Dr. Varga Antal

Tisztelt Hölgyem! A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azoknak a betegségeknek és fogyatékosságoknak a listáját, amelyek magasabb összegű családi pótlékra jogosítanak. Ebben a listában nem szerepel az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) betegség, így gyermeke nem jogosult a magasabb összegű családi pótlékra. Kétség esetén a betegség minősítésében szakorvosa segítségét kérheti. A már hivatkozott jogszabály 1. § (4) bekezdése alapján a szakorvos egyébként is köteles felhívni a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék lehetőségére, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

Tisztelt Hölgyem! Amennyiben a határozat fellebbezési határideje lejárt, a határozatot nem lehet megtámadni. Újbóli minősítésre van azonban lehetőség, amennyiben az egészségi állapotában tartós változás következik be. Ebben az esetben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) a) pontja alapján nemcsak jogosultsága, de kötelessége is a rehabilitációs hatóságot 15 napon belül értesíteni az újbóli minősítés érdekében.

Tisztelt Hölgyem! Az ellátmány kiszámítása attól függ, a rehabilitáció milyen okból nem javasolt. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. és 11. §-a alapján határozható meg, rokkantsági ellátásként a havi átlagkereset hány százalékát fogja megkapni, figyelembe véve az összeg alsó és felső korlátait is. Ez alapján, amennyiben a rehabilitációs hatóság határozata szerint a rehabilitáció azért nem javasolt, mert a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor az ellátás a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka; b) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, akkor az ellátás a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka; c) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, akkor az ellátás a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka; d) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, akkor az ellátás a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

Tisztelt Hölgyem! A szociális igazgatásáról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (1) bekezdése alapján ápolási díjra az a hozzátartozó jogosult, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjat az illetékes járási hivatalnál, az ott biztosított formanyomtatványon kell igényelni.