A leggyakoribb fogápolási tévhitek

"Az erős dörzsölés a hatékony"; "a rossz fogak örökletesek"; "minden étkezés után fogat kell mosni". Az ilyen és ezekhez hasonló tévhitek sokáig megragadnak a köztudatban és súlyos károkat okozhatnak.

A lakosság körében elterjedt bölcsességek hallatán, a fogorvosok a fejüket csóválják, joggal, ők ugyanis tudják, milyen következményekkel járhatnak a rossz szokások. Összegyűjtöttünk pár jól ismert, tipikus hibát.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

1. "A tejfogakat nem kell ápolni"

Nem igaz. Nagyon fontos, hogy egészségesen tartsuk a tejfogakat is. Ha már a tejfogak is rosszak, már a fiatal, megmaradó fogak is rosszul fejlődhetnek, arról nem is beszélve, hogy az alapos rágás és a tiszta beszéd (hangképzés) elengedhetetlen eszköze, az ép fogsor.

A fogkő és veszélyei

A fogkő nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos fogágy-betegségek elindítója is lehet. Ha nem kerül időben eltávolításra, akkor az íny idővel visszahúzódik, elsorvad. A fogkő következményei >>

2. "A rossz fogak örökletesek"

Nem egészen igaz. Mindenki a saját fogainak épségéért felelős. Ami örökletes, az a szuvasodás elleni védekezőképesség. Inkább attól függ, hogy mennyire segít a génjeinek: még a legjobb örökletes tulajdonságok is tehetetlenek, a rossz fogápolási szokásokkal szemben.

3. "A fluoridok nem fontosak"

Butaság. A flourid védi a fogzománcot és megakadályozza, hogy elszaporodjanak a baktériumok, védi a fogak felszínét és segít megelőzni a fogszuvasodást. Tipp: jó, ha jódozott vagy fluoridtartalmú sóval főzünk, mert így evés közben, megfelelő mennyiségű fluoridhoz juthat szervezetünk.

4. "Az erős dörzsölés az alapos fogmosás titka"

Épp ellenkezőleg. Ha túl erősen vagy túl erős sörtéjű fogkefével mossa fogait, fennáll anak a veszélye, hogy a fogzománc "eltűnik", lekopik, valamint megsérül a fogíny, melynek során az visszahúzódik, s szabadon marad a fognyak. A különböző fogpanaszok kialakulása, innentől kezdve csak idő kérdése. Tipp: kicsi, söprő mozdulatokat alkalmazzon fogmosás során a piros résztől haladva a fehér felé, tehát a fogínytől a fog felé. A helyes fogápolásról itt olvashat bővebben.

5. "A rágógumi helyettesíti a fogmosást"

A rágógumi támogathatja a szájhigiéniát azáltal, hogy fokozza a nyáltermelést, mely által fontos ásványi (és védekező) anyagokhoz juttatja a a fogakat, így erősítve a fogzománcot. A napi rendszeres fogápolást nem helyettesíti!

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Fogmosás utáni feladat: miért hasznos a fogköztisztítás? A fogkő és következményei A rossz lehelet okai Fogfehérítési módszerek Fogszabályozás: nem csak hiúság Fogas kérdés: hogyan mossuk? Tények és tévhitek a fogakról Nem kell(ene) félni a fogorvostól Mit kell tudni a tejfogakról? Milyen a jó fogkefe? - A fogorvos válaszol A fogfehérítés - orvosi kezelés és házi praktikák A szájüregi daganatok korai tünetei A fogszuvasodás (caries) Csomó a szájban - Milyen betegség tünete lehet? Elváltozások a szájon: a Fordyce foltok Marad az amalgám tömés

6. "A fogfehérítés nem árt"

Legyünk óvatosak! Az úgynevezett "bleaching" eljárás során, kémiai folyamat megy végbe a szájüregben, mialatt megörténhet, hogy a fehérítő anyag a laza tömésekbe és a fogak közötti résekbe jut, károsítva az idegeket. Figyelem: a hidakat és a koronákat nem lehetséges fehéríteni, fél év után pedig a fehérítés hatása elmúlik.

7. "Akkor kell fogkefét cserélni, ha a sörték szétállnak"

Kéthavonta ajánlott új fogkefét beszerezni, 12 hét után ugyanis 30 százalékkal csökken a sörték tisztító hatása. Kommentár nélkül: hazánkban csak hétmillió fogkefe fogy egy évben, ami egy lakosra vetítve átlagosan 0,8 fogkefét jelent. Nyugat-Európában 2-3 fogkefe jut egy emberre. Tipp: betegség (megfázás, herpesz) után érdemes új fogkefét venni, így elkerülhetjük az újrafertőződést.

(WEBBeteg, Forrás: bild.de)