszűnik.

        Candida a vérben - "vérfertőzés"

        Elsősorban tartós vénás kanülök esetén észlelhető a Candida-fertőzés a vérben. Ha a kanül eltávolítása után az állapot megszűnik, szövődménymentesen gyógyul a beteg.

        De a véráramban keringő gombasejtek akár szemészeti tüneteket (retinaelváltozásokat), akár szívbelhártya-gyulladást is okozhatnak. Bár ez utóbbi elsősorban műbillentyűkön alakulhat ki.

        Tesztelje önmagát!


        Próbálja ki általános állapotfelmérő tesztünket, és tudjon meg Önmagáról többet!

        A Candida a normál flóra része, mely panaszokat, betegséget csak különböző hajlamosító tényezők fennállása esetén okozhat. Székletből történő kimutatása betegséget még nem jelez, bár ha sok telep tenyészik ki, felmerülhet kórokozói szerepe. A gombaellenes szerek használata csak kimutatott nyálkahártya-elváltozások esetén indokolt.

        Bizonytalan, szerteágazó panaszok esetén nem a candidiasist, mint diagnózis felállítása lehet elsődleges és helyes. Célszerűbb először az immunrendszer erősítése, probiotikumok használata, méregtelenítő kúra, akár böjt tartása is. Mindezeken felül, pedig az egészséges életmód megvalósítása lehet még a leginkább célravezető.

        (WEBBeteg - Dr. Plósz János, belgyógyász)

        Legutóbb frissült: 2013.08.28 05:21

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (4)
        Írta: dorina
        2012-04-05 14:59
        Érdeklődnék ha a vérbe gombás fertőzés van az halálos is lehet egy szív mütét után???

        Írta: Vendég2
        2012-03-15 22:16
        A 2010-03-18-i Vendég hozzászólása kapcsán érdeklődnék: szeretném megtudni az itt közölt cikk szerzőjét, a szabadalmaztatott Candida ellenes réz-tartalmú készítmény nevét, elérhetőségét.Lehetséges?Köszönöm!

        Írta: Candida gomba ellen
        2011-09-15 09:20
        A Candida gomba napjainkban azért problémás, mert így táplálkozunk. Össze vissza mindenféle egészségtelent. Nem figyelünk semmire, csak ha már gond van. A másik nagy probléma, hogy a gyógyszerekben keressük a megoldást, pedig elég lenne a táplálkozásunkon változtatni.Amit tudok ajánlani, az az, hogy ételeinket magunk készítsük el. H van orvosi segítség, akkor vele együtt állítsuk össze étrendünket.A zsírokat, olajokat cseréljük le kókuszolajra sütéskor és minél több Omega zsírsavat vigyünk be a szervezetünkbe!http://kokuszolaj.com/candida-gomba-kezelese.html

        Írta: Vendég
        2010-03-18 13:42
        Olvastam a Candidával kapcsolatban egy riportot önnel. Ennek kezdő soraiban Ön azt nyilatkozta, hogy a candida egy természetes bennünk élő organizmus. Nem lehet, hogy egy fertőzés következtében alakult ki, mint ahogy az alábbi tanulmány szerzője is gondolja?-- Bevezetés E tanulmány röviden bemutatja a mostanában egyre többet emlegetett, újonnan felismert, a népesség jelentős hányadát érintő betegséget, az idült disseminált bélcandidiasist, amely magyarázatot adhat sok, mindeddig gyógyíthatatlan krónikus betegség okára is. Megemlíti az eddigi terápiás gyógyszereket, majd vázlatosan ismerteti a kutatási eredményeket egy, az eddigiektől eltérő hatásmechanizmusú hatóanyaggal kapcsolatban. Betegségtörténet A candidiasis régóta ismert betegség, mely a legkülönbözőbb szerveket támadhatja meg. A Candida nem válogatós, és ha a feltételek adottak hozzá, gyakorlatilag minden szervet megtámadhat. Leírták pl. a bőr, a körmök, a száj, (közismert a csecsemők szájpenésze, a soor) a nyelőcső, a gyomor, a tüdő, a