• Továbbra is népszerű az Egészségbiztosítási Felügyelet

        Szerző: WEBBeteg - Szigeti Ildikó, újságíró

        Talán az egyetlen hatóság, amelynek neve hallatán az emberek nem rezzennek össze. A 2006 óta működő Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke nem dicsekszik, nem kommentál, csupán a tényeket ismerteti. Kovácsy Zsombor csak halkan jegyzi meg: van okuk a büszkeségre. Interjú.

        Hogyan összegezhető a Felügyelet elmúlt évi tevékenysége?
        - Összesen 6 ezer, naponta átlagosan 24 panasszal, kérdéssel fordultak hozzánk, ami mintegy másfélszer több megkeresést jelent az előző évihez képest. A betegek gyakran azért kérték az EBF segítségét, mert úgy érezték, hogy az ellátásuk során sérültek a jogaik, ami sok esetben be is igazolódott.

        Cikkünk a hirdetés után folytatódik

        Dr. Kovácsy Zsombor

        A panaszok hány százaléka bizonyult később indokoltnak?
        - Az ezer panaszra indított hatósági ügy 36 százalékában beigazolódott, hogy valóban hibázott az intézmény, amiért leggyakrabban pénzbüntetést kellett fizetnie. A hatóság összesen csaknem 80 millió forintos bírságot szabott ki a szolgáltatókra, amelynek 73 százaléka a szakellátást, míg a fennmaradó 27 százalék az alapellátást, a betegszállítást és a mentést érintette.

        Mely szakmákkal kapcsolatban érkezett a legtöbb észrevétel?
        - A határozatok alapján a kórházakkal kapcsolatos eljárások többsége a belgyógyászatot (22 százalék), a sebészetet (12 százalék), szülészet-nőgyógyászatot (9,5 százalék), pszichiátriát (7,5 százalék) és a traumatológiát (6,8 százalék) érintette.

        A Felügyelet hatásköre nemrégiben kibővült a gyógyszerismertetéssel összefüggő ügyek kivizsgálásával. Milyen kezdeti eredményekről tud beszámolni?
        - A hatékonyabb munka érdekében a Felügyelet Jogi és hatósági főosztályán belül 2008. november 1-jétől külön csoport foglalkozik a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz-piac felügyeletével.

         Mikor fordulhat az Egészségbiztosítási Felügyelethez panaszával?

      • ha úgy érezte, hogy mást színvonalasabban láttak el,
      • ha úgy gondolja, hogy az ellátást nyújtó szakember szabálytalanságot követett el,
      • ha azt tapasztalta, hogy az Önnek járó ellátás szakmai, vagy egyéb feltételei hiányosak voltak
      • ha úgy érezte, hogy rosszul bántak Önnel,
      • ha úgy érzi, hogy nem kapta meg az Önnek járó, szükséges egészségügyi ellátást, azt meg nem engedett feltételekhez kötötték vagy indokolatlanul más intézménybe irányították,
      • ha Ön úgy érzi, hogy a várólistára kerülés vagy egyéb, az ellátás sorrendjét meghatározó döntés során hátrányt vagy sérelmet szenvedett.
      • Az EBF által kiadott engedély hiányában folytatott ismertetési tevékenység, az egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők részére átadott ajándékok, ismertető anyagok, kongresszusokon történő részvétel és egyéb, a gyógyszerpiacot befolyásoló tényezők vizsgálatára 2008-ban 168 eljárás indult, 43 esetben jogsértést tapasztaltak a kollégák, 7 esetben pénzbírságot szabtak ki, egyenként 1,5-15 millió forint összegben.

        A feladatkör bővülésével a Felügyelet kasszája is növekedett tavaly?
        - A 2009-es költségvetésünk 894,566 millió forint, ami a tavalyinál 114,734 millióval kevesebb. Az előző esztendőben egyébként több fontos változás is történt a felügyelet életében. Módosult a működésünket meghatározó jogszabály, így az egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése kibővült a gyógyászati ellátások ellenőrzésével is.

        További változás, hogy a Felügyelet az azonnali hatállyal eltilthatja a szolgáltatót a munkavégzéstől, ha annak szükségességét látja. A Felügyelet másodfokú jogkörei is bővültek, legújabban az OEP elsőfokú méltányossági döntéseivel szembeni fellebbezések elbírálása vált a szervezet feladatává.

         Jogi esetek a WEBBetegen

      • Táppénz
      • Munkahelyi baleset
      • Gyógyszerfelírás
      • TAJ-nyilvántartás
      • OEP jogviszony
      • Orvosi titoktartás
      • Kórházválasztás
      • Kórházi várólisták
      • Jogszabálytár
      • Sokan úgy vélik, egy-egy bírság lényegében nem más, mint költségvetési pénzek vándoroltatása egyik fiókból a másikba. Ráadásul mivel intézményi kasszáról van szó, a büntetés valós visszatartó erővel aligha bír...Ön is így látja?
        - A Felügyelet eddigi tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az alkalmazott szankciók hatással vannak a szolgáltatók működésére: a Felügyelet fellépését követően megváltoztatják a hibás gyakorlatot, kiküszöbölik a rendszerszintű hibákat. A befolyt bírság felhasználásának szigorú szabályozása (nevezetesen annak 80 százalékát az E-Alapba kell utalni) sokkal inkább garanciális jelentőségű, hiszen a pénzbeli szankció úgy fejti ki hatását, hogy közben a pénz nem kerül a rendszeren kívülre.

