Rehabilitáció - Mire számíthatnak a felülvizsgálaton?

Az új komplex minősítő felülvizsgálatokat 2013 végéig kell elvégezni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fővárosi és megyei kirendeltségén. A 2012. január 1-jétől bevezetett rendszerben az egészségi állapot mértékét és nem a munkaképesség-csökkenést vagy az egészségkárosodás mértékét vizsgálják.

Csak azok jogosultak ellátásra, akiknek az egészségi állapota 60 százalékos vagy ennél kisebb mértékű.A korábbi kategorizálás szerinti III. rokkantsági csoportba tartozó megváltozott munkaképességű személyek közül április végéig 9158-an vettek részt komplex minősítési eljárásban végzett felülvizsgálatokon – derül ki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adataiból.

Az orvosi véleményezés alapján 7,5 százalékuknál az egészségkárosodás mértéke nem éri el a rendeletben a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás előfeltételeként meghatározott negyven százalékot, így esetükben a megváltozott munkaképesség az I. fokú eljárásban nem volt megállapítható. A 8473 megváltozott munkaképességűnek nyilvánított jelentkező 68 százalékánál a bizottság a munkaképességet rehabilitáció segítségével sem tartotta helyreállíthatónak, így az ő esetükben rokkantsági ellátásra tettek javaslatot. Az egészségi állapot és a szociális körülmények vizsgálata, valamint a foglalkoztathatósági kritériumok elemzése alapján a korábbi III. csoportba tartozók 32 százalékánál indítványozta a bizottság a rehabilitációs folyamat elindítását.

Székely Ildikó, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főosztályvezetője a WEBBetegnek elmondta, hogy az NRSZH bizottságai számos jogcímen végeznek vizsgálatot, így vagy szakhatóságként, vagy szakértői szervként járnak el.

A komplex minősítést egy négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági vagy rehabilitációs.

Hogyan zajlik a felülvizsgálat?

A komplex vizsgálat az NRSZH fővárosi és megyei kirendeltségén történik, az ellátást igénylő személynek a lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyei kirendeltségen kell megjelennie. Amennyiben a háziorvos vagy a kezelőorvos járásképtelenséget igazol, van lehetőség helyszíni vizsgálatra.

Dr. Szegedi András, az NRSZH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy mindenkit időpontra hívnak be, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell várakoznia az ügyfélnek, előfordulhatnak ugyanis csúszások, volt már rá példa, hogy nem érkezett meg időben a beteg, vagy több időt vett igénybe a felülvizsgálat, amely többlépcsős. A belépéskor a recepciónál kell minden ügyfélnek jelentkeznie, ott kap tájékoztatást.

Először az orvos szakértői vizsgálatra kell mennie a jelentkezőnek, ez az ÁNTSZ engedélyével rendelkező orvosi rendelőben történik. A vizsgálat előtt az előadó orvos szakértő áttanulmányozza a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (a háziorvosi tájékoztatót, a zárójelentéseket, a szakorvosi leleteket), majd egy tájékozódó jellegű orvosi vizsgálat következik, a beteg kikérdezésével. Ennek a személyes vizsgálatnak hasonló a menete, mint a háziorvosi vizsgálatnak.

A fizikális vizsgálat és a kikérdezés alapján a szakvéleményben rögzítik a beteg aktuális egészségügyi állapotát. Lehetőség van kiegészítő vizsgálatokat kérni a bizottságnak, ez beutalóval történik. Ennek eredményével kell visszamennie a jelentkezőnek a kirendeltségre.

Az orvos a rendelkezésre álló diagnosztikai kritériumok figyelembevételével megállapítja szervrendszerenként, betegségcsoportonként a részkárosodási értékeket, majd meghatározza az egészségi állapot mértékét, az értékelés a jogszabályban rögzített szakmai szabályok szerint történik.

