• Ahogyan a külföldön élő magyarok megélik a karácsonyt

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        A karácsony a szeretet ünnepe, így azok, akik magányra ítélve töltik, hatványozottan élik meg a magukra maradt életérzés lelki fájdalmát. Sajnos, egyre több olyan történetről hallunk, amikor a korábban összetartó család szétesik, hiábavaló a szülő közeledése felnőtt gyermekéhez, annak családjához, mert a zűrzavar, a félreértések sokasága képes felülkerekedni a szereteten. Hazánkban a karácsonyt elsősorban családi és szeretetünnepként élik meg az emberek.

        Akik magányra ítéltettek vagy önként választják az egyedüllétet, gyakorta mély fájdalommal, szomorúsággal töltik a szent ünnepet. Szerencsés esetben a misék látogatása, a templomok lelki közössége, a hit hatalmas erőt ad a magány ellen. A karácsonyt az egészséges lelkű ember nem tekinti tehernek.

        Egyre több honfitársunk tölti külföldön a szeretet ünnepét is. Épp ott, ahová az új és jobb élet reményében, a munkavállalásuk miatt költöztek. Számukra sokkal nehezebb a karácsonyt úgy átvészelni, ha nem tudnak hazajönni a családjukhoz, vagy bármi okból nem is szeretnének, esetleg kialakítottak egy olyan szokást, amikor a szülők vagy a testvérek ülnek repülőre, s látogatnak a más országban élő hozzátartozójukhoz, s viszik a megszokott, hagyományos süteményeket, ételeket, s persze szívük szeretetét, a személyes találkozás boldogságát.

        Hirdetés

        - Egyre többen élnek távol a hazájuktól, és sajnos kevesebben is térnek haza Magyarországra, azok, akik megtalálták a boldogulásukat külföldön. Valóban ez az igazi érzésük, vagy a lelkük mélyén él a honvágy a régi családi szertartások után? Milyen okok kellenek ahhoz, hogy külföldön élő emberek ne utazzanak haza a családjukhoz, rokonokhoz karácsonyra? – kérdezem Kiss Kornélia pszichológustól, aki maga is hat évig élt Hollandiában.

        - Megéltem ennek a traumáját én is, amikor hat esztendőn át Hollandiában laktam. Ott sokkal hamarabb, már december elején kezdődik a karácsonyra készülődés szertartása. A fadíszítése hetekkel hamarabb megtörténik, mint itthon, de nem is fordítanak olyan nagy hangsúlyt az ízléses fenyőfa állítására, díszítésére. Az ajándékozás sem központi kérdés, épp csak jelképes, nem úgy, mint itthon, ahol olykor irreális a túlajándékozási láz, ami általában az év során elmaradt egymásra figyelés kompenzálása. A szeretetet csak egy ideig lehet tárgyiasult formában „megváltani” a gyermekekre fordított minőségi időt helyettesítve. Hollandiában ez épp fordítva van. A család, a baráti összejövetelek az elsődlegesek, az együttlét, nem a protokoll. Számomra az első három év nagyon nehéz volt, pedig soha nem hagytak magamra a barátaim, de nagyon hiányzott a családom, annak ellenére, hogy terápiaként választottam a tőlük való „eltávolodást”, mert egymás közelében képtelenek voltunk alapvető konfliktusokat tisztázni. Végül, hat esztendő után hazajöttem, és „rendet tettünk” magunk körül, mertünk beszélni a problémákról, anélkül, hogy megbántottuk volna egymást. Hosszú folyamat volt.

        Meglepő, ha a szakember ilyen nyíltan beszél a saját válságáról. Ebből viszont mások vélhetően hatékonyabban okulnak.

        - Nem szokás Magyarországon nyitottan, őszintén, egymás sértegetése, vádaskodás nélkül rendet tenni a családi viták során, melyek így csak jobban elfajulnak. Olykor kibékíthetetlenné válnak ezek a vélt félreértéseken, esetleg szándékos manipulációkon megcsúszott korábbi családi összetartások. Ez végtelenül szomorú s egyben a lélek mély és maradandó sérülése, amikor az elfojtás, a megélt tartós bánat olykor testi betegségbe is átcsap. Nem mérlegel a magyar emberek többsége. A sérelmek „csakazért” is hordozása, a valamiféle dacos, konok magyar betegség cipelése, a békülésre való gyakori alkalmatlanság „késő bánathoz” vezet. A mostani 25-40 éves korosztály hajlamos arra, hogy a túlságosan öntudatos, makacs, igazát kereső viselkedésével akár a szüleit is kirekessze az életéből. Komoly magyarázat ritkán van erre, inkább a „győzelemre játszás” manipulatív játszmája hajtja az ilyen embereket, vagy azokat, akik békében élnének, de a párjuknak meg akarnak felelni, így képesek hátat fordítani a családjuknak, testvérüknek, édesanyjuknak vagy édesapjuknak. Igen, karácsonykor is, mivel ahogy mondtam, konokok, büszkék és „győzelemre játszanak”. Ilyen esetekben, s főként az ünnepek hadviselése után, nem a haragtartó, elutasító felek fordulnak hozzám segítségért, hanem azok, akik megnélkülözik családtagjuk, gyermekük közelségét, szeretetét. Itt leszögezném, pszichoanalízisre nagy szüksége lenne a közömbös, csökönyös felnőtt gyermeknek vagy a mindenben egyetértő – a család más tagjainak a lelki rovására és keserűségére – öntudatos fiatal párnak.

        Mi hiányozhat a legjobban a karácsonyi ünnepekből a magyar emberek számára, akik külföldről bármi okból nem térnek haza, vagy nem éves rendszerességgel a családjukhoz?

        - A legnagyobb hiányérzetet a családtagoktól való távollét jelenti, akikkel korábban együtt készültek a karácsonyi ünnepre. Közösen választották ki a szenteste családi vacsoráját, süteményeit, együtt vásároltak be, mindenkinek megvolt a maga feladata, és sok helyen a sütésből-főzésből is örömmel kivette a részét mindenki. Nyilván, ilyenkor a stressz is erősebb, épp azért, mert dolgoznak az emberek, de eleget kell tenni a vásárlásoknak, a főzésnek, az ajándékok kiválasztásának, a csomagolásnak, vagyis, hogy minden tökéletesen ünnepi legyen és meghitt. (Ez persze egy rossz magyar beidegződés, mert nem ettől lesz meghitt a karácsony hangulata.) Ettől a nyüzsgéstől, aki itthon van, néha szívesen hátrébb húzódna egy kicsit, vagy manapság készételekkel, rendelésekkel leegyszerűsítik a készülődést. Elengedik a szertartás örömét, még ha az fáradtságos is. A külföldön élők viszont vágyódnak erre, gyakorta a gyermekkoruk emlékeit is elmesélik, ha nem magányosan karácsonyoznak, fényképek kerülnek elő, vagy jó ideje a digitális fotók nézegetése, illetve az itthon élő családdal való videó-, internetes beszélgetés, ami az érzelmek túlfokozását, sírást vagy boldogságot válthat ki. Meghitt pillanatok ezek. Míg a háromutcányira élő felnőtt „gyermek” fittyet sem hány a saját édesanyjára vagy testvérére.

        A külföldön élő magyarok hiányolják a hazai szaloncukrot, a magyaros ételsort, a tipikus és hagyományos hazai karácsonyi süteményeket, a vendégvárást. A halászlé, a húsleves, a töltött káposzta, a halételek, a sült kacsacombok, a saláták, a bejglik, zserbók, habos sütik, melyeket sehol nem lehet úgy elkészíteni, mint itthon, lelki szemeik előtt mindig megjelennek. A kisebb gyermekek, a szülők, a családtagok ajándékbontogatása, a karácsonyi zene, a csillagszóró illata mind hiányérzetet kelt, s némi szomorúságot, nosztalgikus hangulatot vált ki. Vagyis az egész szertartás hangulata, a fenyőfa illata különös hiányérzetet okoz a több ezer kilométerre élőkben. Ha jó közösségre találtak kintlétük során, általában a magyarok összetartanak, baráti vacsorákat ülnek, misékre mennek. Ha régen élnek külföldön, és már az új családjuk is az adott országhoz húzza a szívüket, az ottani szokásokhoz alkalmazkodnak, de nem felejtenek el hazai meglepetéseket is becsempészni a karácsonyi ünnep szertartásába.

        Engem épp a karácsonyok ébresztettek rá arra, hogy a sok-sok csodás évet, élményt, közös örömöt, a szeretet ünnepét nem engedhetjük el, óvnunk kell, törekedni a megbékélésre, a jóságra.

        Bölcs megoldás az is, ha a külföldön élő felnőtt gyermekek hívják meg szüleiket magukhoz, s már év elején megveszik az egyébként karácsonykor méregdrága repülőjegyeket.

        - A magánytól való eltávolodásra, a családdal történő együttlétre ez bevált találkozási forma az ünnepek során. Annál is inkább, mert a külföldön dolgozók munkarendje egészen más, mint a mienk, általában sehol nem jellemző a hosszú karácsonyi ünnep- és szabadnap. A munkáltatóval viszont senki nem mer szembeszállni, hiszen épp azért vállaltak külföldi munkát, hogy a hazai csekély keresetet, ellehetetlenült életvitelt jobban fizető munkára, új életre váltsák. A családtagok szinte mindig magukkal visznek minden hazai finomságot, ami a csomagba befér. Ez értendő a süteményekre, a speciális fűszerekre, az országból kivihető ételekre, csemegékre. Vagyis, áthelyeződik a szeretet ünnepe egy másik országba, noha sosem lesz olyan, amire gyerekkorunkból emlékszünk, de a szeretet ereje, a találkozás mindent legyőzhet.

        Mit tanácsol azoknak, akiknek nincsenek külföldi otthonuk környékén barátaik, nem találtak magyar közösségre? Mit tegyenek a magány elkerülése érdekében?

