• Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

        WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

        A fájdalom egy egyéntől függő, szubjektív érzés, mely kellemetlen érzékelő (szenzoros) és érzelmi (emocionális) élmény, mely összefügg egy aktuálisan fennálló vagy kialakulófélben lévő sérüléssel, vagy azok keretében leírható. A sérülések lehetnek külső vagy belső hatások, melyek valamilyen károsodást okoznak a szervezetben.

        Hirdetések

        A fájdalomérzet egyénenként különböző

        Nagymértékben függ a beteg általános fizikai, lelki, szociális és hitbeli állapotától. Mérésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, pl. a 0-tól 10-ig terjedő számskála, vagy emberi arcok rajzai, melyek mutatják azok elváltozásait a fájdalom mértékének megfelelően. További módszerek állnak rendelkezésre az eszméletlen betegek számára, illetve azoknak a pácienseknek, akik a kérdéseket nem értik meg (pl. Alzheimer-kórral élők). A fájdalom nagyságát minden orvos-beteg találkozó alkalmával értékelni kell, továbbá szükség esetén az addig alkalmazott fájdalomcsillapításon változtatni kell.

        Mielőtt a daganatos beteg fájdalmát gyógyszerekkel vagy egyéb módon csökkenteni tervezik, fontos lépés, hogy tisztázzák: egy hirtelen jelentkező, akut fájdalomról vagy egy lassabban kialakuló, krónikus fájdalomról van-e szó. Tisztázni kell azt is, hogy ezek hátterében teendőt igénylő elváltozás igazolható-e (pl. bélelzáródás, csonttörés, gerincvelő károsodás stb.).

        Abban az esetben, ha a beteg igen nagy fájdalmat jelez (10-es érték), és felmerül az úgynevezett fájdalom krízis, akkor ellátása mindenképpen kórházi körülményeket igényel. Ekkor órák alatt, fokozatosan növelhető a fájdalomcsillapító adagja, figyelembe véve a mellékhatásokat is. Abban az esetben, ha a beteg nem igényel kórházi ellátást, sürgős esetben minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező orvos írhat fel fokozottan ellenőrzött gyógyszert, amely enyhíti a nagymértékű fájdalmat.

        Fájdalomcsillapítási lehetőségek

        A betegek fájdalmát gyógyszerekkel, kiegészítő szerekkel és nem gyógyszeres módszerekkel lehet csillapítani.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fájdalomcsillapítók három lépcsőfokát határozta meg:

        1. Nemszteroid gyulladáscsökkentők

        Ebbe a csoportba tartoznak a paracetamolt tartalmazó gyógyszerek és gyógyszer-kombinációk. Jellemző ezekre a készítményekre, hogy hosszú ideig alkalmazva máj- vagy vesekárosodást okozhatnak. Használatuk mellett gyakrabban fordul elő gyomor- és nyombélfekély, mely vérzés forrása is lehet. Az ebbe a csoportba tartozó készítményeknek maximális dózisuk van, és jó tudni azt is, hogy ha a gyógyszer adagját növeljük, akkor sem érünk el nagyobb fájdalomcsillapító hatást.

        2. Kodein származékok

        A kodein származékokat gyenge opioidoknak is nevezzük. Legszélesebb körben a tramadolt használják. Ezek a szerek idős embereknek, illetve azon betegeknek, akik központi idegrendszerre ható szereket használnak, kizárólag fokozott ellenőrzés mellett adhatók. Mellékhatásként hányinger, székrekedés, szédülés, gyengeség alakulhat ki. Az előírt maximális adagot mindig be kell tartani!

        Magyarországon az utóbbi néhány évben kerültek forgalomba olyan tabletták, melyek paracetamolt és tramadolt tartalmaznak. Így mindkét fajta hatóanyagból kevesebbet kell adni, hatásuk viszont összegződik, csökkentve a mellékhatásokat.

        3. Opioidszármazékok

        Tekintettel a rendelhetőségükre, a fokozottan ellenőrzött kategóriába tartoznak. Hatásukat a központi idegrendszeren belül más és más támadásponton (receptorokon) fejtik ki. Kiszereléstől és gyógyszertől függően rövid és hosszú hatású készítmények is elérhetők. Fokozatosan emelhető az adagjuk, maximális dózis nincs meghatározva, ezt a beteg állapota alapján kell eldönteni.

