A gégeszűkület okai, tünetei és kezelési lehetőségei

A felső légutak nyaki szakasza kritikus helyzetű a légzés szempontjából, mivel a gége körüli terület szűk, és párhuzamos légút a nyakon nincs. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, illetve nagyérképletek is futnak a közelben, amelyek fejlődési eltérései a közelség miatt a légutak lumenét is érinthetik.

A szűkületek lehetnek veleszületettek és szerzettek is, általános szabályként elmondható, hogy a normális tágasságú légúthoz képest 50 százaléknál kisebb keresztmetszet biztosan okoz tüneteket.

A gégeszűkület fajtái

Elhelyezkedésük szerint 3 csoportra oszthatjuk:

1. szupraglottikus (hangszalag fölötti) szűkület,
2. glottikus (hangszalagok szintjében levő) szűkület,
3. szubglottikus (hangszalagok alatti) szűkület.

Veleszületetten leggyakoribbak a szupraglottikus szűkületek, amikor a puha porcok és a laza kötőszövetes kapcsolatok miatt a gégefedő belégzéskor a gégére borul - jellegzetes „kukorékoló” hangot okozva. Bár gyakori, de az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan jelenség. Igen ritkán kerül sor beavatkozásra, az életkor előrehaladásával a porcok és a kötőszövet szilárdulnak, így a tünet másfél-két éves korra spontán megszűnik.

A legsúlyosabb problémát a leggyakrabban a hangszalagok magasságában lévő hártya (web) okozza, ami képes teljesen elzárni a légutat - a két hangszalag lényegében összenő. Azonnali légcsőmetszés szükséges a teljes vagy majdnem teljes elzáródáskor a születés után azonnal. Viszonylag gyakran látjuk, de inkább később okoz problémát a szubglottikus szűkület, amikor a gyűrűporc alakja vagy mérete abnormális, esetleg az első légcsőporc eltérő, ezért okoz szűkületet.

A gégeszűkület kiváltó okai

A veleszületett eltéréseknél már említettük a porc lágyságát, a kötőszövet lazaságát. A gége fejlődése során fiziológiásan is elzáródik, de a méhen belüli 10. hétre ez a záródás ismét oldódik. Ennek elmaradása okozza a hangszalagok (esetleg álhangszalagok vagy gyűrűporc) területén lévő membránszerű részleges vagy teljes elzáródást. Az alsó szakasz rendellenességei nagyrészt genetikusan meghatározottak (pl. Down-szindróma esetén gyakori az alulfejlett gyűrűporc, illetve az erek rendellenes elágazódásai is mutatnak családi halmozódást), de lehetnek a méhen belüli, életben elszenvedett környezeti hatások is a háttérben. Előfordul ezeken kívül még az anyától szerzett, de a születéskor már meglévő, tüneteket okozó HPV-fertőzés is.

Ez a cikk is érdekelheti Nem kötelező szűrővizsgálatok terhesség alatt

A szerzett eltérések lehetnek gyulladásosak. Például az évtizedekkel ezelőtt bevezetett H. influenzae kötelező oltások előtt rettegett, nemritkán halálos betegség volt a gégefedő megnagyobbodásával fulladásos halált is okozni képes epiglottitis, illetve az algarati álhártyával járó, szintén nemritkán halált okozó torokgyík, ami a kötelező Diphteria oltás következtében lényegében megszűnt. Felnőtt korban is lehet mind a gégefedő területén (praeepiglottikus tályog) mind az alsóbb területen (pl. Tracheitis sicca) légzési nehezítettséggel járó gyulladás.

Napjainkban is sokszor találkozunk a pszeudokruppnak nevezett betegséggel, amikor ugató köhögéssel, légszomjjal, néha nyugalmi hangos légzéssel jár az 1-10 éves gyermekek légúti betegsége. Itt a hangszalagok alatti terület extrém duzzanata okozza a szűkületet. Ezeken az említett, akut tünetekkel járó, de általában nyom nélkül gyógyuló betegségeken kívül a krónikus gyulladások is járhatnak szűkületekkel. Ilyen esetekben gyakran hosszan tartó lélegeztetés és valamilyen irritáció, pl. refluxbetegség együttesen okozza a (főként szubglottikus) szűkületet.

Traumák is okozhatnak szűkületet. Tulajdonképpen az imént említett intubációkat követő szűkületek egyik oka is a szöveti oxigénhiányt, hámfosztottságot okozó sérülés, de a légutakat ért bármely trauma is járhat akut vagy krónikus szűkületekkel (pl. a gégét ért ütés során a porc összetörve, a porchártya alatti vérömlennyel együtt vezethet azonnali vagy pár órán belül jelentkező fulladáshoz). Traumás sérülés okozhat hangszalagbénulást is, mely kétoldali esetben szintén komoly szűkület forrása.

Bővebben A hangszalagbénulás tünetei, okai és kezelése

Szintén akut fulladáshoz vezethet a légutakba kerülő, a lumen méretével közel azonos méretű idegen tárgy (többnyire étel). Félrenyelésnek (aspiráció) nevezzük. Leggyakrabban hurutos kisgyermekek, illetve csökkent reflexekkel rendelkező, alkoholos vagy gyógyszeres befolyás alatt állók, illetve idősek körében fordul elő.

A gégeszűkület tünetei és kezelési lehetőségei

A laikusok számára mindenképp fölismerendő és azonnali segítségnyújtást igénylő tünet a fulladás. Meg kell próbálni a beteg életét a garatba szorult idegentest eltávolításával (kézzel a szájba benyúlva, illetve Heimlich-műfogással), mesterséges lélegeztetéssel, esetleg (orvosi segítség híján) légcsőmetszéssel megmenteni, hisz a fulladó beteg néhány percen belül meghal.

A nem akut életveszélyt jelentő állapotokban a kezdetben csak fizikai terhelésre jelentkező hangjelenség (ugató köhögés, zenei stridor, érces köhögés stb.) nyugalmi helyzetben is hangossá váló légzéshez, majd a bőr elkéküléséhez, később teljes légvételi képtelenséghez vezet. Ezek az esetek mindenképp orvosi ellátást igényelnek! (Hívjunk mentőt!)

Bővebben Mentsünk életet - Mi a teendő légúti elzáródás esetén?

A gégeszűkület megelőzése

A gégeszűkületek esetén is a leghasznosabb a megelőzés. A gyermekkori fertőző súlyos betegségek ellen többnyire léteznek, sőt hazánkban kötelezőek a védőoltások. Ezek elmulasztása, megtagadása nemritkán halálos veszélynek teszi ki a gyermeket. A kicsik etetése mindenképp ülve, nyugalomban történjék (különösen hurutos betegség, köhögés esetén), hiszen tapasztalataink szerint a szaladgáló, köhécselő gyermekek aspirálnak a leggyakrabban. Orvosi értelemben a hosszas intubáció helyett érdemes az átmeneti légcsőmetszést választani (nem életmentő esetben a beteg kooperációja, beleegyezése szükséges). Gyanú esetén pedig a kivizsgálást időben megejtve a fejlődési rendellenességek még a visszafordíthatatlan állapotok kialakulása előtt diagnosztizálandók, operálandók.

A kivizsgáláson túl a gégeszűkületek gyanúja mindenképp orvosi ellátást (felügyeletet, légútbiztosítást, műtétet) igényel.

Tovább Diszfágia (nyelési nehézség) - Veszélyes tünetek és okok

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész