Könyv

Most, hogy végeztem a vizsgákkal, gondoltam kéne valami normálisat kezdeni az életemmel az egyetemig hátra lévő egy egész hétben.

Több lehetőség állt előttem:- takarítás
- rendrakás
- hajfestés
- könyv olvasás
- az elutazás a barátomhoz igazán nem volt opció, ez egyértelmű
Nos. Gondoltam nagyravágyó leszek, kettőt is választok.
Nehéz volt :)
Persze, hogy a hajfestés és a könyv.
Még annó voltam Nyíregyházán, a Magyar Sporttudományos Társaság előadássorozatán, és ott osztogattak ezt-azt, többek közt egy könyvet: Frenkl-Gallov: Mi történt Athénban ? Doppingtitkok nyomában.
Szerintem egyértelmű, hogy miről szól, de ha mégsem, azért tőmondatokban összefoglalom.
Athén, Olimpia, 2004, diszkosz, és kalapácsvetés, Fazekas Róbert és Annus Adrián, súlyemelés, Gyurkovics Ferenc és Kecskés Zoltán. Doppingvétség és lebukás.
Mindenkinek megvan a vélemény: doppingoltak, nem doppingoltak, saját vizelet vagy nem, ?öntöttek? vagy nem?
Nekem is van. Véleményem. Mindenkinek van egy sajátja, de igazán senki nem ismeri a valóságot, azon a néhány emberen kívül, aki ott volt. Így én maximum ítélkezni tudnék, de azt ilyen nyilvános fórumon nem szeretnék. Meg ki az a medika, aki olyan nagynevű orvosokat vádolna, mint Dr. Pikó Károly vagy Dr. Mezőfi Miklós. Nos megteszi ezt mindenki helyett a könyv szerzője. Akiről szintén nem alkothat negatív véleményt egy medika.Igazán csak annyit mondanék, hogy az becsülendő Fazekas Róbertben, hogy újrakezdte és elindult Pekingben és 8. lett. Mondhatnám, hogy példaértékű, de ott volt Athén.
A lényeg az, hogy számos hasznos információt is megtudtam a könyvből, mint például, hogy milyen ?egyszerű? ember volt Big Ben Johnson. A könyv alapján már-már meg is sajnálja az ember lánya. De tényleg. Néhol érezhető a hangvételen, hogy kicsit neheztel a szerző Amerikára, mert, mint tudjuk közülük senki nem bukott meg Athénban (sőt egy nyugat-európai sem). ?Tiszták? voltak. Na ezen a ponton nyilvánítok véleményt.
Az élsportban csak az nem doppingol, aki nem bukik le.
Ott volt éveken keresztül a THG, ami talán még most sem derült volna ki, ha nincs egy sértődött amerikai edző, aki lebuktatja az egész hálózatot. Persze ez a szer a gazdag országok doppingja volt. Egy anabolikus szteroid, amit nem tudtak kimutatni, mondhatni a létezéséről sem tudtak. Évekig mindenki tagadott, majd megtört a jég, Marion Jones elefántkönnyeket hullatva visszaadta az aranyait. Szomorú eset, de legalább tisztességes így utólag.
Na de nem is ez a lényeg. Igazán akartam pár sort írni bevezetőnek, de hát friss az élmény és én sportról órákig tudok beszélni és írni is :)Amit eddig nem tudtam, és most olvastam és mélységesen megdöbbentem, hogy éveken át használták doppingnak a terhességet. A verseny előtt egy-két hónappal teherbe ejtették az atléta nőket, majd utána megszakították a terhességet?
És itt megint nem tudok mit mondani.
Mert ha tudatlan tiniként azt mondják nekem, hogy Olimpiát nyerhetek csak be kell kapnom pár pirulát, vagy belém nyomnak szurit, akár igent is mondtam volna. De azért az abortusz. Az más téma. Annyira tán sose lettem volna hülye, hogy mindezt direkt csináljam azért, hogy nyerjek egy aranyat. Az én értékrendemben nincs az az arany?
Nos hát ezt akartam megosztani, lehet, hogy ez csak nekem új, de akkor is borzasztó.
Nem hiszem, hogy a sportolók tisztában vannak minden lehetséges következménnyel, amikor belekezdenek egy anabolikus szteroid kúrába. De ez megint nem az én tisztem, hogy ítélkezzek. Nálam okosabb emberek megteszik ezt?