A méhtestrák

A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az ún. policisztás ovárium-szindróma, de gyakori a változó kort megelőző időszakban is.

A méhnyálkahártya rosszindulatú daganata, az endometrium-karcinóma általában 50-60 éves korú nőkben fordul elő, és gyakorisága napjainkban fokozatosan növekszik.

Az endometrium-hiperpláziához hasonlóan az endometriumrák gyakran társul olyan állapotokhoz, melyek fokozott ösztrogénhormon-szinttel járnak (például nagyfokú elhízás, a változó kor miatt ösztrogéntartalmú gyógyszerek szedése, stb.). Az emlőrák kezelésében széles körben alkalmazott tamoxifen szintén növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.

Milyen tünetek utalhatnak a betegségre?

A méhnyálkahártya daganata esetében fő tünet a rendellenes vérzés, mely már a betegség korai stádiumában jelentkezik, és menopauza után feltűnő igazán, hiszen a már nem menstruáló nő újra vérezni kezd. Ha valaki még nem érte el a változó kort, de vérzése a szokottnál bővebbé válik, vagy ha két menzesz között lép fel a vérzés, az is fel kell, hogy hívja a figyelmet a betegségre! Minden ilyen vérzést komolyan kell venni, és ki kell vizsgáltatni. Egyéb tünetek még a bűzös, híg folyás, a görcsös alhasi fájdalom. A betegség előrehaladtával láz, gyengeség és fogyás is fellép.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A daganat növekedése során ráterjedhet a méhnyakra, a hüvelyre, a medencecsontokra, a petefészkekre, adhat áttétet az aorta körüli illetve a kismedencében elhelyezkedő nyirokcsomókba. Késői, előrehaladott stádiumban tüdő-, máj-, csont-, és agyáttét is kialakulhat, így a tünetek skálája szélesedhet.

A méhnyakrák

A diagnózis felállítását a nőgyógyászati vizsgálat, a hüvelyi és a hasfalon keresztül végzett ultrahang-vizsgálat, valamint a kaparék szövettani vizsgálata biztosítja. Ha az endometrium-karcinóma jelenléte bizonyított, akkor meg kell állapítani a tumor nagyságát, valamint, hogy van-e áttét valahol a szervezetben. Ehhez mellkas-röntgen, hólyag- és végbéltükrözés, CT-vizsgálat elvégzésére van szükség.

Méhnyálkahártya hiperplázia vagy rák?

Méhnyálkahártya hiperplázia alatt azt értjük, amikor a méhnyálkahártya mirigyei és kötőszövete túlságosan felszaporodik, megvastagodik.

A méhnyálkahártya-megvastagodás leggyakoribb tünete a vérzési rendellenesség, mely az endometrium-karcinómának, a méhtestráknak is jellemző tünete. A kezelés és a kimenetel szempontjából nagyon fontos a két állapot egymástól való elkülönítése, ezért rendellenes vérzés jelentkezése esetén curette azaz kaparás, és a kaparék szövettani vizsgálata végzendő. Ez utóbbi szolgáltatja a biztos diagnózist.

Ha a magas ösztrogén-szinttel járó alapbetegség -például az anovuláció, azaz az ovuláció elmaradása - megszűnik, akkor a méhnyálkahártya-hiperplázia általában spontán meggyógyul.

Mik a terápiás lehetőségek? Milyen a várható kimenetel?

A daganat kiterjedésétől függően különböző műtéti eljárások állnak rendelkezésre. A betegek nagy részét korai stádiumban ismerik fel, ekkor a hasfalon keresztül méheltávolítást végeznek a petevezetékekkel és a petefészkekkel együtt. Indokolt esetben a kismedencei nyirokcsomók eltávolítására is sor kerül. Kiegészítő sugárkezelésre csak akkor van szükség, ha szövettani vizsgálattal több nyirokcsomóban is áttét igazolható. Műtétet követően egyes esetekben - ha a tumor érzékeny a progeszteronra - hormonterápiára is sor kerül.

Ha a daganat nem távolítható el műtéti úton a beteg állapota, a tumor nagy kiterjedése, vagy az áttétek miatt, akkor sugárterápia a választandó kezelési mód.

Ha a méhtestrákot korai stádiumban felfedezik és a beteg a megfelelő terápiát időben megkapja, a prognózis, a kimenetel, a betegek túlélése nagyon jó.

(Dr. Soltész Annamária)