• Dr. Matolcsy András: Büszke vagyok arra a szellemi tőkére, amely az intézetben összpontosul

        Szerző:
        WEBBeteg

        Jelenleg hét munkacsoportban dolgoznak a kutatóink, az egyik az onkohematológiai megbetegedések genetikai és epigenetikai hátterének vizsgálatával foglalkozik dr. Bödör Csaba vezetésével – tudtuk meg dr. Matolcsy Andrástól, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Rákkutató Intézet igazgatójától, aki annak idején a Columbia Egyetemen kezdett el foglalkozni a limfóma transzformációval.

        Mesterek és tanítványok. Dr. Matolcsy András tanítómestere dr. Kerényi Gábor, a pécsi hematológiai centrum létrehozója volt, dr. Bödör Csaba fiatal kutató pedig éppen Matolcsy professzor kutatásait viszi tovább. A munkacsoport célja, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak az új terápiás célpontok és a mindennapi molekuláris diagnosztikában alkalmazható úgynevezett biomarkerek azonosításához, javítva az onkohematológiai betegek életkilátásait. Egyik fő kutatási területük a B-sejtes lymphomák, illetve a leukémiák genetikai és epigenetikai hátterének vizsgálata.

        Hirdetések

        Az eredményekről szólva dr. Matolcsy András elmondta, hogy a krónikus mieloid leukémiás (CML) betegek várható élettartama 15 éve még 3-5 év volt, ma már a hatékony célzott terápiáknak köszönhetően nem halnak meg. Ebben forradalmi változást hozott a Tirozin-kináz-inhibitorok, azaz gátlószerek bevezetése. A mi feladatunk ebben, hogy megmondjuk, hogy melyik gyógyszer fog leginkább hatni, illetve folyamatos monitorozást végzünk. Éppen Bödör Csaba fejlesztése kapcsán elértük azt, hogy ma már nemcsak a kezelőorvos, hanem maga a beteg a mobiltelefonja segítségével nyomon tudja követni a betegség egyensúlyát.

        Büszkeséggel tölti el az igazgatót, hogy a tanítványa által vezetett csoport munkáját tavaly szeptemberétől támogatja az MTA Lendület programja. Az ötéves kutatási program eredményei olyan diagnosztikus eljárások kidolgozásához is hozzájárulhatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a genetikai profiljuk alapján részesüljenek megfelelő kezelésben.

        „Büszke vagyok a kollégáimra, arra a szellemi tőkére, amely itt összpontosul a produktív kutatásaiknak köszönhetően.”

        Az elmúlt évtizedben számos kutatás világított rá arra a tényre, hogy a daganatszövet stromája nem csak egy passzív strukturális komponens, hanem aktívan részt vesz a tumorok növekedésében és terjedésében. A megfigyelések alapvetően átformálták a daganatok viselkedéséről alkotott képet, miszerint nem feltétlenül elegendő a tumorsejtek elpusztítása a betegséggel való harc során, ugyanis a tumor mikrokörnyezete alapvetően befolyásolja annak biológiai viselkedését. Az intézetünk egyik csoportja több mint 25 éve foglalkozik az úgynevezett extracelluláris mátrix (ECM), azaz a kötőszöveti sejteket körülvevő, fehérjékből és szénhidrátokból felépülő hálózat tumorbiológiában betöltött szerepével – tudtuk meg az igazgatótól.

        Munkacsoportok a patológián

        A már említett Molekuláris Onkohematológia Munkacsoport mellett hat kutatási csoportban tevékenykednek a munkatársak. Ezek közül kiemelkedik a Lágyrész-daganat kutatás, amely a különböző lágyrész daganatok genetikai, illetve epigenetikai vizsgálatait jelenti. A Máj-Regeneráció és Angiogenezis Munkacsoport fő kutatási területei közé tartozik az őssejtek közvetítette májregeneráció, illetve a daganatos áttétképzés vizsgálata. A Molekuláris és Digitális Patomorfológia Munkacsoport elsősorban daganat-progressziós, prognosztikai és predikciós biomarkerek kutatásával és validálásával foglakozik. A Tumorbiológia Munkacsoportnak az in vitro és in vivo modellek segítségével, valamint a legkülönbözőbb humán daganatok vizsgálatával olyan kimutatható molekuláris markerek és metabolitok meghatározása a célja, amelyek segíthetik a tumorok felismerését, diagnózisát, terápiatervezését, esetleg új terápiás célpontokat jelölhet meg. Az Extracelluláris mátrix kutatás célja a tumorok és mikrokörnyezetük kapcsolatának, változásainak megértése, ezek ismereteire alapozva diagnosztikai és prognosztikai, illetve terápiás eljárások fejleszthetőek az orvostudományban.

        Bővebben a kutatómunkáról.

        Mikor lesz egy kutatásból megfogható fejlesztés?

        Egy hét a svédeknél – kreatív és észszerű megoldás a patológushiányra

        A Stockholmban található Karolinska Institute nem csak arról híres, hogy itt döntenek az orvosi Nobel-díjról, hanem arról is, hogy számos jól képzett magyar patológussal van kapcsolatuk. Immár öt éve hetente fogadnak magyar patológusokat, hogy az ott hiányzó – a vérképző- és az immunrendszer betegségeivel, szöveti és sejtes elváltozásaival foglalkozó – hematopatológust pótolják. A skandináv országban dolgozó patológusok 13 százaléka magyar, 40 év feletti szakorvos – mondja dr. Matolcsy András, aki azt is elárulta, hogy hat kollégája utazik heti váltásban Stockholmba, illetve Lundba. Úgynevezett rotációs rendszerben dolgoznak, az éppen a svéd kórházakban dolgozó kolléga munkáját az a kolléga látja el, aki a következő héten elutazik. Én is sorra kerülök havonta egyszer. Ez az az időszak, ami még tolerálható a családban, nem beszélve arról, hogy az ottani egyhetes fizetés háromszorosa az itthoni havi bérünknek – avat be a részletekbe az igazgató.