vese, a női hüvely, sőt újabban a máj, és a központi idegrendszer candidiasisát. Van azonban a candidiasisnak egy olyan formája is, amit viszonylag újonnan ismertek fel. Az antibiotikumok felfedezése, majd alkalmazásuknak általános elterjedése ennek a formának rohamos elterjedéséhez vezetett. Ez a bélből kiinduló, és onnan szóródó (dissemináló) candidiasis, amely szinte minden esetben alapja, és kiindulópontja is a fentebb felsorolt klinikai formáknak. Ezt a betegséget azonban hiába keresnénk akár a legmodernebb orvosi összefoglaló művekben, nincs megemlítve, mert jelenleg az orvostársadalom nagy része álal nem elfogadott. Ennek oka, hogy az orvostudomány a Candida albicanst mind a mai napig a bélflóra természetes, sőt szükséges tagjának tartja. Pedig aligha hihető, hogy ugyanaz a Candida, mely mindenütt kóros elváltozásokat okoz, a bélben békés szimbiozisban éljen. Mivel a gyógyítás rendkívül felelősségteljes feladat, érthető, hogy minden szempontból meggyőző bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy egy új szemlélet meghonosodjon az orvostudományban. Ezért az új eredményeket csak bizonyos fáziskéséssel alkalmazzák a gyakorlatban. Erre számos példát lehetne felhozni az orvostudomány történetében. Orian Truss doktor 1978-as publikációjában [1] vetette fel először, hogy a Candida állhat néhány, mindaddig ismeretlen eredetű betegség hátterében. 1981-ben jelentette meg könyv alakjában is korszakalkotó megsejtését, [2] melynek helyességét a későbbi vizsgálatok többszörösen igazolták. Orvostársai azonban nézeteit nem fogadták el, sőt kiközösítették maguk közül. De szerencsére voltak olyan kollégák is, akik melléálltak, és folytatták a kutatásokat. [3] Munkájuknak jelentősége szinte fölbecsülhetetlen. Ezt azonban eddig főleg csak a természetgyógyászok ismerték fel, közöttük egyre több orvos is. Sajnos a természetgyógyászokkal való rivalizálás megnehezíti a fent említett kórkép hivatalos orvosi elismerését. Ezért, ha valaki manapság ilyen problémával orvoshoz fordul, akkor ott jószerivel csak a tüneteket, és a szerteágazó szövődményeket próbálják orvosolni, ahelyett, hogy az alapbetegséget kezelnék. A betegség összefüggése a krónikus betegségekkel, és kialakulásának tünetei Ki gondolná, hogy az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbaj, a krónikus fáradtság szindróma, a felsőléguti betegségek, (nátha, középfülgyulladás, orrmelléküreg gyulladás) a hörghurut, a tüdőgyulladás, a TBC, az allergia, az autoimmun betegségek, az asztma, az izületi gyulladás, a reuma, a köszvény, a felfázás miatti hólyaghurut, a frigiditás, sőt még a prionok okozta kergemarhakór (BSE) is közvetlen összefüggésben állhatnak a Candidával? Pedig így van. Gombaellenes kezelés eredményeképpen (hacsak nem irreverzibilisen károsodott már a szervezet) vagy jelentős javulás, vagy akár teljes gyógyulás is bekövetkezhet ezen betegségek esetében! Bizonyosnak tarthatjuk, hogy igen sok krónikus, az életet megkeserítő betegség mögött idült gombafertőzés rejtőzik. Ezeknek az összefüggéseknek felismerését jelentősen nehezíti az a tény, hogy - a baktériumokkal ellentétben - a gombák sokkal nehezebben mutathatók ki, és pl. nem teljesítik a baktériumoknál jól működő Koch-posztulátumokat. Nehézséget okoz továbbá az is, hogy míg a baktériumok általában egységes tüneteket produkálnak, addig a gombák esetében ez korántsem így van. Szinte ahány beteg, annyiféle megjelenése lehet a tüneteknek. Ugyanaz a Candida más emberben más betegséget