Teljes közöny

Tisztelt Dr. Nő/Úr! 1, 5 hónapja szakított velem a barátom, 2, 5 év után. Az első 3 hétben rettenetesen éreztem magam, "hisz" ő ismert egyedül igazán, és tudva, hogy az ember mindig egyedül van, mellette nem éreztem, hogy ez így lenne; megint elkezdtem erősen filozofálni, ami mindig annyit tett, hogy valami baj van. És most azt vettem észre magamon, hogy nem érzek semmit. Legalábbis érzem, ahogy lappang és átjár a fájdalom, de nem "foglalkozom" vele úgy, mint azokon a korábbi heteken., Mintha nyílt volna két halmaz az érzelmeimnek, az egyikben ez az "elnyomott" fájdalom, és minden további helyet kitöltően és uralkodva megjelent a közöny. Rettentően fáj így is, csak nem tudok sírni és búslakodni, ha ez így reálisan hangzik. És ez a közömbösség, ami miatt nevetek a fájdalmamon, teljesen kitúrta a szeretetet. Én mindig családközpontú voltam, mindig azt gondoltam, ők az egyetlenek, akik mindig itt lesznek nekem, képességeikhez mérten, és nem érzek irántuk semmit. Minden negatív érzésem megvan emiatt, mint pl. a bűntudat, ugyanúgy, mint ahogy megmaradt a párom miatti fájdalom, de nem vagyok képes szeretni. Elképzeltem, hogy meghalnak (korábban nagyon féltem ettől, igazán csak ettől), hogy rájöjjek, hogy ez hülyeség, hogy szeretem őket, de semmi. Fájdalmam van, amit érzek, de nem élek meg, fölötte a közönnyel. Olyan "nézek ki a fejemből"-állapot, meg tudok vetni másokat, örülni persze nem, és mivel e kétfajta - negatív - érzésen kívül üres vagyok, érzelemmentes, motivációm sincs, mégis rengeteg dolgot csinálok, de nem motivációból. Suliba járok, 12 órát dolgozom éjszakánként, eljárkálok ide-oda, nagy összegeket elköltve sokszor a feleslegesre, mondván, hogy most jöttem rá, hogy minden, ami méreg volt a kapcsolatomban, most teljesen jelentéktelen. Sosem voltam egyszerű lelki világú ember, de most nem tudom diagnosztizálni magam, ráadásul azt is megkérdezem jómagamtól - ha csak ideiglenes is, hogy szünetel az erre való képességem -, hogy szerettem-e akkor a szeretet mélységében, amikor váltig állítottam, hogy igen. Elképzelhető, hogy ez huzamosabb ideig fennálljon? Képes leszek újra érezni mások felé?

Dr. Veress Dóra válasza gyász témában

Kedves Kérdező! A végső nagy kérdésre a válaszom az, hogy azért van most ilyen állapotban, mert tud szeretni., Amit érez most, nem más, mint a kapcsolat halála felett érzett gyász. Normális reakció a szakítást köető fájdalom és az utána kialakuló közöny is. Időre van szüksége, hogy feldolgozza ezt a traumát, és újra olyan ember legyen, mint régen. Ne nyomja el a fájdalmat, engedje, hadd jöjjön ki, beszélgessen a barátaival, beszélje ki magából a történteket. A nőknél ez az egyik legjobb módja az események feldolgozásának. Néhány hét, esetleg hónap alatt lassan mérséklődik a fájdalom és a közöny, majd újra képes lesz szeretni. Ha a jelenlegi panaszai mellett étvágytalanság, fogyás, alvászavar és más hangulati tünetek is megjelennek, akkor mindenképp kérjen segítséget pszichológustól, vagy keresse fel a helyi pszichiátriai szakrendelést.

Itt kérdezhet