Az agyvelőgyulladás

Az agyvelőgyulladás (encephalitis) az idegrendszer betegsége, ami az agyvelő sejtes beszűrődésével és idegi alkotóelemek károsodásával jár. Magyarországon az esetek felében kullancs terjeszti a fertőző vírust.

Agyvelőgyulladás - Ön tudta?

Mivel nagyjából az agyvelőgyulladásos esetek mintegy harmadában nem születik a pontos kórokozót meghatározó diagnózis, várható újabb ágensek felbukkanása. Ilyen volt 1999-ben a West-Nile vírusé az USÁ-ban.

Agyvelőgyulladás egyes belgyógyászati betegségek kapcsán is létrejöhet, azonban a fertőző eredet dominál. Ilyenkor a betegség kórokozói többnyire vírusok.

Némely vírus közvetlenül károsítja az idegrendszert (pl. veszettség, kullancsencephalitis, mumps, herpes, járványos gyermekbénulás, West-Nile vírus, HIV), mások az immunrendszer működését hangolják át úgy, hogy az másodlagosan okoz kárt az idegrendszerben (pl. kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő vírusai).

A világ különböző tájain különböző vírusok a leggyakoribb kórokozók, ezt sokszor a nevükben hordják (pl. japán-encephalitis). Ennek oka, hogy a vírusok körforgásában és közvetítésében állatok szerepe kulcsfontosságú, a biológiai rendszerek pedig földrajzi területenként eltérnek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fertőzés a légutakon, a gyomor-bél traktuson, vagy a sérült bőrön át jöhet létre. A vírusok a behatolás helyén, majd más szervekben (máj, lép, izom, csontvelő) szaporodnak, ahonnan nagy mennyiségben kerülnek a véráramba, majd az agyvízbe.

A fertőzés felismerése és kezelése

A tünetek hirtelen jelentkeznek. Magas láz, fejfájás, hányás, romló éberségi állapot, tudatzavar, görcsök, reflex- és mozgászavar, járászavar jelentkezhet. Változatos idegrendszeri tünetek jöhetnek létre attól függően, hogy az adott vírus milyen típusú struktúrákat és az idegrendszer mely területét betegíti meg. Ugyanez mondható a végleges maradványtünetekről is.

Az agyvelőgyulladás diagnózisának megerősítéséhez a gerincvíz vizsgálata és a radiológiai képalkotó módszerek (CT, MRI) mellett nagyon fontos az agy elektromos tevékenységét regisztráló EEG (electroencephalographia) is. Meg kell kísérelni a kórokozó mibenlétét is meghatározni laboratóriumi vizsgálatokkal.

A kezelés elsősorban tüneti. Ellentétben a gyakorlatilag minden bakteriális fertőzésben alkalmazható  antibiotikum kezeléssel, vírusfertőzésekben csak kevés esetben rendelkezünk specifikus vírusellenes szerrel.

A kullancsencephalitis

Ön tudta?

Az emberbe kullancscsípéssel kerül a kórokozó, de állati tej is közvetítheti a fertőzést.

Hazánkban az ismert kórokú esetek fele kullancsencephalitis. A területek fertőzöttsége miatt az esetek többségét Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben észlelik, de az Északi-középhegység fertőzöttsége is jelentős.

A vírus fennmaradásában és terjesztésében az Ixodes ricinus nevű kullancsfaj az elsődleges. Köztigazdaként erdei rágcsálók biztosítják a vírus folyamatos körforgását. A megbetegedések a kullancsok érési fázisainak megfelelően április-május és augusztus-szeptember hónapokban halmozódnak.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Rovarcsípések és azok hatásai A rovarcsípés veszélyei Kullancsveszély - sok a félreértés Súlyos allergia esetén nem elég a kalcium  A Lyme-kór Tularémia - Egy veszélyes betegség, amit a kullancs (is) terjeszt! Kullancs okozta kórok - Figyelje a tüneteket! Kullancs elleni védőoltás Kullancs teszt

Egy-két hét lappangási idő után légúti tünetek jelentkeznek, lázzal. Néhány napos láztalanság után következnek az idegrendszer megbetegedésére utaló, fentebb részletezett tünetek.

Specifikus kezelés nem áll rendelkezésre, de a betegség védőoltással megelőzhető. Ajánlható mindenkinek, aki kullancsencephalitis vírussal fertőzött területen él, dolgozik, vagy oda utazik és a természeti környezettel közelebbi kapcsolatba kerül (pl. favágó, természetjáró, tájfutó). A védőoltás hatékony módja a megelőzésnek. Az alapimmunizálás három részoltásból áll, az utolsót követően háromévente emlékeztető oltás ajánlott.

A védőoltás mellett nem feledkezhetünk meg az általános kullancsellenes intézkedésekről: zárt öltözék, rovarriasztók és -irtók használata, fokozott rizikójú területen (pl. ifjúsági tábor) vegyszeres irtás és a veszélyes helyen űzött tevékenységet követően az egész testfelület, különösen a hajlatok ellenőrzése, valamint a kullancs mielőbbi eltávolítása.

(Dr. Gócs Viktor, infektológus)