        - Semmiképpen ne maradjanak több napon át egyedül, és bánatukban vagy a fellépő önsajnálat miatt ne restelljék keresni a kapcsolatot az itthon élő rokonokkal az említett netes beszélgetésekkel. Bátran nyissanak olyan ottani szomszéd vagy barát felé, aki szintén magányosan töltené a karácsonyt. Díszítsék kedvük szerint a fát, a szobát, az ablakokat, varázsoljanak színeket, illatokat maguk köré, és feltétlenül lepjék meg magukat ajándékkal, finomsággal, kedvükre való zenehallgatással, filmnézéssel. Egyet ne tegyenek! Ne üljenek lógó orral, búbánatosan hálóköntösben és pizsamában. Ne sodorják magukat depresszióba! Csodálatos választás, ha éjfélkor szentmisére mennek, még akkor is, ha számos országban megáll a tömegközlekedés ezeken a napokon az esti órákban. Készüljenek erre, fedezzék fel a maguk templomát. S ne akarja senki elfelejteni sem itthon, sem külföldön, hogy a karácsony a szeretet és a család ünnepe. Forduljanak egymás felé jó szívvel, békével, szeretettel. A távolság ma már könnyen leküzdhető a nagyszerű technikai lehetőségekkel. S ha nagyon fájdalmas volt a magányosan töltött karácsony, a következőt már jó időben, a lehető legjobb kommunikációval foglalják le szabadságra a munkahelyükön, és olykor térjenek haza szeretteikhez. Ha ez nem kivitelezhető, akkor vállaljanak munkát a szeretet ünnepén, álljanak be dolgozni kollégáik helyett, de ne ücsörögjenek egyedül, magányosan a lakásukban. Ha dolgoznak, máris emberekkel, élményekkel találkoznak, ami nagyon fontos.

        Olvasson tovább! Karácsonykor egyedül, de nem magányosan

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Balogh Mária, újságíró

        Szakértő: Kiss Kornélia, pszichológus

        Módosítva: 2019.12.20 14:35, Megjelenés: 2019.12.20 14:35
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Elsősegély

        Elsősegély

        T. A., újságíró

        Veszélyek a vízparton és a vízben. Elsősegély és segítségkérés!

        Miért szükséges a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat?

        Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalók kizárólag olyan feladatra alkalmazhatók, ami az egészségükre, a testi alkatukra és fejlettségükre tekintettel van, és káros hatás nem éri őket.

        Koffeinmentes kávé - Ártalmas-e az egészségre?

        A koffeinmentes kávé ízében és megjelenésében is nagyon hasonlít a hagyományos kávéra, ám csak minimális koffeint tartalmaz. Nem ez az egyetlen különbség azonban a hagyományos és a koffeinmentes kávé között.

        Karácsonyi veszélyek

        A média nem ritkán jelentős szerepet tulajdonít a karácsonyi balesetek és vészhelyzetek reflektorfénybe állítására, azonban a hazai statisztikák szerencsére ezt nem támasztják alá. Mindemellett nem árt, ha legalább kicsit ilyenkor átismételjük vagy éppen megalapozzuk elsősegélytudásunkat.

        Nem az ünnepi ételektől válunk túlsúlyossá

        Karácsony a szeretet és a család ünnepe, Jézus születésének a méltatása. A különféle szokások, szertartások számos ponton találkoznak, de abban mindenképpen nagy a hasonlóság, hogy ilyenkor ünnepi ételek sora kerül az asztalra. Vannak, akik ragaszkodnak a régen megszokott menüsorhoz, ami gyakorta zsírosabb, jobban megterheli a szervezetet, mások már a reformkonyha híveiként készítik a leveseket, a második fogásokat és a süteményeket.

        Mire figyeljünk, hogy meghitten tölthessük a karácsonyt?

        A karácsony az emberiség és az év egyik legszebb ünnepe. Azonban ahhoz, hogy ez a néhány nap mindenki számára valóban boldog és meghitt hangulatban teljen, nem árt, ha néhány dologban kellőképpen elővigyázatosak és körültekintőek vagyunk. Nem is gondolnánk, hogy ez a családi ünnep milyen veszélyeket rejt magában.

        Karácsonyi stressz - Van, aki eltörölné az ünnepet

        A karácsony napjainkban nem csak a szeretet ünnepét jelenti, hanem óriási stresszt és kapkodást - legalábbis a nők számára. Közel minden harmadik nő arról számol be, hogy a karácsony előtti időszakot különösen stresszesnek éli meg.

        Karácsonykor egyedül, de nem magányosan

        A Szeretet ünnepe nagyon sok gyermek és felnőtt számára boldogságos készülődést jelent a meghitt percekre, órákra, napokra, s amikor a család együtt lehet a fenyőillatú meleg otthonokban, a szépen megterített asztal körül.

        Milyen az egészséges ünnepi menü?

        A karácsonyi menüsor tervezésekor nem árt, ha a finomabbnál finomabb ételek egészséges összetételére is gondot fordítunk. Legyen szó akár hagyományos menüsorról, akár új ízekkel szeretnénk kedveskedni szeretteinknek, egyformán választhatunk olyan alapanyagokat, amelyekkel egészséges és egyúttal ízletes ünnepi menüt állíthatunk össze.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA