• A sarcoidosis

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg. A sarcoidosis esetek egy részét, gyakran véletlenül fedezik fel, vagy spontán meggyógyul, de felléphet több szervi elégtelenség és akár halál is.

        A sarcoidosis egy jóindulatú betegség, amely a szövetek között hoz létre elváltozást - ezt sarjszövetnek (granulomának) nevezzük. A granuloma a szervezet egyik védekezési formája, mely alapja a sejtszintű immunitás. Hasonlóan védekezik szervezertünk tuberkolózisban és gombás megbetegedésekben is. A kórfolyamat a legtöbbször a mellkasban fordul elő, de a tüdő mellett számos más szervben is kialakulhat, a tbc-hez hasonló, apró, gümőszerű elváltozásokat okozva. Leginkább még a perifériás nyirokcsomók, lép, nyálkahártyák, fültőmirigy, bőr, szem, ujjcsontok, izmok, szív, idegrendszer, máj érintettek.

        Cikkünk a hirdetések után folytatódik

        A betegek egy részénél lehet, hogy csak véletlenül fedezik fel a sarcoidosist, vagy spontán meggyógyul, de felléphet több szervi elégtelenség és akár halál is. A diagnosztizált eseteknek is, mindössze 30 százaléka igényel kezelést. Leggyakrabban 20 és 40 év között alakul ki, Európában legmagasabb előfordulása Skandináviában észlelhető.

        Milyen tünetei vannak a betegnek?

        BHL röntgenfelvétel
        BHL röntgenfelvétel

        A betegséget sokszor csak véletlenül fedezik fel egy-egy röntgenfelvétel alapján. A betegek negyede észlel valamilyen általános tünetet: fáradtságot, súlyvesztést, lázat, vöröslátást, fényérzékenységet, homályos látást, nem javuló köhögést, köpetürítést és fulladást.

        Súlyosabb esetekben lép- vagy májmegnagyobbodás, illetve szívelégtelenség miatt kerül nagyobb kivizsgálásra a beteg. Leggyakrabban a szív bal kamrájában van granulóma, mely szívritmuszavart okozhat.

        A tünetek között vesekő is szerepelhet, ám csak nagyon ritkán alakul ki sarcoidosis miatti veseelégtelenség.

        Sarcoidosois lehet a hátterében különböző bőrelváltozásoknak (a betegek 1/3-ánál jelentkezik).

        Noha nem életveszélyesek, érzelmileg komoly traumát okozhatnak. Főleg az arcon és az orron jelentkezik, de okozhat szemtüneteket, könnymirigyek megnövekedését, illetve perifériás arcidegbénulást, halláscsökkenést is.

        Az esetek 1/4-ében a központi idegrendszer is érintett, leggyakoribb tünetek a fejfájás, gyengeség és stroke.

         A Löfgren-szindróma


        A Löfgren-szindróma a sarcoidosisnak egy heveny változata, mely ízületi panaszokkal, a lábszáron jelentkező piros, fájdalmatlan foltokkal (erythema nodosum), és hiláris nyirokcsomó megnagyobbodással jár.

        A betegség lefolyása alapján két formája van: az egyik az akut, amelynek során hamar jelentkeznek a tünetek.

        Ilyenkor a röntgenképen egy jellegzetes elváltozást, mégpedig kétoldali nyirokcsomó megnagyobbodást (bilateralis hilaris lymphadenopathia - BHL) találnak.

        Emellett gyakori a bőrelváltozás, láz és ízületi fájdalom is.

        A másik formája, a krónikus, mely sokkal gyakoribb, és akár hosszú ideig is tünetszegény maradhat az érintett személy. A tüdőszövetben kialakult elváltozások, és azok kiterjedtsége alapján négy stádiumra osztható:

        A tüdősarcoidosis stádiumbeosztása a mellkas röntgen kép alapján
        Stádium
        Radiológiai jellemzők
        0. Nincs elváltozás a mellkas röntgenen.
        I. Bilateralis hilaris lymphadenopathia (BHL).
        II. Bilaterális szórás BHL-lel együtt, apró gócok mindkét tüdőben.
        III. Tüdőérintettség BHL szindróma nélkül.
        IV. Tüdőfibrosis.

