• A légmell: tünetek és kezelés

        Szerző:
        WEBBeteg

        A légmell vagy pneumothorax a mellhártya megbetegedése. A mellhártyák két (egészséges esetben összetapadó) lemezből állnak, mely közül az egyik a tüdőt borítja be kívülről, a másik hártya a mellkasfalat belülről. Ennek a két hártyának az összetapadása teszi lehetővé, hogy a mellkas tágulása a tüdő tágítását vonja maga után, azaz levegőt tudjunk venni.

        Légmell esetén mellhártya-sérülés, szakadás következik be, melynek folytán a levegő a mellhártyák közé jut, eltávolítja egymástól a két lemezt. Mivel az egymásra és a mellkasfalra tapadó mellhártyák elválnaknak, a mellkas tágulása nem vezet a tüdő tágulásához, az érintett tüdő részben vagy egészben nem vesz részt a légzésben.

        Amennyiben ez a folyamat nagyobb felszínt érint, akkor a tüdőfél összeesik és hirtelen jelentkező fulladásérzést okoz. A spontán, hirtelen, gyakran erőfeszítéssel járó cselekedet következtében kialakuló légmell tünete a légszomj mellett az igen erős fájdalom. Amennyiben ilyen panaszokat észlel, azonnal forduljon orvoshoz, mert azonnali beavatkozás és kórházi ellátás lehet szükséges.

        Jó tudni! A mellhártya (pleura) két savóshártyából, a fali- és zsigeri mellhártyából áll. A tüdőt és a mellkasfalat borítják és szerepük összetett, elsődleges szerepük az, hogy tapadásukkal és a két lemez közti negatív nyomás hatására a mellkasfal tágulását és összehúzódását közvetítsék a tüdőállománynak, valamint mechanikus és immunológiai védelmet biztosítsanak a tüdőnek.

        Hirdetések

        A légmell kimutatásának legbiztosabb módszere a mellkasröntgen. Kopogtatással, hallgatózással csak a gyanú merülhet fel a vizsgáló orvosban.

        A légmell kezelése

        Mind a légmell okozta panaszok súlyossága, mind pedig kezelése az elváltozás kiterjedésétől függ.

        • Kisméretű légmell esetén a tünetek enyhébbek, és a betegség beavatkozás nélkül, oxigén orron keresztüli adagolásával, ágynyugalommal meg is gyógyulhat.
        • Nagyobb kiterjedésű légmell súlyos panaszokkal (légszomj, fulladás, erős fájdalom) jár, és nem várható spontán gyógyulás. Ilyenkor kisebb mellkas sebészeti beavatkozás szükséges sürgősséggel.

        Ha nem az egész tüdő esik össze, lehetőség van tűvel és fecskendővel kiszívni a levegőt a két mellhártya közül, melynek hatására azok újra összetapadnak és megindul a megfelelő tüdőműködés. Gyakrabban azonban egy vékony műanyag csövet helyeznek a két mellhártya közé, melyen keresztül - kórházi körülmények között - folyamatosan pár napig szívják a levegőt, míg a mellhártya sérülése begyógyul. Ha teljesen helyreáll a légzés, a cső eltávolítható.

        Spontán légmell

        Fiatal, sovány, magas egyéneknél ez az úgynevezett spontán pneumothorax gyakoribb. Két típust különítünk el, a fiatal, sovány, nyurga betegeknél minden előjel vagy ismert betegség nélkül kialakulhat akár egy köhögés kapcsán is egészséges tüdőnél. Ezek az esetek nem megjósolhatóak, feltehetően a gyors növés során meggyengült kötőszövetek sérülékenysége okozza.

        Emellett vannak olyan betegségek, melyek hajlamosítanak a spontán pneumothorax megjelenésére. Ilyen az tüdőtágulás (emfizéma) cisztás fibrózis, örökletes alfa 1 antitripszin hiány, a histiocitózis X, tüdőfibrózis (megállíthatatlan kötőszövetesedés, hegesedés) és tuberkulózis.

        Traumás légmell

        Előidézheti a mellkasfal súlyos, áthatoló sérülése (pl. késszúrás), de leggyakrabban bordatörés kapcsán az eltört borda tört vége szúrja át a mellhártyát, ezzel légmellet okozva. Bordatörésnek ez az egyik leggyakoribb korai szövődménye, okozhatja fáról, létráról leesés, de autóbalesetnél a kormányba ütődő mellkas vagy a biztonsági öv is. Ilyenkor előfordul, hogy nem csak levegő, de vér is kerül a mellhártyák közé. A traumás esetek kezelése megegyezik a spontán légmellel: a nagyobb kiterjedésű esetekben mindenképpen szívócső behelyezésére van szükség.

        Ez a cikk is érdekelheti A mellkas-csapolás ritka szövődménye is lehet a légmell

        Szelepes (feszülő) légmell

        A légmell egyik változata az úgynevezett  szelepes légmell (ventilpneumothorax), amely életveszélyes helyzet. A levegő ilyenkor csak befelé irányul a mellhártyák közé, onnan egy szelep funkciót betöltő sérülés miatt ki nem tud jönni. Minden egyes belégzéssel a befelé áramló levegő - mint egy luftballont - növeli a nyomást a mellhártyák közt, a kilégzéskor viszont a szelep nem engedi ki a beszívott levegőt. A mellkasfal és a tüdő közötti levegő hamar összenyomhatja a tüdőt, a szívet és a nagyereket, halált okozva.

        A ventilpneumothorax azonnali ellátást igényel: egy vastagabb tű segítségével, amit az érintett mellkasfél második bordaközébe szúrunk, a levegő kiszabadulhat, csökkentve ezzel a nyomást, addig, amíg megfelelő orvosi ellátást nem kaphat a sérült.

        Ezt olvasta már? A mellhártyagyulladás

        Gyakori kérdések a légmellel kapcsolatban

        A válaszokat a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában olvashatja:

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

        Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Általában a szokottnak megfelelő a fejlődés 1 éves korig, de ekkor megreked.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        A hörgőtükrözés menete, kockázata, szövődményei

        A hörgőtükrözés, idegen néven bronchoscopia egy igen elterjedt tüdőgyógyászati vizsgálat, illetve terápiás eljárás is lehet egyben. A hörgőrendszer betegségeinek vizsgálatához, elkülönítéséhez, igazolásához szükséges.

        Mi okozhat mellkasi folyadékgyülemet?

        Mellkasi folyadékgyülemről beszélünk, amikor a mellhártya lemezei között megnő a folyadék mennyisége. A jelenség lehet egyoldali vagy kétoldali elhelyezkedésű is. Mi okozhatja?

        Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        Elvégezték az első magyarországi gyermek-tüdőtranszplantációt

        A 13 éves Dorka cisztás fibrózisban szenvedett, igen leromlott egészségi állapotban került fel múlt év decemberében a transzplantációs listára. A műtétet a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében március végén végezték el, a gyerek jelenleg rehabilitációját tölti, már nincs steril körülmények között. Merkely Béla, a SE klinikai rektorhelyettese a műtét kapcsán arról beszélt, hogy ezzel a beavatkozással ismét lépett előre egyet a magyar szervtranszplantáció.

        Ritkán, de még fertőz a TBC

        Hazánkban évek óta csökken a tuberkulózisos megbetegedések száma, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján is egyre kevesebb TBC-s beteget kezelnek. A rég legyőzöttnek hitt fertőző kór azonban napjainkban is komoly veszélyt jelent.

        Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.