Mi az oka, hogy felnőtt emberek így beszélnek?

Tisztelt Doktornő! A kérdésem a szüleimre vonatkozik. Mindketten 60 évesek, már nyugdíjasok. Már jó néhány éve úgy beszélnek, mint ahogy anyukák szoktak a gyerekeikkel, folyamatosan "gügyögnek". (Két oktávval magasabb hangon minden szóhoz hozzáteszik a -ka, -ke tagot: sütike, uzsonka, kenyérke, cicóka, tejcike stb.) Ez a szint folyamatosan romlik. Baráti kapcsolataik nincsenek, ebből gondolom, hogy már elveszítették a kontrollt, és édesapám például egy boltban is így beszél. Konkrét példa, hogy elmentek lúdtalpbetétet venni, és mikor az eladó megkérdezte, hogy milyen problémája van, azt válaszolta: gágá. Ez számomra nem annyira vicces, nagyon kényes vagyok a beszédstílusra. Édesapámat a nagymamája nevelte, talán anyakomplexus lehet, ami ilyenkor üt vissza? (Az édesanyja él egyébként, csak nem tudta nevelni gyermekkorában, most viszonylag jó kapcsolat van közöttük.) Mi lehet ennek az oka? Talán unokára vágynak, de a nővérem és én nem vagyunk olyan helyzetben, hogy gyereket vállalhassunk. Mit lehetne tenni? Én nem szállok be az ilyen társalgásba, egy időben kijavítgattam őket, de abból sértődés lett.

Legfrissebb cikkek a témában

Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában

Kedves Kérdező!

Ez a fajta gügyögés a kapcsolat elején, a nagy szerelem időszakában sok párra jellemző, az egymás iránt érzett gyengéd érzelmeket fejezik ki, majd általában a mindennapi gondokkal, megoldandó problémákkal párhuzamosan ritkulnak, majd eltűnik. A gyerekek születésével ismét előbukkanhat, majd idősebb korban előjöhet ismét, amikor a gyerek kireppennek a fészekből, és a figyelmük ismét egymásé lehet. Sajnos ez utolsót már kevés pár éli meg, a nagy részük erre az időszakra már vagy elvált, vagy az erős érzések halványodnak el addigra. A beszédstílusból kiindulva, és abból, hogy nincsenek nagyon más emberekkel kapcsolatban, azt gondolom, nagyon-nagyon szoros a szüleid között a kapcsolat, és így, ahogyan idősödnek, a kor csak még közelebb hozza őket egymáshoz, felerősödik az egymásra utaltság érzése. Az együtt eltöltött idő csak erősíti ezt a kapcsolatot. Teljesen normális, ahogyan egymással beszélnek, és persze ilyenkor nehéz is váltani, amikor hírtelen a pénztárossal kell beszélnie. Örülj neki, hogy így tudnak egymással beszélni, ez az ő szeretetüknek a jele. Próbáld meg őket így elfogadni, és becsüld meg, hogy a sok pár közül nekik sikerült, megtalálták egymást, és egy életen át fenn tudták tartani a szeretetet kettőjük között!

Minden jót kívánok!

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2011. január 30., 21:32; Megválaszolva: 2011. február 01., 13:35
Kérdések és válaszok: Pszichés betegségek
Pánikbetegség
Tisztelt Doktornő! 15 éve vagyok pánikbeteg, és Velaxin kapszulát szedek rá. A tipikus pánikrohamok ugyan nem jönnek rám, viszont hajlamos vagyok...
Alvászavar
Tisztelt Webbeteg! 23 éves vagyok és rossz alvó. Éjjelente általában 2 alkalommal ébredek vizelési ingerre és megyek el a mosdóba, ezek után...
Tisztelt doktornő ! Óvodai...
Középső óvodai csoportban , rendszeres napi szintű 3 gyerek (5 évesek ) részéről a többi társa ellen a kisebb nagyobb bántalmazás , fizikai...
Elmebeteg az anyukám
Tisztelt Doktornő! Elkeseredésemben és tanácstalanságomban fordulok Önhöz. Édesanyámnak mindig is rossz természete volt. Kötözködő, agresszív...
Miért érzem ezt
Mióta szültem 5 éve, azóta azt érzem, hogy a gyerek köztünk van. Van miidő, énidő egymásra a férjemmel, mégis azt érzem nem tudom a gyereket...