képes produkálni. A standardizált, mindent kategorizáló, randomizált kettős vak kísérletekkel dolgozó tudományos orvosi kutatás nem tud mit kezdeni a Candida okozta változatos kórképekkel. Azonkívül a mikológia az orvosi szakterületeknek egyik legelhanyagoltabb ágát képezi. Ha megnézünk egy átlagos mikrobiológia könyvet, abban a mikológiai rész a bakteriológiához, a virológiához, a parazitológiához képest elképesztően csekély hányadot képvisel! Nem csoda, hogy az orvosok keveset tudnak a gombákról. Hogy ez milyen önellentmondás, azt semmi sem jellemezheti jobban, mint az, hogy becslések szerint ma Magyarországon a népesség 40-50 %-ának van valamilyen gombás betegsége. Kezdeti tünetek Van azonban egy közös tünet, amely minden kezdődő, vagy idült Candida betegségre jellemző, mégpedig jóval a további bajok megjelenése előtt: az étkezések után 20-30 perccel fellépő panaszok. Ilyenek lehetnek pl. szaporább szívműködés, (ez a leggyakoribb) fulladás, puffadás, izzadás, gyengeség, kiütések, ödéma, stb. A félreértések tisztásása végett ezek a tünetek nem azonosak a klasszikus allergiás reakciókkal! Érdekes, hogy ezeket a legtöbb beteg úgy megszokta, hogy már észre sem veszi. E tüneteknek az az oka, hogy a Candida hatására megváltozik a bél áteresztőképessége, és ezáltal olyan, meg nem emésztett, antigénként viselkedő makromolekulák is belekerülnek a vérkeringésbe, melyeket a barrier normális esetben visszatart. Ez belső stresszt indukál, ami a fent felsorolt tünetekben nyilvánul meg. A továbbiakban ez lehet az egyik alapja a később kifejlődő kórképeknek, a másik ok pedig a Candida által kibocsátott mikotoxinok, melyekből több tucatot azonosítottak. A betegség egyéb tüneteinek, kimutatásának, és okainak tárgyalásától, valamint gyógyításának részletesebb ismertetésétől helyszűke miatt kénytelen vagyok eltekinteni, ezek leírását megtalálhatjuk már magyarul is a szakirodalomban. [4,5,6,7,8] A fentieket pedig azért tartottam szükségesnek megemlíteni, mert a vegyésztársadalom különösen veszélyeztetett, mert különösen sok a hajlamosító tényező az idült candidiasisra. A bélflóra tagja-e a Candida? Ezt nemcsak azért fontos tisztázni, mert elvi kérdés, de ettől függ a gyógyítás, és a megelőzés lehetősége is. Tekintsük tehát át az alábbi összehasonlítást: Bélflóra · kizárólag baktériumokból áll (kb. 500 faj) · segíti a salakanyagok lebontását · vitaminokat termel · segíti a bélhámsejtek regenerálódását · az immunrendszert aktiválja · véd a bélfertőzésekkel szemben · nincs ellenanyagképződés · a bélre lokalizálódik (néhány fajt kivéve) · a szervezet gyengülésével megcsappan · a székletben az élő sejtek aránya magas · kiirtásával súlyos betegség léphet fel Candida · egyedüli gomba · verseng a szervezettel a tápanyagokért · feléli a vitaminokat · megtámadja a bélhámsejteket · immungyengeséget, allergiát, autoimmun betegségeket okoz · a fertőzést súlyosbítja · a népesség 95 %-ában ellenanyagképződést okoz · minden szervet megtámadhat · opportunista, a szervezet gyengülését kihasználva terjeszkedik · a székletben az élő sejtek aránya < 1 ‰ !! · kiirtásával az immunrendszer felszabadul, szinte újjászületik A legdöntőbb érv az utolsó két összehasonlítás, mely egészséges Candida-hordozókra vonatkozik, és amely egyúttal az immunrendszer reagálását is mutatja a hívatlan vendéggel kapcsolatban. (A későbbiekben látni fogjuk, miért nem boldogul az immunrendszer a már kialakult fertőzéssel.) Azokban a (meglehetősen kis számú, szerencsésnek mondható) emberekben, akik születésük után valahogyan elkerülik a fertőzést, a későbbiekben a Candida már nem képes megtelepedni. Ezeket az embereket - bár ugyanolyan terhelésnek vannak kitéve, mint a Candida-hordozók - szinte minden fertőző, és degeneratív betegség, vagy allergia gyakorlatilag teljesen elkerüli életük folyamán. Igaz ugyan, hogy ezek az emberek antibiotikumokat sem kapnak, hisz nincs miért. A Candida tehát nem a bélflóra tagja, hanem a népesség körében rendkívüli módon elterjedt fertőzés. Hasonlóan a Helicobacter pylorihoz, amely egy gyomorban élő baktérium, melyről kiderült, hogy a krónikus gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély, sőt a gyomorrák okozója is. Ezt szintén csak felismerése után évtizedekkel fogadta el a hivatalos orvosi szemlélet. Mindezek után a belekben található Candida kórokozó szerepének figyelmen kívül hagyása hasonló lenne ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy pl. a cérnagiliszta is az afrikai fekete lakosság bélflórájához tartozik, hiszen az ottani népesség 99,9 %-a fertőzött vele… A Candida fertőzés gyógyításásának nehézségei Ahhoz, hogy áttekinthessük és megértsük a Candidiasis gyógyítására használt gyógyszerek hatásmechanizmusát, előzetesen vázlatosan meg kell ismernünk a Candida anyagcseréjét, felépítését, és patogenitását. A Candida albicans és más, kórokozó (nem albicans) Candida fajok az élesztőgombák közé tartoznak, rokonai a közismert sütőélesztőnek, (Sacharomyces cerevisiae) de attól eltérően fehérjebontó képességgel is rendelkeznek. Képesek aerob (levegőt felhasználó), és fakultatív módon anaerob (erjedéses) anyagcserére is. Ez utóbbi tulajdonságuk teszi őket különösen veszélyessé, hisz a bélben, és a szövetekben csak kevés oxigén található. A bomló, elhaló, széteső szerves anyagokat kedvelik, cukorigényük magas. Rendkívül hatásos és agresszív emésztőenzimekkel rendelkeznek. Mindezek miatt a bél ideális hely számukra, mert egyrészt az állandóan megújúló, elpusztuló, majd lelökődő bélhámsejtek, másrészt az előemésztett táplálék biztos megélhetést jelent számukra. Erős ragasztóanyaggal tapadnak a bél falához, és ha egyszer megtelepedtek a Lieberkühn kripták mélyén is, (a bélfal miniatür bemélyedései) élethossziglan maradnak. Ez azonban nem szimbiózis ( békés egymás mellett élés). Az immunrendszer állandó készültségben van a Candida miatt, de ennek ellenére mégsem tud elbánni vele, mert a gombák többszörösen bebiztosítják magukat. Ezek közül példaként a legfontosabbakat említjük: · Bontják az A tipusú immunoglobulint, (IgA) mely nagymértékben felelős a belek egészségéért. · A gyulladás fenntartásával fokozott működésre késztetik a nyáktermelő (Goblet) sejteket. Ezért a gombák sűrű (adrenerg) nyákba vannak beágyazva, amelyen minden ellenanyagnak, fagocitának, vagy gyógyszer hatóanyagnak nehéz áthatolnia. · A gombafonalak (hifák) összessége kiterjedt micéliumot képez, melyek behatolhatnak a lamina propria-ba is (a bélhámsejtek alatti kötőszövetes réteg). A sarjadzósejtek óriási fürtökbe vannak összekapcsolódva, ezért az immunrendszer falósejtjei (a fagociták) csak a külső példányokat tudják elérni, de nem tudnak hozzáférni a csoport belső tagjaihoz, amelyek így tovább tudnak szaporodni. Ezért van az, hogy szinte semmilyen (tehát nem csak a beleket érintő) gombafertőzés nem gyógyul meg magától. A belekben élősködő gombákat csupán csak gombaellenes szerek és diéta kombinációjával lehet visszaszorítani. A diéta abból áll, hogy kerülni kell a cukrokat, az alkoholt, és az allergiás tüneteket kiváltó élelmiszereket. Ez utóbbikak tartják fenn ugyanis a gyulladást, és ennek következményét a neutrofil beszűrődést, és az állandó, és fokozott nyáktermelést. Nehéz olyan gyógyszer kifejlesztése, amely csak a gombára hat szelektív módon, de az ember anyagcseréjébe nem avatkozik bele. Ennek az a fő oka, hogy mind a gombák, mind a magasabb fejlettségi fokon levő szervezetek - tehát az ember is - eukarioták (valódi sejtmaggal rendelkezők). Emiatt az anyagcseréjük egymással sok ponton hasonlóságokat mutat. Csak néhány különbség van, amit viszont ki lehet használni a hatóanyagok kifejlesztése során. Az egyik ilyen különbség, amit kihasználtak, az, hogy a gomba sejthártyája ergoszterin tartalmú, szemben az emberi sejthártya koleszterin tartalmával. Problémát okoz a sok esetben előbb-utóbb kifejlődő rezisztencia is. Tekintsük át a manapság használatos gyógyszereket: A Candidiasis gyógyszerei Ergoszerollal komplexet képzők Polyenek: Amhotericin-B, Nystatin Ergoszterol szintézis gátlása: Imidazol származékok: Miconazol (Daktar), Ketoconazol (Nizoral) Triazol származékok: Fluconazol (Diflucan), Itraconazol (Orungal) Allylamin származékok. Terbinafin (Lamisil) RNS szintézis gátlása: Griseofulvin, 5-fluorocytosin (Ancotil) Növényi hatóanyagok Grapefruitmag kivonat, oktánsav (kókusz), undecilénsav (ricinus) Berberin (Berberis vulgaris, sóskaborbolya) Illóolajok: teafaolaj, borsmentaolaj, kakukkfűolaj, szurokfűolaj A Nystatin, és az Amphotericin-B kivételével, melyek fungicid (gombaölő) hatásúak, a többi gyógyszer csupán fungisztatikus hatású (csak gátolják a gombák szaporodását). Tudjuk, hogy a Candida még bidesztillált vízben is képes éveken keresztül életben maradni, ezért van az, hogy pusztán csak tápanyag megvonással (diétával) nem lehet a bélből kiirtani. A bélrendszerből való eradikálásának(teljes kiirtásának) lehetősége elvileg csak a perorálisan fel nem szívódó Nystatinnal, vagy Amhotericin-B-vel lehetséges. De ezekkel is csak akkor, ha valamiképpen lecsökkentjük a nyákréteg vastagságát, mert a sűrű nyákon ezek a hatóanyagok nem tudnak átdiffundálni. Mivel a diffúzió sebessége többek között a molekulasúly függvénye is, ezért a fenti nagy molekulák elég lassan diffundálnak. Azért kell a kezelést a cukormegvonáson túl egyéb diétával is kombinálni, hogy lecsökkentsük a nyáktermelés intenzitását. Épp ezek miatt lenne szükség egy jól diffundáló hatóanyagra. Minél kisebb a hatóanyag molekulája, annál inkább képes áthatolni a Candidát védő nyákrétegen. Réz(I) vegyületekkel a Candida ellen Ősidők óta ismeretes, hogy az ezüst, és a réz - ezek a periódusos rendszerben egymás alatt található elemek - már nyomokban is gátolják a kórokozó mikroorganizmusok életműködését. Széles spektrumú ún. oligodinámiás hatást mutatnak. Az ezüstvegyületeket már régóta használják a gyógyászatban, a rézvegyületeket pedig a mezőgazdaságban. Az ezüst hátránya, hogy már kis koncentrációban kicsapja a fehérjéket, emiatt hatása nem terjed a mélybe, ezért csak külsőleg használják. Az ezüst további jellemzője, hogy testidegen, ezért hosszas alkalmazás esetén irreverzibilisen lerakódik a szövetekben (argirózis). A réznek ilyen mellékhatása nincs. Ismeretes, hogy a réz az élőlényeknek nélkülözhetetlen alkotóeleme, és az ún. esszenciális nyomelemek közé tartozik. A szervezetben többek között a cöruloplazmin szállítófehérje, a szuperoxid-dizmutáz, a citokróm-oxidáz, a tirozináz enzimek