Triklozán és triklokarbán: kockázatos antimikrobiális vegyületek a kozmetikai termékekben

A triklozán és a triklokarbán baktériumellenes és gombaellenes hatású kozmetikai összetevő, amely sokáig az antibakteriálisként hirdetett szappanok, fogkrémek, dezodorok egyik fő hatóanyaga volt. Veszélyeik felismerése után használatukat több lépésben korlátozták, de kisebb mennyiségben napjainkban is megtalálhatóak egyes termékekben.

A triklozán és a triklokarbán két rokon vegyület. Az 1950-es és 1960-as években kifejlesztett antimikrobiális hatóanyagot eleinte a kórházakban használták fertőtlenítőszerként, lakossági felhasználásra csak az 1990-es években kezdték el tömeggyártásukat, antibakteriális tisztítószerekként és kozmetikai termékekként. A folyékony szappanok jelentős részének alkotóeleme a triklozán, illetve megtalálható a fogkrémekben, szájvizekben, kozmetikumokban és a műanyag konyhaedényekben is. A triklokarbán az antibakteriális szappanok és dezodorok egyik összetevője.

Az egészségre gyakorolt káros hatásaik felismerése után használatukat fokozatosan, több lépésben korlátozták, melynek legutóbbi mérföldköve 2025 novembere volt. Alkalmazásuk ma sem tiltott, de kevesebb kozmetikai termékben és kisebb koncentrációban találhatóak meg, mint korábban.

A triklozán és a triklokarbán kockázatai

Több millió háztartásban használnak antibakteriális szappant illetve tisztítószert annak reményében, hogy azok segítenek megőrizni a család egészségét. Felmerül azonban a kérdés, hogy ugyanaz a vegyi anyag, mely képes megölni a különböző baktériumokat, vajon veszélyt jelent-e más élőlényekre?

Több kutatás eredményei alapján a triklozán és a triklokarbán az egészségre potenciálisan veszélyt jelentő vegyületek. Ez azt jelenti, hogy alkalmazásuknak ugyan nincs közvetlen egészségkárosító hatása, ám tartós használatuk káros lehet, különösen az olyan sérülékenyebb csoportokban, mint a várandósság, korai gyermekkor és időskor. Nem minden, a triklozánnak tulajdonított káros hatás tekinthető bizonyítottnak, a veszélyekre figyelmeztető kutatók értékelése szerint azonban az antibakteriális kozmetikai termékek pozitív hatásai nincsenek arányban a potenciális veszélyeikkel.

Igazolt hatásaik:

• Hozzájárulnak a rezisztens baktériumok kialakulásához, melyek később jobban ellenállnak az antibiotikus hatóanyagoknak.
• A szennyvízzel a környezetbe jutva felhalmozódik, így károsíthatják a vízi élővilágot, különösen az algákat és egyes halakat. Lebomlási idejük lassú, 40-50 év.
• Irritációt, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhat.

Feltételezett hatásaik:

• Hormonháztartás - Potenciálisan befolyásolhatják a pajzsmirigyhormonok és a nemi hormonok szintjét. Előbbi anyagcserezavarokkal, utóbbi meddőségi problémákkal hozható összefüggésbe. A feltételezett hormonális hatást eddig állatkísérletek erősítették meg, laboratóriumi körülmények között. A triklokarbán patkányoknál prosztatamegnagyobbodást és emelkedett tesztoszteronszintet is okoz.
• Idegrendszeri hatások - Bizonytalan, ellentmondásos eredmények születtek abban a kérdésben, hogy bizonyos idegrendszeri kórképek mennyiben hozhatóak összefüggésbe a triklozánnal vagy a triklokarbánnal. Felmerült az agyműködést befolyásoló hatása, illetve - genetikai hajlam esetén - az autizmus kialakulásában betöltött szerepe.
• Immunrendszer - Egyes vizsgálatok szerint károsíthatja az immunválaszt, gyengült védekezőképességet és allergiás betegségek kialakulását válthatja ki. Az eredmények ugyanakkor ellentmondásosak, nem tekinthető bizonyítottnak.

A túlzott higiénia veszélyei

Bár a triklozán és a triklokarbán közvetlen allergiát okozó hatása nem valószínű, az antimikrobiális, fertőtlenítő hatású szerek mindennapos alkalmazása és a túlzott tisztaság valóban hozzájárulhat az allergiás betegségek magasabb számáért. Az ún. higiéné hipotézis szerint a szervezet immunrendszerének szüksége van arra, hogy találkozzon baktériumokkal, megtanulja megkülönböztetni az ártalmas és ártalmatlan környezeti hatásokat. Az antibakteriális környezet megteremtése - akár ezen fertőtlenítőszerekkel, akár más vegyi anyagokkal - ezért károsan befolyásolja az immunrendszer működését.

Az antibakteriális termékek ráadásul olyan baktériumtörzseket is károsítanak, amelyek a bőr és a nyálkahártyák flórájának természetes és hasznos részei, ezek hiányában megnő a fertőzésekre való fogékonyság. Ez például a szájüreg flórája (fogkrémek és szájvizek) tekintetében lehet különösen káros.

Miben találhatóak és milyen mennyiségben?

A két vegyi anyag veszélyei először 2010-ben kerültek fókuszba. A bizonyítékok értékelése után sem az amerikai, sem az európai szakemberek nem látták indokoltnak a kozmetikai összetevők azonnali és teljes kivonását, ugyanakkor elismerték, hogy egyes potenciális hatások figyelmet érdemelnek és a kockázatok miatt indokolt lehet az óvatosság.

Az Európai Unió már 2010-ben megtiltotta alkalmazásukat az élelmiszerekkel érintkező termékekben, ugyanakkor kozmetikai célú felhasználásukat még nem korlátozták. Ezt követően 2023-24-ben szabályozták a két összetevő kozmetikai alkalmazását is, elsősorban a rezisztens baktériumok kialakulása, a vízi élővilág károsodása és elővigyázatosságból a hormonháztartásra gyakorolt potenciális veszélyek miatt. A türelmi idő letelte után 2025. január 1. óta nem gyártható, 2025. november 1-től pedig nem forgalmazható olyan termék az EU területén, amely nem felel meg az alábbi szabályoknak:

• Triklozán tartalma maximum 0,3% fogkrémekben, szappanokban, tusfürdőkben, (nem spray) dezodorokban, smink termékekben, korrektorokban, körömápolási termékekben, és maximum 0,2% szájvizekben.
• Triklokarbán tartalma maximum 0,2% minden kozmetikai termékben, kivéve a szájvizet, amiben egyáltalán nem engedélyezett.
• A határértékek a 6 hónaposnál idősebb gyerekeknek és a felnőtteknek szánt termékekre vonatkoznak, 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek szánt termékekben nem szerepelhet triklozán vagy triklokarbán. A fogkrém esetében ugyanakkor külön szabályok vannak érvényben gyerekekre, triklozán nem lehet a 3 év alattiaknak, triklokarbán a 6 év alattiaknak használható termékekben.

A forgalmazók kötelesek feltüntetni a kozmetikai terméken mind a triklozán, mind a triklokarbán tartalmat, ezért a címkék ellenőrzésével a vásárló megbizonyosodhat róla, hogy a választott termék tartalmazza-e ezeket az összetevőket. (A szabályozás nem terjed ki az egyéb használati tárgyak gyártóira és forgalmazóira.)

Az utóbbi években számos nagy gyártó önként korlátozta felhasználásukat és fokozatosan kivonták ezeket az anyagokat termékeikből, így egyre kevesebb olyan kozmetikum található a boltok polcain, amikben megtalálható lenne.

Ez is érdekelheti Ártalmas kozmetikumok - Milyen összetevőkre figyeljünk?

(WEBBeteg összeállítás - WebMD, Cs.K. fordító, lektorálta Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos; Európai Unió joganyag, MTI)