Donor helyett szívpumpa - Életet menthet
megjelent:
Világszerte sok ezer, különféle szívbajban szenvedő páciens vár új szívet adó donorra, pontosabban egy jó állapotú és megfelelő méretű, egészséges szívet adó embertársa halálára. Németországban például a legutóbbi adatok szerint 873-an szerepelnek a várólistán, miközben csak 232 donort tartanak nyilván.
A várakozási idő alatt segítség lehet a veszélyes részeket megkerülő bypass műtét vagy a rossz ereket pótló mesterséges ér, sztent beépítése, esetleg egy műszív.
Ám mindezek csak operációval alkalmazhatók, drágák, és végső soron nem mindig oldják meg a problémát. Enyhíthetik viszont a gondokat azok az eszközök, amelyek egyelőre kísérleti stádiumban vannak.
A Deutsche Arztneiblatt szaklapban a hannoveri Medizinische Hochschule kutatója, Martin Strübe és társai beszámolnak egy általuk kifejlesztett, a páciens szíve alá implantálható, mindössze 145 grammos kis szívpumpáról, amely folyamatosan nyomja a donorra várakozó vérét a bal szívkamrába.
Hátránya, hogy csak külső áramforrásból működtethető
A kis pumpa valójában egy, az archimedesi (végtelen) csavarra emlékeztető szivattyúcska.
Mindenki válhat recipiensé és donorrá is |
| Feltétlenül szükséges még életünkben rendelkezni saját szerveink sorsáról és döntésünket ajánlatos megosztani a családtagokkal is. Egy szervdonor akár 6 ember életét is megmentheti!Mindenki válhat recipiensé és donorrá is |
Az ezzel "vérellátott" betegnek nincs szívverése, mert a kis készülék folyamatosan dolgozik. Hátránya, hogy csak külső áramforrásról üzemeltethető.
A kutatók remélik, hogy újfajta, nagyobb teljesítményű, ám kisebb és beépíthető elemmel is fel tudják hamarosan szerelni. Az England Journal of Medicine legújabb számában az angliai Hartfieldben dolgozó Emma Birke hasonló, ám a centrifugál szivattyúk elvén működő, kisméretű vértovábbító szívpumpáról adott hírt.
Ez kissé nehezebb, mint a másik készülék, és ugyancsak folyamatosan működik.
Működik - van akit le is vettek a várólistáról
Fontos fogalmak |
|
A Max Planck Intézet Bad Nauheim-i részlegét vezető Wolfgang Schaper professzor javaslatára a kevésbé súlyos szívelégtelenséggel élő páciensek keringési rendszerének tornáztatására az általa Herzhose-nak (Szívnadrágnak) elnevezett szerkezetet alkalmazzák.
Ez négy, a lábszárra és a combokra szorítható rugalmas hengerből áll, amelyeket hetenként öt alkalommal egy-egy óra hosszat kis légsűrítővel a szívverés ütemében felfújnak. A "nadrág" azután a lábakból a keringési rendszeren át szabályosan nyomja a vérfolyamot a lustuló-fáradó szívbe.
A szerkezetet a berlini Charité kórházban 17 páciensen próbálták ki: közülük hatnál akkora javulást eredményezett, hogy le is vették őket a sztentre várók listájáról.
(MTI)