tartalmazzák. A réz egy- és kétvegyértékű alakban fordulhat elő. A réz kétvegyértékű formáját a magasabbrendű szervezetek, a baktériumok, és a gombák egyaránt fel tudják venni. A réz(II)-vegyületek felvétele az élővilágban általános módon homeosztatikus kontroll alatt áll, tehát azt az élőlény mindenkori aktuális szükséglete szabályozza, és korlátozza. A réz(II)ion ezért, hacsak nem halad meg egy kritikus töménységet in vitro a gombák ellen alkalmazva tehát hatástalan. Lényeges különbség mutatkozik azonban réz(I)-vegyületek esetében. Kísérleteim eredményei azt mutatják, hogy a gombák, és az aerob baktériumok esetében a homeosztatikus kontroll réz(I)ionra nézve nem működik, rájuk nézve a réz(I)ion végzetes hatású. Az emlősök bélcsatornájában, és szöveteiben azonban - mivel itt a redoxpotenciál alacsonyabb értékű, mint a szabad levegőn - stabil lehet a réz egyvegyértékű alakja is. Ezért az emlősök esetében a homeosztatikus kontroll a réz(I)ionra nézve is működik. Egyébként a felszívódott felesleges rezet a szervezet réztranszportja elszállítja, és főleg az epével ürül ki. Ez alól csak a kérődzők a kivételek. Hasonló okból réz(I)ion a bélflóra hasznos anaerob baktériumait sem károsítja, de az eredendően aerob Candidát igen. Feltételezésem szerint ennek oka a következő: A réz(I)ion a szabad levegőn (oxigén atmoszférában) normál körülmények között nem fordul elő, ezért ismeretlen az areob mikroorganizmusok számára. A levegővel érintkező, vízben oldott rézvegyületeknek csak a kétvegyértékű alakja a stabilis. a Cu2+ + e- <-> Cu+ E0 = + 0.16 V Cu+ + e- <-> Cu E0 = + 0.49 V két lépésben lejátszódó redoxfolyamat során a pozitívabb standard potenciálú Cu+/Cu oxidálja a Cu2+/Cu+ rendszert, ezért az egyensúly a diszproporpcionálódás irányába tolódik el: 2 Cu+ <-> Cu + Cu2+ 25 Cº-on K = [Cu+] / [Cu2+]2 = 5,38 · 105 A réz(I)ion tehát vizes közegben közegben ezért csak nagyon híg oldatban létezhet. A Cu+ ion instabilitása vizes oldatban csekély mértékű hidratációjával is magyarázható. Mivel a kálium, és a réz elektronhéj szerkezete nagyon hasonló (K: Ar 4s1, Cu: Ar3d104s1), töltésük is azonos, ezért ezek a mikroorganizmusok a Cu+ ionokat valószínűleg nem tudják megkülönböztetni K+ ionoktól. A kálium felvételét gombák esetében aktív transzport: a protonpumpa szabályozza. [9] A protonpumpa a gomba sejtmembránjában helyezkedik el, és feladata a H+ ionoknak a citoplazmából való kipumpálása. A H+ ionok széndioxidból, és vízből képződnek a szénsav anhidráz nevű enzim közreműködésével: CO2 + H2O -> HCO3- + H+ A protonok kiáramlása miatt a citoplazma negatívabb töltésű lesz, mint a külső tér, a sejtmembrán két oldala között kb. 200-300 mV-os potenciálkülönbség jön létre, továbbá kb. 1000-szeres hidrogénion koncentráció különbség alakul ki, amely megfelel kb. 3 pH-nak. Tehát a gombasejt belseje 3 pH-val lúgosabb kémhatású, mint a mindenkori külső tér. A kialakuló elektrokémiai gradiens következtében a kiáramló protonok helyére az ioncsatornán keresztül K+ ionok áramlanak be. A folyamathoz az energiát az ATP hidrolízise szolgáltatja, éppúgy, mint a különböző tápanyagok felvételénél is. Tulajdonképpen a protonpumpa működése tartja fenn a gombasejt alapvető működéséhez szükséges elektromos, és ozmotikus gradienst, amely utóbbi viszont a szükséges óriási turgornyomást biztosítja. A protonpumpa működésének leállásakor a sejt nem életképes többé, mert a gombáknak (a spórákat kivéve) nincs nyugvó állapotuk, valami minimális anyagcserét mindig folytatniuk kell. Amint említettem, a Cu+ ionok és a K+ ionok hasonlóak, ezért a Cu+ ionok könnyen be tudnak jutni a kálium ioncsatornán, annál is inkább, mivel méretük és hidrátburkuk is kisebb, mint a K+ ionoké. Mivel a Cu+/Cu2+ átalakulás redoxpotenciálja nagymértékben pH függő, (a pH növekedése a kétvegyértékű alaknak kedvez) a sejt belsejébe kerülő Cu+ ion, ha van egy minimális oxigén a környezetben, Cu2+ ionná alakul, majd - mivel a réz(II) erősen komplexképző - kelátként beépül a metallotionein nevű fehérjébe. Így megbomlik az egyensúly a külső tér, és a citoplazma réz(I)ion koncentrációja között, ami újabb réz(I)ionok beáramlását teszi lehetővé a sejtbe. A metallotionein egyébként más nehézfémeket is meg tud kötni, amelyek annak szulfhidril csoportjaihoz kapcsolódnak, és ártalmatlan anyagként tárolódnak. Valószínűleg a gomba a réz(I) vegyületeknek egy csekély hányadát ki tudja pumpálni a sejt belsejéből. A réz tehát csak akkor válik toxikussá a gomba számára, ha kifogy a metallotioneinből. Ha ez bekövetkezett, akkor a továbbra is beáramló réz beépül valamelyik létfontosságú fehérjébe, vagy enzimbe, esetleg kiszorítván onnan az ottlévő fémet. Ezáltal a fehérje többé nem tudja betölteni funkcióját, emiatt a sejt anyagcseréje összeomlik. Ezután a gombák, és az aerob baktériumok a Cu+ ion felvételét - legyen az bár rendkívül híg (ppm nagyságrendű) oldatban - egészen saját pusztulásukig folytatják. A kísérletek szerint sarjadzógombáknál kb. 16 ppm Cu+ ion koncentrációnál van az MFC érték (minimális fungicid koncentráció). Ezt a koncentrációt azonban nem szükséges elérni, mert elegendő a hatáshoz egy sokkal hígabb oldat is. Ha a hatóanyagot vízben csak rendkívül rosszul oldódó alakban alkalmazzuk, akkor a kialakuló híg telített oldatból (0,2-4 mg/l) a gombák a rezet ugyanúgy felveszik. Ez a csekély koncentráció a vérplazma, és a béltartalom (chimus) réztartalmának (0,8-1,6 mg/l) nagyságrendjébe esik, tehát nem irritáló. Mivel a hatóanyag kristályokat feleslegben alkalmazzuk, az oldat mindig telített marad annak ellenére, hogy a gombák folyamatosan veszik fel belőle a rezet. Ez a híg réz(I) oldat az emlősök sejtjeit azért nem károsítja, mert bennük nincs protonpumpa. Az emlősök sejtjeiben Na+-K+ kicserélődés megy végbe, mely csupán elektromos potenciálkülönbséget eredményez, de pH változást nem. Így tehát egy bizonyos egyensúly alakul ki a a sejt belseje, és a külső tér Cu+ koncentrációja között, anélkül, hogy ez az egyensúly a réz pH növekedés indukálta oxidációja következtében megbomlana. Tehát az a híg réz(I) oldat, mely már a gombák pusztulását okozza, az emberi sejtek számára elviselhető. A gyomor savtermelő sejtjei ugyan protonpumpával működnek, de bennük azért nem tesz kárt a réz(I) ion, mert az egyidejűleg keletkező HCO3- ionok - melyek a pH-t lúgos irányban tolnák el - kicserélődnek Cl- ionokra, tehát ennek következtében a pH a sejt belsejében nem változik. A hatóanyag ezért szetektívnek mondható. Azonban több dolog mutat arra, hogy a réz(I)-vegyületek, mint gombaellenes szerek természetes anyagok is, és mint ilyenek, korántsem ismeretlenek a magasabbrendű szervezetek számára. Valószínűleg már igen régóta bevetésre kerülhettek az immunrendszer repertoárjában. Nézzük meg, hogy milyen érveket lehet felhozni ezen feltételezés igazolására: · Ismeretes, hogy a réz a neutrofil granulociták müködéséhez nélkülözhetetlen szerepet játszik. · Akut gombás, vagy baktériumos fertőzések, vagy gyulladások