Tegnap és ma

Sajnos a tegnapi napom nem sikerült olyan jónak, amilyennek terveztem. Délelőtt elmentem a temetőbe édesanyám sírjához - mint minden héten. Nem jól választottam meg az időpontot, mert már eléggé meleg volt, ezt önmagában sem birom. Aztán pár kanna vizet is vittem rá a kb. 50 méterre lévő kútról. Igazából ez nem egy nagy terhelés, de én úgy kifulladtam, hogy azt hittem ott nyúlok ki. Szabályosan rosszul voltam. Nem mertem leülni a sír szélére, mert attól féltem, nem lesz erőm felkelni. A kocsiban, a légkondit bekapcsolva (hitelre vettük, még ma is nyögjük az árát) pihegtem vagy 5 percig, mire el mertem indulni, itthon pedig valósággal belezuhantam a fotelba. Sokáig tartott, mire annyira összeszedtem magam, hogy szép óvatosan nekiálltam a kitűzött feladatoknak. A nagytakarításból inkább csak nagyjából takarítás lett, de a húsokat előkészítettem a mai grillezéshez. Aztán éjszaka - önmagamhoz képest - viszonylag jót aludtam és hál' istennek a mai napot már sokkal könnyebben kezdtem. 

Hétfőn kell visszamennem a kardiológiára, már nagyon várom, mert szeretném ha kiderülne végre, mi is a bajom, és találunk hamar valami gyógymódot. Milyen optimista vogyok, ugye? :)))

Na, a mai grillezés viszont jól sikerült :))) A fiatalok egy része még most is itt van, az udvaron - szúnyogriasztó gyertyák mellett - kártyáznak. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de a 17 személyből mindössze egy - a férjem - fogyasztott alkoholt. Nagyszerű példája ez annak, hogy szesz nélkül is milyen jól érezhetik magukat. Büszke vagyok rájuk! A lányokra már kevésbé. Nagyobbik fiam barátnője lassan 4 éve része a családnak, kisebbik fiamé kb 5-6 hónapja, de egyikük sem kérdezte meg, ugyan segítsen-e valamit. Egy olyan kislány, aki kb. harmadik alkalommal van nálunk, ajánlotta fel a segítségét. Megköszöntem, de nem fogadtam el, mondtam, hogy ő most szórakozni van itt, érezze jól magát. Viszont a "menyeimtől" rosszul esett, pedig ismerhetnek már annyira, hogy nekik sem kellett volna dolgozniuk, de legalább felajánlhatták volna. Persze én vagyok a hülye, mert nyugodtan mondhattam volna nekik, hogy itt van, tessék, csináljátok, de én már annyira hozzászoktam, hogy soha életemben nem volt segítségem, mindig mindent egyedül kellett csinálnom, hogy mára már idegesít, ha nyüzsögnek körülöttem. De úgy tűnik, ettől nem kell tartanom :((

Hát ennyit a mai napról. Holnap lehet, hogy strandolunk (már 2 éve vizet se láttam), de nem merek előre tervezni, mert tuti, hogy közbejön valami.

Szép hétvégét mindenkinek!