Mellhártya-gyulladás

A mellhártyának lehet önálló, csakis a lemezeket érintő betegsége, vagy más szervek betegségeinek következményeként is mutathat tüneteket. A mellhártya megbetegedései, gyakran járnak együtt például a tüdő betegségeivel, mint a tüdőgyulladás vagy a tüdődaganat.

A mellhártya (pleura) két savóshártyából, a fali- és zsigeri mellhártyából áll. A tüdőt és a mellkasfalat borítják, és szerepük összetett, elsődleges szerepük az hogy tapadásukkal, és a két lemez közti negatív nyomás hatására, a mellkasfal tágulását és összehúzódását közvetítsék a tüdőállománynak, aztán mechanikus és immunológiai védelmet biztosítsanak a tüdőnek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A mellhártyának lehet önálló, csakis a lemezeket érintő betegsége, vagy más szervek betegségeinek következményeként is mutathat tüneteket. A mellhártya megbetegedései gyakran járnak együtt a tüdő betegségeivel, mint például tüdőgyulladás, tüdődaganat esetén. Az érintettség jöhet egy távoli daganat részéről, metasztázis (áttétel) formájában. Gyakori a mellrák mellhártya-áttétele, de más, távoli rosszindulatú daganat miatt is észlelhetünk folyadékot a mellhártyák között.

A mellhártya megbetegedéseinek tünetei, eléggé specifikusan jelennek meg. Gyulladás, közvetlen nyomás hatásár,a a mellhártyában fájdalom jelentkezhet, ami a be- és kilégzéssel szinkron érezhető. Más esetben folyadékgyülem keletkezhet, ami - ha nagyobb mennyiségű - csökkenti a tüdő felszínét, így nehézlégzést okozhat.

A két lemez között egy bizonyos mennyiségű folyadék termelődik, ami biztosítja a lemezek könnyed, fájdalommentes csúszását egymáson. A folyadékmennyiség több okból is felszaporodhat, és ún. mellhártya-izzadmány jelenhet meg. A mellhártya-folyadék májcirrhosisban, szív- és veseelégtelenségben szokott megjelenni, ilyenkor az alapbetegség tüneteihez társul a lassan megjelenő, terhelésre fokozódó nehézlégzés, illetve a mellkasröntgen felvételén észlelt folyadékgyülem.

Gyakori a mellhártya-gyulladás tüdőgyulladásban, tuberkulózisban, de kísérhet egy pulmonális emboliát, vagy éppen akut hasnyálmirigy-gyulladást is. Tüdődaganat esetén, szintén gyakran érintett lehet a mellhártya, ilyenkor gyakori mellkascsapolást kell végezni, míg a folyadéktermelés csökken és a felszívódás fokozódik.

Száraz és nedves mellhártya-gyulladás

A mellhártya-gyulladást szokás száraz, és nedves mellhártya-gyulladásként is elkülöníteni. Az úgynevezett száraz mellhártya-gyulladás, lehet a gyulladás elején vagy éppenséggel a végén, mikor a termelt folyadék még nem olyan nagy, hogy a lemezek eltávolodjanak egymástól, és a fibrines lepedék, ami fedi a lemezek felületét érdes és dörzsöl, fájdalmat okozva. A folyamat gyógyulásakor is észlelhetjük a leírtakat, mikor a gyulladás csökken és visszahúzódik.

A mellhártya-gyulladás tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül, lehet a láz és fekvéskor észlelt egyik oldalon fekve, a fulladás mérséklődik. Általában az érintett mellhártya oldalán való fekvés, mivel azt a tüdőfélt amúgy is nyomja a termelt folyadék, ha a beteg erre fordul, akkor a másik, egészséges tüdő jobban kitér és működés hatékonyabb.

(WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász, allergológus)