esetén a májból réz mobilizálódik, ezért a vérsavó rézszintje megemelkedik. · Krónikus fertőző betegségek esetében idővel lecsökken a szérum rézszint, mert a májban raktározott réztartalék felhasználódik. · Egészséges emberek vastagbelében két nagyságrenddel több réz (és cink) van, mint a súlyos bélbetegségekben (pl. colitis ulcerosa) szenvedőknél. · A réz(I)-vegyületekkel való kezelés alkalmával a réz igen nagymértékben felhalmozódik a fertőzött szövetekben, az egészségesben azonban nem. · A vizsgálatok szerint a kórokozó, patogén gombafajok sokkal jobban ellenállóak a réz(I)ionnal szemben az ártalmatlan, betegséget soha nem okozó fajoknál. A legutolsó megfigyelésnek pedig csak egy oka lehet: mégpedig az, hogy az általuk megtámadott szervezet réz(I) vegyületeket is bevet az ellenük való küzdelemben. Ezért szelektálódtak ki a kórokozók a rezet jobban tűrő fajok közül. Feltételezhető tehát, hogy a réz egyvegyértékű formája a magasabbrendű élőlények természetes antimikotikuma. Az 1999-ben benyújtott szabadalmi bejelentés [10] hatóanyagként réz(I)-oxidot, vagy finom eloszlású elemi rezet alkalmaz. (melyek természetes anyagok, ásványként is előfordulnak). A réz(I)-oxidot már több, mint egy fél évszázada használják a mezőgazdaságban, mint gombaellenes permetezőszert. Ezen idő alatt szinte mindenfajta expozició előfordulhatott: bőrre került, lenyelhették, a permetet belélegezhették, stb. Tekintve, hogy mindmáig engedélyezve van, ez viszonylagos veszélytelenségét bizonyítja. A réz(I)-oxid tehát nem ismeretlen, és kiszámíthatatlan hatású vegyület. Azonkívül a réz toxikológiája, és metabolizmusa ismertek. Mindez jelentősen lecsökkentette a készítménynek önkisérletek általi terápiás kipróbálásának kockázatát. Az alkalmazott dózisok töredékei voltak csupán a toxikus adagnak. Azonban a réz a cinkkel, és a molibdénnel - de a többi nyomelemmel is - bizonyos egyensúlyt alkot, melyre a terápia során ügyelni kell. A tapasztalatok szerint a készítmény sokkal hatásosabb, és gyorsabban diffundál, mint a forgalomban levő Candida gyógyszerek, hisz molsúlya jóval kisebb az eddig felhasznált hatóanyagokénál. Szélessávú fungicid hatással rendelkezik, és az eddigi gyógyszerekkel ellentétben rezisztencia mindeddig nem fejlődött ki iránta. Épp ezért polirezisztens törzsek ellen is hatásosnak bizonyult. Hivatkozások [1] C. O. Truss Tissue Injury Induced by Candida Albicans J. of Orthomolecular Psychiatry vol. 7, no 1, 1978, pp 17-37 [2] C. O. Truss The Missing Diagnosis Birmingham, Alabama, 1981. [3] W. G. Crook The yeast connection 2 nd ed. Jackson, TN: Professional books, 1984 [4] H. H. Markus-H. Finck Betegnek érzem magam, és nem tudom miért? (Candida albicans, a rejtőzködő betegség) Holistic Bp. 1993. [5] L. Chaitow Az antibiotikumok alkonya Bioenergetic Piliscsaba 1999 [6] G. Guzek-E. Lange Gombák a testünkben Magyar Könyvklub Bp. 1999 [7] László Mária Candidiasis (Divat, vagy a XXI. század betegsége?) White Golden Book Bp. 2002 [8] J. M. Martin-Z. P. Rona Teljes Candida kézikönyv Kolumbusz Bp. 2002 [9] Jakucs Erzsébet A mikológia alapjai ELTE Eötvös Bp. 1999 [10] P99 04645 sz. magyar szab. bejelentés Készítmény gombás, és egyéb fertőzések megelőzésére, kezelésére, és eljárás a hatóanyagok előállítására ________________ * Az elöadás a IX. Nemzetközi Vegyészkonferencián, (Kolozsvár 2003. nov. 14-16) a Babes-Bójai Tudományegyetemen hangzott el. ** Eötvös Lóránd Tudományegyetem Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék