Vörösiszap: Antimon, nikkel és kadmium?

MTI
megjelent:

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból - közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

A vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint.

A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a "potenciálisan rákkeltő" besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is - mutattak rá.

Az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.

A vörösiszap fő alkotói

  • Al2O3 10-20 %
  • SiO2 3-50 %
  • Na2O 2-10 %
  • CaO 2-8 %
  • TiO2 0,5-2 %
A vörös színt adó vastartalmú kőzetek (30-40 %) mellett még K, Cr, V, Ni, Ba, Cu, Mn, Pb és Zn jelenlétével kell számolni.

Nem jutott mérgező anyag 10 centiméternél mélyebbre

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket - írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz.

Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsának elnökének közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban. Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

A vörösiszap-katasztrófa

Vörösiszap árasztott el három Veszprém megyei települést (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely), áttörve az ajkai tározó gátját. A 700.000 m3 vörösiszap kiömlése következtében eddig négy személy meghalt, hatan eltűntek és több mint százan - köztük többen súlyos, életveszélyes állapotban - megsérültek. Rövid- és hosszútávú veszélyek

(MTI)

Frissítve: 2010.10.12. 23:31, Megjelent: 2010.10.12. 23:31
Nem mesterséges intelligencia által készített tartalom. ✓
Címkék: Vörösiszap téma, Nehézfém téma

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Rosta Melinda

Rosta Melinda

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló