Partidroghasználat és ártalomcsökkentés a világjárvány alatt

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
frissítve:

A COVID-pandémia társadalmi távolságtartási irányelveinek köszönhetően a világjárvány első évében csökkent a partidrogok használata. Ahogy azonban a klubok újra kinyitottak, a korlátozásokat feloldották, és lehetőség nyílt ismét buliba járni, a partidroghasználat is erőteljesen újraéledt.

Az újranyitáshoz kapcsolódó szociális szorongás pedig egyre több fiatalt késztethet arra, hogy a szerekhez forduljon, hogy kevésbé érezzék magukat gátlásosnak társaságban. Az alábbiakban arról olvashat, hogy mik is azok a partidrogok, miért használják őket, és hogy hogyan álljunk hozzá ahhoz, hogyha kiderül, hogy a környezetünkben valaki rekreációs céllal tudatmódosító szereket használ.

Mi az a partidroghasználat, és mik azok a partidrogok?

A partidroghasználat a szerhasználat népszerű formája és jellemzően időszakos tevékenység, gyakoribb fiatal felnőtteknél, gyakran a zene és a tánc élményének fokozása céljából. Így a klubdrogoknak is nevezett partidrogok olyan anyagok, amelyeket általában házibulikon, egyetemi bulikon, bárokban, éjszakai klubokban és koncerteken, fesztiválokon használnak. Bár az alkohol a legszélesebb körben használt partidrog, a kifejezés leggyakrabban mégis a pszichostimulánsokra vagy amfetamin típusú anyagokra utal.

Sok partidrog pszichoaktív anyag, vagyis közvetlenül hat az idegrendszerre, megváltoztatva a fogyasztók valóságfelfogását. A legtöbb partidrog illegális, de ismert a vényköteles gyógyszerekkel (pl. szorongásoldókkal, nyugtatókkal (benzodiazepinek), kábító fájdalomcsillapítókkal) való visszaélés is.

Általánosságban elmondható, hogy a fiatal felnőttek az alábbi okok közül egy vagy több miatt használnak partidrogot:

  • A társasági élet élvezetének fokozása érdekében azokon az összejöveteleken, ahol a zene a hangsúlyos tevékenység.
  • Egy megváltozott valóság megtapasztalása céljából, vagy
  • épp, mert le akarnak számolni a társas helyzetekben jelentkező gátlásosságukkal és szorongásukkal, és „ki akarnak lépni a saját fejükből”.
  • Mert a barátaik is használják őket, és nem akarnak kimaradni az élményből.
  • Mert ez lehet egy módja krónikus vagy akut stressz, trauma, depresszió, szorongás vagy más mentális egészségi rendellenességük öngyógyításának.

A partidrogok típusai és a partikábítószer-hatások

Különféle bulidrogok léteznek, sokféle pszichológiai és fiziológiai hatással. Ezeknek a szereknek jórésze magában hordozza a halál kockázatát, különösen alkohollal vagy más szerekkel kombinálva.

A partidrogok leggyakoribb típusai a következő kategóriákba sorolhatók:

Stimulánsok: Ebbe a kategóriába tartoznak az illegális stimulánsok, beleértve az amfetamint ("speed"), kokaint és a metamfetamint ("meth"), számos designer drogot, valamint a vényköteles stimulánsokat, például az ADHD-gyógyszereket, az Aderallt és a Ritalint, amelyeket gyakran bulidrogként is használnak. A stimulánsok népszerű partidrogok, mert növelik a felhasználók összpontosítását és energiáját, és aktivitást és beszédességet váltanak ki. Ezek a gyógyszerek úgy fejtik ki hatásukat, hogy befolyásolják az agy bizonyos részeit, amelyek részt vesznek az éberségben. A partidrogok serkentő hatásai, különösen a metamfetamin és a kokain esetében, magukban foglalják a megnövekedett légzésszámot, pulzusszámot és vérnyomást. Még az úgynevezett „alkalmi” kokainhasználat is pánikrohamot, paranoiát és pszichózist, valamint szélütést, görcsrohamokat és kómát okozhat. A meth hosszú távú használata memóriavesztéshez, pszichózishoz, szívkárosodáshoz, alultápláltsághoz, súlyos fogászati problémákhoz és a fertőző betegségek, például a hepatitis és a HIV/AIDS kockázatának növekedéséhez vezet.

MDMA: az ecstasy tabletták hatóanyaga egy szintetikus drog, amely stimulánsként és hallucinogénként is működik. Az egyik legelterjedtebb partidrog. Az MDMA eufória érzetet kelt, torzítja a felhasználó időérzékét és érzékszervi érzékelését, néha hallucinációkat és/vagy paranoiát okozva. Ennek a partidrognak a hatásai közé tartozik a kiszáradás, hányinger, ájulás, hidegrázás, izzadás, homályos látás és potenciálisan végzetes testhőmérséklet-emelkedés. Az MDMA befolyásolja a pulzusszámot és a vérnyomást is, valamint vesekárosodást, vagy az agysejtek károsodását is okozhatja. Ennélfogva a hosszú távú használat olyan kognitív problémákkal is összefügg, mint a memória- és a tanulási zavarok.

Inhalánsok: Az inhalátorok háztartási, ipari vagy gyógyászati termékek, amelyek vegyi gőzöket tartalmaznak, amelyek belélegzéskor rövid ideig erősen tudatmódosítóak. Ide tartoznak az oldószerek, aeroszolok, gázok és nitritek, amelyek olyan termékekben találhatók meg, mint a habpatronok, festékhígítók, tartós markerek, tisztítószerek. Az inhalációs mellékhatások közé tartozik a hányinger, hányás, delírium, izomgyengeség, eszméletvesztés és remegés.

Disszociatív szerek: például PCP ("angyalpor"), ketamin ("K-vitamin"), dextrometorfán és szalvia. Az ilyen típusú partidrogok az agy prefrontális kérgére hatnak, torzítva a valóságérzékelést, vizuális, szenzoros vagy hallható hallucinációt katalizálva. A hallucinogének szélsőséges hangulati változásokat, irracionális gondolkodást és viselkedést, a testtől való elszakadás érzését, szorongást, tájékozódási zavart és károsodott motoros funkciókat is okozhatnak. A hallucinogén partidrogok fizikai hatásai közé tartozik a légzési nehézség, a kóros szívverés, a testhőmérséklet emelkedése, a remegés és a zsibbadás. A hosszú távú hatások közé tartozhatnak pszichotikus epizódok, látási és hangulati zavarok, öngyilkossági gondolatok és memóriavesztés.

Hallucinogének: klasszikus hallucinogén az LSD, pszilocibin ("varázsgombák"), peyote (meszkalin kaktusz) és a látnokzsálya (salvia). Ezek partidrogként alkalmazása kevésbé gyakori a stimuláns és depresszáns kategóriákhoz képest.

Központi idegrendszer depresszánsai: Ebben a kategóriában a leggyakrabban használt szerek az alkohol mellett a GHB (gamma-hidroxi-butirát) és a Rohypnol. A vényköteles nyugtatókhoz hasonlóan ezek az anyagok a központi idegrendszerre hatnak, izomlazulást, álmosságot és eufóriát okozva. Az ismételt használat következményei közé tartozik az émelygés, hányás, zavartság, memóriavesztés, eszméletvesztés, csökkent szív- és légzésfrekvencia, testhőmérséklet-csökkenés, görcsrohamok, kóma és halál. Ezeket az anyagokat randidrogokként is ismerik, mivel a támadók az áldozatok nyugtatására használják őket.

Egyéb szerek: Egyes szerzők a partidrogok csoportjába sorolják a benzodiazepineket és a kannabiszt is. A benzodiazepinek felhasználhatók a stimuláns használatról való „leállásra” önmagukban is, vagy más nyugtatókkal kombinálva. Bizonyos csoportok, amyl-nitrát vagy egyéb gyógyszerészeti nitritek, például szildenafil (Viagra) használata is tekinthető partidroghasználatnak.

A világjárvány hatása a partidroghasználatra

A COVID-járvány idején számos országban bezárták az éjszakai klubokat, az élő koncertek szüneteltek, és a nagy csoportos összejöveteleket is korlátozták. Ennek eredményeként csökkent a partidrogok, a kokain, a ketamin és az MDMA fogyasztása a világszerte 40 000 ember bevonásával készült globális kábítószer-felmérés szerint. Ugyanakkor a marihuána, az alkohol és a benzodiazepinek, például a Xanax (és Amerikában a Valium) globális használata megnövekedett.

A fiatal felnőttek kábítószer-használatával kapcsolatos, az Egyesült Államokban az elmúlt évben végzett kutatások hasonló tendenciákat mutatnak. Míg a partikábítószer-fogyasztás visszaesett, addig a szerhasználat viszont összességében nőtt a stressz és a kollektív trauma miatt, amelyet ez a generáció tapasztal. Egy 2020 őszén közzétett, 1000, az Egyesült Államokban élő fiatal felnőtt körében végzett felmérésben a résztvevők mind a szerhasználat, mind a mentális egészségügyi tünetek növekedéséről számoltak be, különösen a magány (49 százalék), a depresszió (80 százalék) és a szorongás (61 százalék) arányában. Ezenkívül a magány érzése közvetlenül előrevetítette az ivás növekedését és a droghasználat súlyosbodását. A válaszadók egyharmada számolt be káros mértékű alkoholfogyasztásról. A kábítószer-használók (22 százalék) 38 százaléka számolt be súlyos kábítószer-használatról.

A CDC felmérése szerint a fiatal felnőttek (18–24 évesek) 25%-a kezdett el valamilyen szert használni, vagy növelte a korábbi szerhasználatának mértékét a járvány idején.

Milyen kockázatokkal jár a partidroghasználat?

Ellentétben a vényköteles gyógyszerekkel, sok partidrog készítésekor nincs minőségellenőrzési folyamat, mivel ezek többsége illegális. Ez azt jelenti, hogy a hatáserőssége ismeretlen, és nem tudni, milyen egyéb anyagokat adtak esetleg az egyes tételekhez. Például az ecstasy elkészíthető lefolyótisztítóval vagy akkumulátorsavval is. Még az egyformán kinéző tabletták is eltérő összetevőket tartalmazhatnak, így eltérő hatásokat okozva.

Rövid távú kockázatok

Leggyakoribb a remegéssel, hányingerrel és fejfájással járó rosszullét. Egyesek zavarttá, szorongóvá, ellenségessé vagy akár pszichotikussá válhatnak. Mások a várt pörgés helyett épp fáradtnak és ingerlékenynek érezhetik magukat.

A szerhasználatnak még életveszélyes mellékhatásai is lehetnek, például szívproblémák, szélütés, hipertermia (túlmelegedés), görcsrohamok és kóma.

Emellett a partidrogok használata nagyobb kockázatot jelent a nem biztonságos szex, fizikai vagy szexuális zaklatás, testi sérülések (beleértve az autóbaleseteket is) tekintetében.

Hosszabb távú kockázatok

Hosszú távon a partidrogok hatással lehetnek mentális és fizikai egészségére, a társas kapcsolatokra. Egyes partidrogok akár függőséget is okozhatnak rendszeres használat mellett, amely növeli a mentális betegségek előfordulását és a véletlen túladagolás esélyét.

Szoros kapcsolat van a drogfogyasztás és a mentális egészség között. Ha ön mentális betegséggel él, a kábítószer-használat ronthatja a helyzetet.

A kábítószerek különösen károsak a kisgyermekek számára. Sok szer átjut a placentán is, és károsíthatja a születendő babát is.

Az ártalomcsökkentés lehetőségei

A partidroghasználat, a stimulánsok, az ecstasy és az úgynevezett „designer drogok” időszakos használata táncos partikon vagy „rave-eken” mára mindenapossá vált. A partikon történő kábítószer-használat számos kárral jár, beleértve a kábítószer által érintett viselkedéssel, toxicitással és túladagolással, mentális egészségügyi szövődményekkel és fizikai megbetegedéssel kapcsolatos kockázatokat. A többszörös szerhasználat, különösen a nyugtatók kombinációja tovább növeli a kockázatot. Ha az elsődleges ellátók, észlelők valamennyire ismerik ezeket a gyógyszereket és azok hatásait, akkor jó helyzetben vannak ahhoz, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a partikábítószer-fogyasztóknak az ártalmak csökkentésének támogatásával.

Tanácsok professzionális és non-professzionális segítőknek

A legtöbb fogyasztó valószínűleg láthatta már társait, ahogy minimális káros hatással használtak hasonló szereket. A partidroghasználók emellett gyakran sok pozitívumot is azonosítanak szerhasználatukkal. Így ártalomcsökkentés szempontjából a szerhasználóhoz való hozzáállás elsődleges alapelve a bizalmi légkör megteremtése.

Mivel a fizikai, szexuális vagy mentális egészséggel kapcsolatos problémák sokkal inkább érintik a szerhasználókat, ezeknek a témáknak az átbeszélése segíthet megteremteni a bizalmi légkört és a kapcsolatot, sokkal inkább, mint ha közvetlenül és egyből a drogfogyasztásra fókuszálna.

Célszerű a szerek utcai neveinek beazonosítása helyett inkább a partidroghasználatból eredő fizikai, testi érzetekre koncentrálni, és ezeket átbeszélni. Mindezek mellett:

  • Kiemelten fontos az ítélkezésmentes megközelítés, mely magában foglalja a szexuális, mentális és fizikai egészség felmérését
  • Fogadja el, hogy nem biztos, hogy a fogyasztó abban a pillanatban készen áll a szerhasználat abbahagyására
  • Erősítse meg, hogy az információkat bizalmasan kezeli
  • Beszéljenek a szerhasználat módjáról: az injekciós használat különösen veszélyes, a tapasztalatlan „hétvégi” szerhasználók különösen veszélyeztetettek
  • Használja ki a lehetőséget egyéb egészségügyi kérdések és egyéb szerhasználat veszélyeinek a megvitatására is, beleértve akár a dohányzáséit is
  • Biztosítson kiegyensúlyozott, pontos orvosi információkat (akár hiteles weblinkeken keresztül) az ártalom csökkentésének érdekében.

Tanácsok partidroghasználóknak

  • A dohányzás, a lenyelés vagy a felszívás – bár éppúgy veszélyes – valószínűleg kevesebb kockázattal jár, mint az injekció beadása
  • Ha injekciót használ, használjon új injekciós felszerelést minden egyes szúrásnál
  • Kezdetben használjon kis mennyiséget, különösen akkor, ha a szer forrása bizonytalan, vagy akkor, ha a „rekreációs” adag mennyiségét nehéz megbecsülni (pl. GHB esetén)
  • Ha táncol, hidratálja magát, igyon vizet, és tartson rendszeres szüneteket (sok helyen van "chill out" rész erre)
  • Kerülje a több gyógyszer, különösen a kombinációk használatát, különösen alkohollal
  • Intézkedjen előre a hazaszállításáról, szerek hatása alatt ne vezessen
  • „Fogjon össze” egy barátjával, aki nem szerhasználó, és tudja biztosítani, hogy figyel önre
  • Ha szexuális kapcsolatra kerül a sor, gondoskodjon a biztonságos szexről (óvszer használata)
  • Tartsa észben, hogy a tablettatesztelési információk segíthetnek, de nem mindig megbízhatóak.

Kezelési lehetőségek

Az időszakos partidroghasználat általában nem jár krónikus szerfüggőséggel, és sok esetben orvosi kezelés sem válik szükségessé. Ennek ellenére a kockázatot mindig magában hordozza.

Az akut toxicitási (mérgezési) tüneteket általában elsődlegesen a kórházak sürgősségi betegellátója kezeli és a betegeket nem követhetik nyomon a hazabocsátás után, még ha ezek többször fordulnak is elő. Egyes esetekben az egyének fokozhatják a használat gyakoriságát és szenvedélybetegség alakulhat ki, amelyet folyamatos használat jellemez, a negatív következmények ellenére pedig növekvő mennyiségű szerhasználat is, melyet néha elvonási tünetek is kísérnek. Ilyen például a GHB-függőség, amely bár nem gyakori, de jól dokumentált, és potenciálisan társítható súlyos akut fiziológiás elvonással, néha delíriummal és görcsrohamokkal. A rendszeres stimulánshasználat összefüggésbe hozható mentális egészségügyi problémákkal, beleértve a szorongást, pszichotikus betegségeket és a depressziót. A társuló mentális betegségek kezelése bár csökkentheti a szerhasználatot, de ezt lehetőleg integrálva a szerhasználat kezelésével együtt kell megvalósítani. Súlyos pszichiátriai tünetek, például tartósan fennálló pszichózis esetén pszichiátriai ellátás is szükséges az egyébként javasolt addiktológiai és rehabilitációs ellátás mellett.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.