Továbbra is népszerű az Egészségbiztosítási Felügyelet

Talán az egyetlen hatóság, amelynek neve hallatán az emberek nem rezzennek össze. A 2006 óta működő Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke nem dicsekszik, nem kommentál, csupán a tényeket ismerteti. Kovácsy Zsombor csak halkan jegyzi meg: van okuk a büszkeségre. Interjú.

Hogyan összegezhető a Felügyelet elmúlt évi tevékenysége?
- Összesen 6 ezer, naponta átlagosan 24 panasszal, kérdéssel fordultak hozzánk, ami mintegy másfélszer több megkeresést jelent az előző évihez képest. A betegek gyakran azért kérték az EBF segítségét, mert úgy érezték, hogy az ellátásuk során sérültek a jogaik, ami sok esetben be is igazolódott.

A panaszok hány százaléka bizonyult később indokoltnak?
- Az ezer panaszra indított hatósági ügy 36 százalékában beigazolódott, hogy valóban hibázott az intézmény, amiért leggyakrabban pénzbüntetést kellett fizetnie. A hatóság összesen csaknem 80 millió forintos bírságot szabott ki a szolgáltatókra, amelynek 73 százaléka a szakellátást, míg a fennmaradó 27 százalék az alapellátást, a betegszállítást és a mentést érintette.

Mely szakmákkal kapcsolatban érkezett a legtöbb észrevétel?
- A határozatok alapján a kórházakkal kapcsolatos eljárások többsége a belgyógyászatot (22 százalék), a sebészetet (12 százalék), szülészet-nőgyógyászatot (9,5 százalék), pszichiátriát (7,5 százalék) és a traumatológiát (6,8 százalék) érintette.

A Felügyelet hatásköre nemrégiben kibővült a gyógyszerismertetéssel összefüggő ügyek kivizsgálásával. Milyen kezdeti eredményekről tud beszámolni?
- A hatékonyabb munka érdekében a Felügyelet Jogi és hatósági főosztályán belül 2008. november 1-jétől külön csoport foglalkozik a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz-piac felügyeletével.

Az EBF által kiadott engedély hiányában folytatott ismertetési tevékenység, az egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők részére átadott ajándékok, ismertető anyagok, kongresszusokon történő részvétel és egyéb, a gyógyszerpiacot befolyásoló tényezők vizsgálatára 2008-ban 168 eljárás indult, 43 esetben jogsértést tapasztaltak a kollégák, 7 esetben pénzbírságot szabtak ki, egyenként 1,5-15 millió forint összegben.

A feladatkör bővülésével a Felügyelet kasszája is növekedett tavaly?
- A 2009-es költségvetésünk 894,566 millió forint, ami a tavalyinál 114,734 millióval kevesebb. Az előző esztendőben egyébként több fontos változás is történt a felügyelet életében. Módosult a működésünket meghatározó jogszabály, így az egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése kibővült a gyógyászati ellátások ellenőrzésével is.

További változás, hogy a Felügyelet az azonnali hatállyal eltilthatja a szolgáltatót a munkavégzéstől, ha annak szükségességét látja. A Felügyelet másodfokú jogkörei is bővültek, legújabban az OEP elsőfokú méltányossági döntéseivel szembeni fellebbezések elbírálása vált a szervezet feladatává.

Sokan úgy vélik, egy-egy bírság lényegében nem más, mint költségvetési pénzek vándoroltatása egyik fiókból a másikba. Ráadásul mivel intézményi kasszáról van szó, a büntetés valós visszatartó erővel aligha bír...Ön is így látja?
- A Felügyelet eddigi tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az alkalmazott szankciók hatással vannak a szolgáltatók működésére: a Felügyelet fellépését követően megváltoztatják a hibás gyakorlatot, kiküszöbölik a rendszerszintű hibákat. A befolyt bírság felhasználásának szigorú szabályozása (nevezetesen annak 80 százalékát az E-Alapba kell utalni) sokkal inkább garanciális jelentőségű, hiszen a pénzbeli szankció úgy fejti ki hatását, hogy közben a pénz nem kerül a rendszeren kívülre.

Indult per később alaptalannak bizonyult rágalmazás miatt az EBF ellen?
- Nem indult, de ez hatósági eljárásban nem is értelmezhető, hiszen a Felügyelet eljárásait a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatja le, amely magába foglalja azokat a garanciális elemeket, melyek gyakorlatilag kizárják a rágalmazás lehetőségét.

- A Felügyelet soha nem állít előzetesen valamit, hanem megvizsgálja, hogy történt-e jogsértés: az esetek egyharmadában találja bizonyítottnak a biztosított panaszát, míg a fennmaradó esetekben nem igazolható a sérelem megtörténte.

Ha határozatban mondják ki egy-egy panasz, bejelentés indokolatlanságát, ki fizeti az eljárás díját (és mekkora összegről van szó általában)?
- A Felügyelet panaszkivizsgálása illetékmentes, azért a panaszosnak semmilyen formában sem kell külön fizetnie. Sőt, egy 2008. július 1-jétől hatályos módosítás értelmében még a szakértői díjat és a szakértő költségét a kérelem elutasítása esetén is a Felügyelet viseli.

- A szakértői díjak általában 50-60 ezer forint körül alakulnak. A összeg függ a tisztázandó kérdések bonyolultságától, illetve attól, hogy szükséges-e az eljárásban a kérdések megválaszolásához szak-konzulens bevonása, illetve a beteg személyes vizsgálata. A költségeket növelheti az is, ha a szakvéleményt valamilyen okból ki kell egészíteni.

Milyen hasonlóságok vagy különbségek vannak a Csehák Judit vezette Betegjogi Alapítvánnyal?

- A hatályos jogszabályokban foglaltak alapján a Felügyelet az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzésével, a biztosítotti panaszok kivizsgálásával, gyógyszerpiaci garanciák érvényesítésével kapcsolatos hatáskörökkel rendelkezik. Ezzel szemben a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány a képviselők működésén keresztül elősegíti az egészségügyi, a szociális és a gyermekvédelmi szolgáltatást igénybe vevők jogainak érvényesülését, védelmét.

- Segítséget nyújt ahhoz, hogy a szolgáltatásban részesülők megismerhessék a képviselők munkáját, hozzáférhetőségét. A szolgáltatók és a képviselők részére képzéseket szerveznek, elősegítve a jogok és kötelezettségek egységes értelmezését, valamint azok gyakorlati megvalósulását.

- A Közalapítvány elsősorban tehát a betegek tájékoztatásával, valamint a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti közvetítéssel, és kapcsolattartással látja el a betegjogok védelmét, míg a Felügyelet egyedi eljárási és rendszerszintű elemző, tájékoztatási jogkörökkel rendelkező állami hatóság, döntései kikényszeríthetők, közvetlenül megtestesíti az állam szerepvállalását az egészségbiztosításban.

(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)