Titok :)

Egy orvostanhallgató gondolatai erről arról.

Jajj megint úgy jártam, hogy törlődött, amit beírtam.

Nem baj. Újrakezdem.

Szóval alkalmam nyílik rá a jövő héten, hogy közvetlen közelről tanulmányozhassam egy kórházi osztály életét.
Felfoghatom végülis egy tanulmányútnak is :)
De csak később árulom el, hogy jött ez a lehetőség :)
(ez most tipikusan olyan bevezető, hogy mondok valamit, de igazán nem mondok semmit)

Inkább írok a 4. év első hetéről, amin ma hivatalosan is túl vagyunk.
Mindenki annyira várta, hogy jajj milyen jó lesz. Hát nem.
A blokkgyakorlat miatt, alig van gyakorlati óránk. Csak szeminárium. Megelőző orvostan, fogászat és gyógszertan.
Ez utóbbi még tetszett is, de nincs rá garancia, hogy ez a jövőben is így marad :)
Az előadások feléről sajnos lemaradtam. És pont az érdekesebbekről, mint belgyógyászat vagy sebészet. Inkább maradjunk csak a sebészetnél. Sajnos, nem sajnos a belgyógyászat nem az én világom. De kell ilyen idióta is mint én, hogy csak a vér meg a törött csontok.
Mondjuk az előadásokkal párhuzamosan a bulikból (=intellektuális teázások) is kimaradtam. Nem teljesen önszántamból, inkább felnőtt módra gondolkodva,  a józan seszemre hallgatva.

Mi is volt még. Ja igen. Megvettem a könyveket.
Farmakológia (Gyógszertan). Eléggé vastag. A nevének egyszerűsége fordított arányosságban áll a vastagságával.
Könyvtárból kölcsönöztem a Sebészet és Traumatológia könyvet, ami "csak" fele olyan vastag, mint az előbbi.
És a legkedvencebb egy angol könyvecske, aminek a címe: Trauma secrets 2nd edition. (Lehet, hogy ez csak nekem vicces, de nekem nagyon)
A tudás igazi súlya akkor realizálódott, mikor ráálltam itthon a mérlegre és meglepődtem, hogy 15 kg-al nehezebb vagyok, mint egy hete. Aztán rájöttem, hogy én balga a könyvekkel a kezemben álltam rá a mérlegre. Jó még a vállamon volt a táskám is, de az nem képviselt túl nagy súlytöbbletet.
Szóval nehéz lesz az iskola táska :)

Na mára ennyit. Jövő héten fény tárul a titokra :)

Hozzászólások (0)