Limfómák

A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T és B limfocitáknak, valamint a histiocitáknak rosszindulatú daganatos burjánzásai.

A limfómák általánosságban két fő csoportra oszthatók: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. A non-Hodgkin limfómák egy nagyobb, heterogén, több csoportot magába foglaló kategória, több mint 25 fajtája ismert.

A non-Hodgkin limfómák jelentős része (70 százaléka) B sejtes eredetű, ezek közé tartozik például a krónikus limfoid leukémia, a prolimfocitás leukémia, a köpenysejtes limfóma, a MALT limfóma, a hajas sejtes leukémia, a Burkitt-limfóma, a plasmocitoma, a B-sejt limfocita leukémia. A makrofágok és a hisztiociták rosszindulatú burjánzásai, tumorai meglehetősen ritkák.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A limfómák az esetek 65 százalékában a nyirokcsomókban, a fennmaradó 35 százalékban a máj, a lép, valamint a gyomor-bélrendszer nyirokszövetében keletkeznek. A folyamat gyors szóródásra képes, így egyre több nyirokcsomót és egyéb szervet is érint.

A limfómák tünetei és okai

Fő tünetként fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás jelentkezik, bár eleinte többnyire nem okoz panaszt a betegség, így rövidebb-hosszabb ideig rejtve maradhat, és gyakran csak véletlenül felfedezik fel mellkas röntgen, vagy laborvizsgálat során. A limfóma minden életkorban felléphet, de időseknél jelentősen gyakoribb.

A nyiroksejtek rosszindulatú elváltozását kiváltó ok nem ismert, bár egyes kutatók bizonyos vírus és bakteriális fertőzéseket kockázati tényezőként említenek. Így felmerül, hogy a HIV, a HTLV, a Herpesz vírus, az EBV (mely a Burkitt-limfómák 15 százalékában jelen van), valamint a helicobacter pylori-fertőzés (a gyomor MALT limfómájában) szerepet játszanak a betegség létrejöttében.

A tumor lokalizálódhat a fej-nyaki régióra, a mellüregre, illetve a hasi régióra is, valamint a csontvelő is érintett lehet, bár ez a gyermekkori esetekben gyakoribb. A daganat elhelyezkedésétől függenek a betegség tünetei, melyek közül kiemelendő a gyorsan növekvő, nyakon, lágyéki régióban, hónaljban elhelyezkedő nyirokcsomó-duzzanat, idegrendszeri érintettség esetén fejfájás, hányás, agyidegbénulás.

Ha a mellkasban növekszik a tumormassza, akkor nehézlégzés, fulladásérzés, nyelési nehezítettség, mellkasi fájdalom, köhögés lép fel.

A hasi régió érintettsége esetén fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, emésztési zavar lehetnek a fő tünetek. A májmegnagyobbodás, lépduzzanat is nagyon gyakran megfigyelhetőek non-Hodgkin limfómában. Ha a csontvelő is infiltrált tumorsejtekkel, akkor alacsony vérlemezkeszám, vérszegénység, fertőzések fellépte is színesítheti a kórképet.

Bizonyos ritka esetekben a tumoros burjánzás a bőrt, a pajzsmirigyet, a porcokat és a csontokat is érintheti. Az osztódó daganatos sejteknek a vérkeringésbe való kijutása leukémiaszerű képet is előidézhet.

(Dr. Soltész Annamária)