Amennyiben a vizsgált személy egészségi állapota 60-31 százalék között van (B1-C2) foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértő bevonása is szükséges, a két szakember házon belül várja az ügyfelet, akivel felvázolják a lehetőségeket, érdeklődnek a végzettségéről, az eddigi munkatapasztalatáról. Szóba kerül az is, milyen munkát végezhet, és mit nem szabad vállalnia, milyen lehetőségek vannak a térség munkaerőpiacán. A komplex bizottság szakhatósági állásfoglalása alapján a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság hoz határozatot, amelyet postán megküld az igénylőnek.

Dr. Szegedi András igazgató elmondta azt is, hogy a következő vizsgálat időpontját a jelentkező károsodása, annak jellege, mértéke, az ügyfél életkora, valamint a várható prognózis figyelembe vételével kell meghatározni.

Orvoshiány, csökkenő kapacitás

Hajdú-Bihar megyében a március végi határidőig mintegy tízezer visszajelzés érkezett a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, az érintettek felülvizsgálata 2013 végéig van beütemezve, naponta több mint 40 ügyfélre van kapacitásuk, kevés, 4 orvos végzi a feladatot Debrecenben. Emellett másodfokon 3 orvos lát el három megyét, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, naponta átlagosan 30 ügyfél vizsgálatára van lehetőség. Ezeken kívül még plusz feladat is hárul a szakértőkre, több mint 30 jogcímen végeznek vizsgálatot. A felülvizsgálat egy-egy ügyfélnél átlagosan félórát vesz igénybe.

A megmaradt képességhez keresnek munkát

Dr. Szegedi András fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy segíteni akarnak a jelentkezőnek, hiszen a változások célja, hogy az igénylők esetében egészségi állapotuknak megfelelő, a megmaradt képességükhöz találjanak munkát. A szakértőknél alapkövetelmény a szakmai színvonal, az empátia és az objektivitás.

A legtöbb jelentkező 45 és 55 év közötti, ők még képesek lennének munkát vállalni, attól függően, milyen eredménnyel zárul a felülvizsgálatuk. Más kérdés, hogy milyen lehetőségek vannak a munkaerőpiacon. Akit visszairányítanak a munka világába, nem azonnal kezd el dolgozni, ugyanis a felülvizsgálat kiértékelése, a határozat meghozatala, a szükséges rehabilitáció, a képzések és átképzések, valamint az ügyintézés folyamata időt vesz igénybe, egy év is eltelhet, amíg az ügyfél munkába áll. Ez idő alatt az érintett felkészülhet lelkileg is a változásra.

Egy tucat élettörténetet kaptunk

Megkereste a WEBBeteg az "Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért" csoportját, ahonnan számos levél érkezett hozzánk, azonban nagyon kevés levélíró válaszolt a konkrét kérdéseinkre, hogy mi volt a felülvizsgálat menete, mennyit várakoztak, milyen eredménnyel zárult. Íme, néhány eset.

Évát tíz órára rendelték be, fél 2-kor hívta be az orvos, már megérkezett a határozata, kiderült, hogy rehabilitációs ellátást kap a jövőben, egy év múlva kell visszamennie felülvizsgálatra. Az egyik névtelenséget kérő hölgy áprilisban volt a bizottság előtt, minden szükséges leletét elvitte, meg is akarta mutatni, de állítólag az orvos szakértő nem kérte el mindent, a jelenlegi állapotára volt kíváncsi, illetve arra, hogy milyen gyógyszereket szed. Szociális és foglalkoztatási szakembernél is volt. Most remegve várja a határozatot, biztos abban, hogy visszairányítják dolgozni. Egy másik névtelenséget kérő 54 éves nő nem értett egyet a szakvéleménnyel, ezért fellebbezet, még nem érkezett határozat. Egy 48 éves Crohn-betegségben szenvedő, sztómát viselő levélírónál kiderült, hogy 17 százalékkal javult az egészségi állapota. Bizonytalanságban él, mert nem tudja, mit hoz a jövő, lesz-e munkája, ott megállja-e a helyét.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)