Kóros spórolás

Tisztelt Dr. Pálvölgyi Rita! Az alábbi problémában szeretném a tanácsát kérni. Körülbelül 3 éve dolgozom főállásban a fizetésem jelentős részét félrerakom. Nem költök semmire csak a létfenntartáshoz szükséges dolgokra. A legelső anyagi célom a 100 ezer forintos megtakarítás volt, majd további célokat tűztem ki. Ma már az eredeti célom sokszorosát raktam félre, de még mindig nem elég. Azért rakom félre a pénzt, hogy abban az esetben, ha valami szörnyűség történne (lakástűz, munkanélküliség) legyen mihez nyúlni. Minden létező dolgon spórolok, még az ételen is (naponta 400-500 Ft költök ételre és már ezt is rengetegnek tartom). Vannak olyan dolgok, amikre vágyom, de ezek összértéke eléri a 250 ezer forintot ezért viszont csak álmodozás szintjén marad meg - amúgy megengedhetném magamnak. Egyszer szántam rá magam, hogy egy "áhított" dolgot megvegyek, de meggondoltam magam, miután elmeséltem a kollégámnak, hogy mit tervezek vásárolni és ő azt felelte, hogy rengetek pénzt dobnék ki a vásárlással (ezzel lényegében megerősítette benne a pazarlás tényét). Amikor pénzt költök bűntudatom van (akár egy szelet 150 Ft-nál drágább csoki megvásárlása esetén is) és egy megmagyarázhatatlan rossz érzésem. Megjegyzés: a 25 éves korom ellenére semmiféle tulajdonnal nem rendelkezem csak néhány ruhával, amiket a rokonoktól kaptam. A kérdésem az lenne, hogy ez az állapot már "beteges"? Milyen módon lehetne megszabadulni ettől a nyomasztó érzéstől? Esetleg valóban pazarló lennék és jogosak a félelmeim? Válaszát előre is köszönöm!

Dr. Pálvölgyi Rita válasza kóros spórolás témában

Tisztelt kérdező, a leírás alapján a legkevésbé sem tűnik pazarlónak. Valóban túlzónak tűnnek a megszorítások, amelyekkel él. Biztosan van valamilyen magyarázat erre az életében, gyermekkorában. Másrészt a kényszeres személyiségű embereknek is gyakran jellemzője a túlzó spórolás. Azt tanácsolnám, hogy dolgozzon ki egy tervet arra nézve, hogyan tudna lazítani ezen rendszeren. Mi az a " lazaság", amit minden héten meg tudna engedni magának. Próbáljon minden ilyen költekezést sikerként kezelni.. hiszen jelenleg az a helyzet, hogy a munkájáért járó jövedelemből semmilyen öröme nem származik. Üdvözlettel.

Tőle szeretnék kérdezni