        A betegek 2/3-ánál, spontán gyógyulás alakul ki 6-10 hónap alatt, általában következmények nélkül, de egyes esetekben akár 3 évig is eltarthat a teljes gyógyulás. A betegek 1/3-ánál a betegség nem áll meg, és szervi érintettséggel (főleg tüdő) járó klinikai tüneteket okoz. Egy vagy több év utáni visszaesés mindössze 5 százalékban fordul elő, de bármikor, bármely szervben kialakulhat. Sarcoidosisban kevesebb, mint 5 százalék a halálozási arány, ami általában a tüdőfibriosis, légzési elégtelenség, szívprobléma vagy neurológiai érintettség kapcsán alakul ki.

        Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

        Sok esetben először a mellkas röntgenfelvételen látható jellegzetes kép utal a betegségre, de a diagnózis felállításához ez nem elegendő. Mindig szükséges szövettanilag is alátámasztani, amely mintavétel legtöbbször sebészi úton történik.

        Emellett a diagnózisunkat CT felvétellel, a szérum kálciumszint mérésével, légzésfunkciós vizsgálattal is megerősíthetjük. Az egyéb szerv érintettség kizárása érdekében, pedig EKG készítése, szemészeti vizsgálat, hasi UH elvégzése is szükséges.

        Mi okozhatja a sarcoidosist?

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        A betegség kiváltó okait jelenleg is keresik. Vannak arra utaló jelek, hogy a megbetegedés egy ismeretlen kiváltó tényezőre adott túlzott válasz a szervezet részéről, ám az immunológiai eredetről a mai napig megoszlanak a vélemények. A légutakat érintő környezeti hatásoknak, nagy valószínűséggel szerepe van a betegség kialakulásában, amint azt a tüdő, a szemek és a bőr nagyfokú gyakori elváltozásai mutatják.

        A kutatók felvetették a fűtésre használt fa, a (fenyő)fák pollenjeinek, rovarirtószerek, környezeti gombák kóroki szerepét. Feltehetőleg a megbetegedés kialakulása, mindezen kiváltó tényezők összességére adott túlzott válasz a szervezet részéről, ám az immunológiai eredetről a mai napig megoszlanak a vélemények. Az időbeli halmozódás felvetette a fertőzések (vírusok, baktériumok) szerepét, de napjainkig elegendő bizonyítékkal még ezek sem szolgálnak.

        Bizonyos vizsgálatok szerint megfigyelhető a családtagok közti halmozódás is, ahol testvérek vagy ikrek betegedtek meg. Egypetéjű ikrek esetében nagyobb a betegség kialakulásának esélye, mint többpetéjűeknél. Amennyiben egy családon belül már előfordult sarcoidosis, úgy erre a további esély ötszörösére nő.

        A betegségre való hajlamot nemcsak a genetika, hanem egyéb környezeti feltételek is befolyásolják. Kimutatható az összefüggés a magas nedvességtartalommal járó, vizes foglalkozások – tűzoltó, tengerész, fémmunkás – és a betegség jelenléte között.

        Hogyan és meddig kell kezelni ezt a betegséget?

        Sok véletlenül felkutatott, panaszmentes betegnél érdemes 6 hónapot várni a kezeléssel, és akár magától is visszafejlődhet a folyamat.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        Az I-es stádiumban a spontán gyógyulás elég gyakori. Azonban a gyógyszeres kezelést kell választani, ha a kórfolyamat kiújul, valamint ha súlyos tünetekkel és más (szív, máj, idegrendszer) szervi érintettséggel is jár.

        A gyógyszeres kezelés legalább egy évig tart. A szokásos terápia napi 20-40 mg szteroid, majd a javulástól ennek 5-15 mg-ra csökkentése. Ha nincs javulás, akkor vagy visszafordíthatatlan fibriózisról beszélünk, vagy a szteroid dózisa nem megfelelő. Ilyenkor még  Methotrexat hatóanyagú készítmény jöhet szóba, amivel csökkenteni lehet a szteroid mennyiségét, de ennek adása csak az első év után ajánlott, mivel szteroidos kezelés esetében, a rövid terápiának nincs megfelelő hatása.

        Ha azonban a szteroid adására tartósan szükség van, akkor fontos figyelembe venni a gyógyszer mellékhatásait is – csontritkulás, cukorbetegség, magas vérnyomás, Cushing-kór –, és ilyenkor mérlegelni kell a terápia felfüggesztését, vagy a kezelés idejét kell lecsökkenteni.

        Transzplantáció csak végstádiumú fibriózisban lehetséges. A sarcoidosisban szenvedők, az összes tüdőtranszplantáció 3 százalékát adják.

        (WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, Dr. Brúgós László)

        Legutóbb frissült: 2013.03.07 23:23

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (5)
        Írta: Vendég
        2014-04-03 23:43
        Kedves anyukák!Nekem is szülés után három hónappal jött ki a sarcoidosis, elég durva tünetekkel, előrehaladottan. Nem voltam hajlandó beszedni a szteroidot,de rendszeresen jártam kontrollra. Kb. két év alatt teljesen elmúlt magától. Szeretnék másik babát, de félek a kiújulástól. Van ezzel kapcsolatban tapasztalat? Van akinek első baba után kijött, de a második után nem? Kedves utolsó hozzászóló, megszületett már a babád? Hogy vagy? Köszönöm előre is a válaszokat!

        Írta: Vendég
        2013-10-08 10:50
        kedves rozália! nekem is szülés után 3 hónappal derült ki a tüdő sarcoidosis! én egy-két hónapos szteroid szedés után meggyógyultam, most újra babát várok, öt év után és kicsit félek hogy kiújul. szeretném kérdezni, hogy rendben vagy-e azóta?

        Írta: magyari rozália
        2012-09-17 22:16
        sziasztok én jelenleg 28 éves vagyok 27 évesen vettem észre hogy valami nincs rendben el mentem a dokihoz ott az mondták hogy meg vagyok fázva kisebb tüdő gyulladást találtak nálam 1 hét múlva csak rosszabb lett ilyen fulladás roham jött rám el mentem megint mert akkor már szúrt a bal oldalam és akkor is azt mondták tüdő gyulladás mire ki kellet harcolnom azt hogy meg csináljak a tüdőszűrést és még aznap el mentem de onnan már el sem engedtek ott láttak valamit az még semmi szegény kis fiam aki éppen három hónapos volt épp velem volt azt hittem ki tépik a szívemet amikor meg halottam hogy nem lehet velem mert veszélyes ez a betegség ez volt a legrosszabb dolog amit kaptam na mindegy eljöttek a szüleim akik segítettek nekem vigyáztak a fiamra és el kellet mennem a szent jános kórházba ott derült ki a betegségem hogy ez a betegségem Sarcoidosis betegség van bent voltam 2 hetet vele addig csak 10 percekre láthattam a fiam nagyon rossz volt jelenleg is szedem a gyógyszereket az orvosok szerint nem tudják meg gyógyítani csak tünetmentesíteni 3 hónapja szedem a gyógyszert de mar ki vagyok hízom tőle de muszáj remélem én is meg gyógyulok tőle

        Írta: Sándorné Bunyik Andrea
        2011-01-11 14:31
        Kedves Vendég! Én is véletlenül tudtam meg, hogy ebben a betegségben szenvedek. 2002. októberében szekrényt pakoltunk a férjemmel, és meghúzódott a hátam. Gondoltam én...Elmentem másnap az orvoshoz, aki egy hét szabira kiírt. Igen ám, de nem múlt el a fájdalom, kértem egy beutalót a röntgenre. A doki azt mondta, hogy felesleges, még pihenjek egy kicsit aztán mehetek dolgozni. De én csak kértem... Na ott aztán megállapították,hogy már a haladó stádiumban van a betegségem, azonnal be kellett feküdnöm a kórházba kivizsgálásra. Aztán CT, meg a Klinikán sebészet, biopszia. Fél évig voltam táppénzen, kb. 1 évig kellett szednem a szteroidokat. Akkor voltam 31 éves. Majd 4 év után akartam egy kislányt, és 2006 november 17.-én egészségesen megszületett. Azóta is járok félévenként ellenőrzésre.

        Írta: Vendég
        2009-12-26 12:11
        38 évesen Sarcoidosist diagnosztizáltak nálam. Mikor szakorvoshoz kerültem ( tüdőgyógyintézet ) kiderült, hogy az előző tüdőszűrési felvételen már rajta volt a jele a sarcoidosisnak. Azt mondták, hogy ez az esetek nagy részében magától elmúlik. Hát az én esetemben ez nem történt meg és szerintem azért okosabb dolog lenne ha a paciens is tudna róla, hogy tudattalanul átesett egy ilyen betegségen. Miért védjük a betegeket úgy, hogy nem közöljük sőt eltitkolva várjuk, hogy LEHET meggyógyulni magunktól. Én csak megerőltettem magam és azért mentem mellkasi fájdalommal orvoshoz, aki a tüdőgondozóba küldött. De mi van ha nem erőltetem meg magam, hanem továbbra is azt hiszem, hogy azért fulladok mert meghíztam. Azért még mindig hiszek az orvos társadalomban, de kicsit bizalmatlanabb lettem. Üdvözlettel Balogh Ildikó