Rachel és a Braxton Hicks

Ma, miután túléltem a pathologiát és átestem a belgyógyászaton, megnéztem a Jóbarátokat a tévében. Azt tudni kell, hogy már annyiszor láttam, hogy nem csak a szöveget tudom, hanem lassan a jelenetek sorrendjét is. Na mindegy ez nem lényeg, csak hogy érthető legyen a témaválasztás :)

Szóval valahol a 8. évadban, mikor Rachel készülődik a szülésre, az egyik részben elkezd fájni a hasa, és elmennek orvoshoz és ott az a diagnózis, hogy Braxton Hicks-féle összehúzódásai vannak.
Na és erről fogok én most írni.

Tehát ez nem más, mint a méhizom összehúzódása, ami akár már a terhesség 6. hetében jelentkezhet. Vannak akik meg sem érzik, de vannak akik kicsit erősebb fájdalomra panaszkodnak. (Erre mondaná Rachel, hogy ?KICSIT???!??!)

A névadó Dr. John Braxton Hicks angol orvos, aki 1872-ben írta le, hogy néhány nő spontán kontrakciókat érez, jóval a szülést megelőzően.

Ezeket a ?jósló? fájásokat fel lehet fogni gyakorlásként is. Lehet alkalmazni a terhes tornán tanult légzési technikákat, vagy fel lehet készíteni a kis lelkünket a vajúdásra?

Vannak praktikák, amikkel át lehet vészelni az 1-2 perces összehúzódásokat. Ilyen például a mély és nyugodt légzés, vagy a bal oldalra fekvés, de a hólyagfeszülés is ingerelheti a méhizomzatot, tehát a pisilés megszüntetheti a fájdalmat.

Szóval erre mondana valami olyasmit Ross, hogy természetes kis semmiség. Ahha persze?

Tegyük hozzá, én sem tapasztalatból beszélek, szimplán a látottakat foglalom össze, de azért aki már menstruált életében, nagyobb átérzéssel nyilatkozik ilyen témákról, mint akinek max prosztata görcse lehet. De ugye az se nem havonta jelentkezik, se nem normális. Na de most nem mennék bele, hogy Természetanyánk mit és hol rontott el. Arról úgyis mindenki annak függvényében nyilatkozik, hogy hány X kromoszómája van.

Hát ennyit mára, zárul Miki móka tára.