        A 10-es fokozatú fájdalom esetén intravénás adagolás mellett 15 percenként, tabletták esetén óránként növelhető az opioidkészítmény, és a hatékonyság mellett mindenképpen a mellékhatásokat is monitorozni kell. Abban az esetben, ha a betegnél a fájdalomcsillapító beállítás megtörtént, akkor hosszú hatású készítményre javasolt áttérni. A napi egyszeri vagy kétszeri tabletta bevétele a legegyszerűbb. Széles körben használatosak a bőrön keresztül folyamatos gyógyszer felszívódást biztosító tapaszok. Tudnunk kell róluk, hogy hatásukat a felhelyezés után 8-24 óra múlva érik el. Ugyanígy, az eltávolítás után még 12-20 óráig kifejtik hatásukat. A felhelyezésük meghatározott bőrterületeken lehetséges. Néhány esetben az alkalmazási előíratnak megfelelő 72 óráig nem hatékonyak, akkor 48 óránként cserélhetők.

        A beteg állapotának változásakor, illetve néhány hónaponként javasolt más opioidkészítményt adni, ennek pedig külön szabályai vannak. Más gyógyszerbeállítást igényelnek azok az egyének, akik kábítószert fogyasztottak vagy fogyasztanak. Mindenképpen szükséges tudni, hogy kábító-fájdalomcsillapítót csak fájdalomcsillapításra lehet használni, egyéni mérlegelés alapján.

        Az opioidkészítmények fő mellékhatásai lehetnek (a készítmények között különbségek vannak):

        • székrekedés,
        • hányinger,
        • viszketés,
        • légzési elégtelenség stb.

        A fájdalomcsillapítók hatását növelhetik a depresszió, izomrángás ellen alkalmazott gyógyszerek, de a dózisaik különböznek, ha csak kiegészítésként használjuk azokat vagy a fenti betegségek kezelésére. Ezen kívül helyi fájdalomcsillapítók, kortikoszteroidok alkalmazása is lehetséges.

        Nem gyógyszeres megoldások

        A krónikus fájdalom nem gyógyszeres kezelési lehetőségei közé tartoznak a különböző idegblokádok, a gyógytorna, a limfödéma ellenes kezelések, egyéb masszázstípusok, a TENS készülék alkalmazása vagy a hőterápia (hűtés vagy melegítés).

        A hosszantartó daganatos betegség és az azt kísérő fájdalom kezelése nagy körültekintést igényel, és pszichoszociális támogatás mellett a családtagoknak is nagy szerepük van abban, hogy a beteg minél tovább megőrizze jó életminőségét.

        Dr. Baki Márta, onkológus Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Baki Márta, onkológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        A mellékhere és herezacskó daganatai

        A férfi nemi szervek bármilyen elváltozásával forduljon orvosához, hiszen ha időben fény derül a betegségre, akkor rendszerint kisebb beavatkozás is elegendő, és így elkerülhetőek a radikális műtéti beavatkozások!

        Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

        A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.

        Daganatok, amelyektől jobban tartunk, mint indokolt, és amiktől nem tartunk eléggé

        A rákbetegségektől a legtöbb ember eleve fél. Mi lesz, ha velem történik meg? Vajon ez a tünet is daganatra utal? Egyes daganattípusok azonban a többinél is nagyobb rettegést váltanak ki, holott ha megnézzük, mennyire fenyegetőek vagy milyen gyakoriak, kiderül, hogy azoktól a rosszindulatú betegségektől félnek a legtöbben, amik jóval ritkábban fordulnak elő, mint mások. A WEBBeteg.hu utánajárt a részleteknek.

        Daganatmentessé tettek egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt

        Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben.

        Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

        Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség mellett is lehet még gyógyítható a leukémia.

        Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai

        A daganatos betegségek, így az agydaganatok (központi idegrendszeri daganatok) is lehetnek jó és rosszindulatú elváltozások. Ezt a szövettani kép alapján határozzák meg a patológus szakorvosok, melyhez egységes osztályozási rendszereket fejlesztettek ki. A központi idegrendszert érintő daganatok kórlefolyását viszont erősen befolyásolja a daganat elhelyezkedése, valamint növekedésének üteme.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.