        A laikusok általában mindig arra kíváncsiak, mi a haszna a kutatásoknak, mikor lesz belőle hatékony gyógyszer, terápia, használható tudás. A kutató teljesítményét nem ez alapján ismerik el a tudományos világban, hanem az úgynevezett Citációs Index alapján, amely azt mutatja meg, hogy hány alkalommal idézték az adott tudományos közleményt, azaz hányan ismerik el. A befutott kutatóknak több ezerre tehető a Citációs Indexe – mondja az igazgató.

        Az alapkutatás a kiindulás, majd a gyógyszerkutatások és a klinikai vizsgálatok a következő két nagy állomás, ezeket egy másik munkacsoport indítja el és viszi véghez. Amennyiben lehetőséget lát benne egy gyógyszergyártó cég, továbbviszi a kutatást, de ez nagyon hosszú idő és igen költséges folyamat.

        Fedezni kell valamiből az igen drága kutatásokat

        A fő célunk az, hogy pályázati forrásokhoz jussunk, de ezek nem mindig adottak. Az elmúlt néhány évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, amely a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott. Annak idején eldöntöttük dr. Kopper László akkori igazgatóval, hogy olyan profilt választunk, amely versenyelőnyhöz és saját bevételhez juttatja az intézetet, így alakult ki egy modern, új koncepciókon alapuló onkohematológiai centrum, amely mára az ország több intézetének szolgáltat diagnosztikát.

        A patológiai osztályokon leggyakrabban vizsgált szövetmintákon kívül hazánkban mi dolgozzuk fel a legtöbb hematológiai és központi idegrendszer eredetű, valamint csontokból, lágyrészekből származó daganatos elváltozást. Tizenöt éve még 6-7 ezer biopsziás mintát dolgoztunk fel, ma ez a szám eléri évente a több mint 35 ezret.

        36 hazai intézettel állunk kapcsolatban, vannak közöttük állami és magánkórházak, amelyek nem tudják ellátni ezt a feladatot, így velünk kötnek szerződést. Évente mintegy 150 millió forint bevételünk származik ebből a tevékenységből, ennek és más bevételeknek köszönhetően jut forrás az egyébként igen költséges kutatásokra és a fejlesztésekre is – összegzi az igazgató.

        FISH és PCR

        Az onkohematológiai betegségek korszerű diagnosztikája feltételezi a szövetek vagy sejtek morfológiai, fenotípus és genotípus vizsgálatát. Az eltérések kimutatására kromoszóma, PCR és FISH vizsgálatokat végeznek.

        • Diagnosztikus molekuláris biológiai laboratóriumunkban nagy számban végeznek vírus diagnosztikai vizsgálatokat PCR-el.
        • Mutáció analízisre RFLP vizsgálatokat, szekvenálást alkalmaznak.
        • A jellegzetes génátrendeződések kimutatására PCR módszereket, ún. FISH és klasszikus cytogenetikai kromoszómaanalízist végeznek. Lehetőség van összehasonlító genomiális hybridizációs vizsgálatokra (CGH) is.
        A megszépült, modern épület a munkatársakra is hatással van

        Az intézet első igazgatója, Arányi Lajos 1844-ben V. Ferdinándtól kapott megbízólevelet, hogy jöjjön el a pesti egyetemre és alapítsa meg a hazai kórbonctant. A bécsi intézettel egy időben jött létre az ország első egyetemi patológiai központja, amely egy neoreneszánsz épületet kapott, ma is ebben dolgozunk – mesélte az igazgató, aki 2001-ben az akkor kinevezett vezető, dr. Kopper László meghívására jött át a pécsi egyetemről a Semmelweis Egyetemre, hogy közösen megvalósítsák terveiket. Az első nagy lépés a több mint 150 éves épület felújítása volt: a funkcionális fejlesztés részeként megújult az intézet valamennyi laboratóriuma, valamint az üvegtetős 200 fős modern előadóterme, bevezettük az oktatásban a digitális patológiát, a kórboncterem asztalaihoz interaktív táblákat szereltünk be, valamint elindultak új diagnosztikus profilok. 2013-ban átadtuk az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet korhű módon felújított auláját, amely fontos találkozási pont a hallgatók és professzoraik számára. Az idei év terve a földszinti rész teljes felújítása.



        „Az egész épület inkább palotához, mint boncintézethez hasonlít, s éppen nem bír a boncintézetek hagyományos ijesztő, elszomorító képével.”

        Ahogy megváltozott a munkahelyi környezet, úgy változott meg a munkatársak hozzáállása, viselkedése, a lelkük – teszi hozzá az igazgató, aki jövőre ünnepli tíz éves vezetői megbízatását.


        (WEBBeteg.hu - Tóth András, újságíró, képek forrása: Semmelweis Egyetem/ISAS.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Belső és külső aranyér

        Milyen tünetek esetén kell aranyérre gondolni? Mit lehet tenni ellene?

        Anyajegyszűrés

        Gyanús jelenségek, amik észlelésekor el kell menni anyajegyszűrésre.

        Dr. Kovács Ilona: A véletlennek köszönhetem, hogy

        25 éve dolgozik a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben dr. Kovács Ilona patológus, citopatológus szakorvos, a Patológiai...

        Dr. Strausz Tamás: A patológia egyfajta nyomozás is

        Októberben lesz hat éve, hogy az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán dolgozik a fiatal patológus...

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.