        Indult per később alaptalannak bizonyult rágalmazás miatt az EBF ellen?
        - Nem indult, de ez hatósági eljárásban nem is értelmezhető, hiszen a Felügyelet eljárásait a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint folytatja le, amely magába foglalja azokat a garanciális elemeket, melyek gyakorlatilag kizárják a rágalmazás lehetőségét.

         Az Egészségbiztosítási Felügyelet törvény alapján ellátja

      • a biztosítottak jogainak védelmével,
      • az egészségbiztosítók, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és a biztosítottak érdekeinek megfelelő működése ellenőrzésével, és
      • az egészségbiztosítási szolgáltatások – beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást is – teljesítésének ellenőrzésével
        kapcsolatos feladatokat.
      • - A Felügyelet soha nem állít előzetesen valamit, hanem megvizsgálja, hogy történt-e jogsértés: az esetek egyharmadában találja bizonyítottnak a biztosított panaszát, míg a fennmaradó esetekben nem igazolható a sérelem megtörténte.

        Ha határozatban mondják ki egy-egy panasz, bejelentés indokolatlanságát, ki fizeti az eljárás díját (és mekkora összegről van szó általában)?
        - A Felügyelet panaszkivizsgálása illetékmentes, azért a panaszosnak semmilyen formában sem kell külön fizetnie. Sőt, egy 2008. július 1-jétől hatályos módosítás értelmében még a szakértői díjat és a szakértő költségét a kérelem elutasítása esetén is a Felügyelet viseli.

        - A szakértői díjak általában 50-60 ezer forint körül alakulnak. A összeg függ a tisztázandó kérdések bonyolultságától, illetve attól, hogy szükséges-e az eljárásban a kérdések megválaszolásához szak-konzulens bevonása, illetve a beteg személyes vizsgálata. A költségeket növelheti az is, ha a szakvéleményt valamilyen okból ki kell egészíteni.

        Milyen hasonlóságok vagy különbségek vannak a Csehák Judit vezette Betegjogi Alapítvánnyal?

         A betegek legfőbb jogai - részletes tudnivalók
      • Az egészségügyi ellátáshoz való jog
      • Milyen ellátásra vagyunk jogosultak?
      • A gyógyintézet elhagyásának joga
      • A kapcsolattartás joga
      • A tájékoztatáshoz való jog
      • Az emberi méltósághoz való jog
      • Az önrendelkezéshez való jog
      • A gyermek jogai
      • Szabad orvos- és kórházválasztás
      • - A hatályos jogszabályokban foglaltak alapján a Felügyelet az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzésével, a biztosítotti panaszok kivizsgálásával, gyógyszerpiaci garanciák érvényesítésével kapcsolatos hatáskörökkel rendelkezik. Ezzel szemben a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány a képviselők működésén keresztül elősegíti az egészségügyi, a szociális és a gyermekvédelmi szolgáltatást igénybe vevők jogainak érvényesülését, védelmét.

        - Segítséget nyújt ahhoz, hogy a szolgáltatásban részesülők megismerhessék a képviselők munkáját, hozzáférhetőségét. A szolgáltatók és a képviselők részére képzéseket szerveznek, elősegítve a jogok és kötelezettségek egységes értelmezését, valamint azok gyakorlati megvalósulását.

        - A Közalapítvány elsősorban tehát a betegek tájékoztatásával, valamint a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti közvetítéssel, és kapcsolattartással látja el a betegjogok védelmét, míg a Felügyelet egyedi eljárási és rendszerszintű elemző, tájékoztatási jogkörökkel rendelkező állami hatóság, döntései kikényszeríthetők, közvetlenül megtestesíti az állam szerepvállalását az egészségbiztosításban.

         Névjegy - Dr. Kovácsy Zsombor

        Végzettségek, szakmai pálya
        1995 Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvos diploma
        2001 Pécsi Tudományegyetem jogász diploma
        2004 Semmelweis Egyetem  egészségügyi szakmenedzser (M. Sc.) 
        Egyéb képzettség:
        1999 Kórházmenedzsment, nyári program – Carlson School of Management, University of Minnesota, Minneapolis, Amerikai Egyesült Államok
        2000 közigazgatási szakvizsga
        2006 jogi szakvizsga
        Szakmai karrier:
        1995-1998  Városi Kórház, Pásztó; Munkatherápiás Intézet, Pomáz osztályos orvos 
        1998-2002  Népjóléti/Egészségügyi/Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium köztiszviselő 
        2001-2002  Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségbiztosítási főosztály vezetője
        2002-2006  Igazságügyi Minisztérium, Hatásvizsgálati, Deregulációs és Jogszabály-nyilvántartási Főosztály főosztályvezető
        2006 - 2007. január  Egészségügyi Minisztérium  szakállamtitkár
        2007 január -  Egészségbiztosítási Felügyelet elnök

        (WEBBeteg - Szigeti Ildikó)

        Legutóbb frissült: 2009.02.27 08:48
        Ugrás a cikk elejére
        Jelentkezzen hírlevelünkre!
        WEBBeteg.hu

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

        Ezt olvasta már?
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (0)