• Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma

        Szerző:
        WEBBeteg

        A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot orvosi nyelven aneurysmának nevezik. Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett nagy verőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de ritkábban kialakul a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi ereken is.

        Mi okozhat aneurysmát? Milyen veszélyeket hordoz?

        Az anerurysma téma cikkei

        2/2 Aorta aneurysma - Időzített bomba a testben
        2/1 Aneurysma ruptura - életet veszélyeztető súlyos állapot

        Az aneurysma kialakulásának leggyakoribb oka az érelmeszesedés, de okozhatja sérülés vagy gyulladás is. Néhány betegség, mint például a szifilisznek nevezett fertőző betegség, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó kórkép, a Marfan szindróma, szintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával.

        A aneurysma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket. Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet!

        A másik veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva trombózist, embóliát okozhat.

        Hirdetések

        Milyen tünetei vannak a betegnek?

        Aneurizma műtét

        Gyakori kérdések Pár éve 5,21 cm-es mellkasi aneurysmát állapított meg a CT-vizsgálat a Klinikán, a múlt heti ellenőrzés alkalmával ez az érték (szintén CT-vizsgalat alkalmával) 5,52 cm-es nagyobbodást mutat. Kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a műtéti beavatkozás?

        Dr. Bene Orsolya, kardiológus válasza

        A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet, csupán más okból készített mellkasfelvételen vagy hasi ultrahangon veszik észre véletlenül az eltérést.

        Máskor képalkotó vizsgálat sem szükséges a gyanú felmerüléséhez, mert ha a tágult (dilatált)  érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz (úgynevezett aorta insufficiencia). Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik (regurgitál) a rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.

        Hol fordulhat elő aneurysma?

        Aortoanulectasia (főverőér kezdeti szakaszának tágulata) (Forrás: MNSZA)Amennyiben az aneurysma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.

        Szintén a dilatált érszakasz által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, de hát és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak a betegek.

        Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével.

        Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg. E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz.

        Az aneurysma diagnosztikája és kezelése

        A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel. A képalkotó vizsgálatok közül sima MR- és CT-vizsgálattal vagy MR- és CT-angiográfiával is pontosítható az aneurysma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahang vizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül. Ezt az eljárást nevezik transoesophagealis ultrahangnak.

        Diagnosztikai módszerek

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - MR

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - CT

        Bővebben Az angiográfia

        A méret pontos ismerete azért is fontos, mert ez határozza meg a terápiát. Általánosságban 5-5,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak, melynek során stent segítségével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat.

        Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek.

        Ha 5 cm-nél kisebb az aneurysma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurysma megrepedésének valószínüségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot.

        Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurysma méretének alakulását és szükség esetén – amennyiben az értágulat tovább növekszik – javasolják a műtét elvégzését.

        Olvasson tovább Aneurysma ruptura - az érfal megrepedése

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Haspuffadás kisbabáknál

        Dr. Lesznyák Judit

        Praktikák a szélgörcsök megszüntetéséhez. Hasznos tanácsok szülőknek.

        Termékenység

        T. Zs., fordító

        Babát szeretnének? Milyen lehetőségek vannak a termékenység fokozására?

        Aneurysma ruptura - életet veszélyeztető...

        A verőerek tágult szakaszainak, az ún. aneurysmáknak egyik legnagyobb veszélye az elvékonyodott érfal megrepedése (aneurysma ruptura)....

        A Marfan-szindróma tünetei és...

        A fiam rutinvizsgálatra ment a háziorvoshoz, aki a szívét meghallgatva beutalta a kardiológiára. A beutalón a Marfan-szindróma neve is fel...

        Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá...

        A szívkatéteres vizsgálatok során a test egy nagyobb erén keresztül vékony csöveket, katétereket vezetnek a szívbe. Mikor szükséges...

        Meg tudom érinteni a kézfejemet a...

        A jobb és a bal kezemen a mutató és a középső ujjakat hátra bírom hajlítani a kézfejemet teljesen meg tudom vele érinteni. Miért tudom...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.