A Crohn-betegség és tünetei

A Crohn-betegség a bélrendszer nyálkahártyájának - gyakran mélyen az érintett bélszakasz szöveteibe hatoló - gyulladásos, hasmenéssel és fájdalommal járó, és akár az életet is veszélyeztető betegsége.

A téma cikkei

4/1 A Crohn-betegség 4/2 A Crohn-betegség szövődményei 4/3 Milyen vizsgálatokra számíthat? 4/4 A Crohn-betegség kezelése

A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik típusa, amely a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával jár, ezáltal súlyos hasmenéshez és hasi fájdalomhoz vezet. Igaz, hogy jelenleg még nincsen a Crohn-betegség gyógyítására eszközünk, azonban a különböző terápiás beavatkozások segítségével a betegség tünetei enyhíthetők, és akár hosszan tartó panaszmentesség (remisszió) is elérhető.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Milyen jelek figyelmeztetnek a Crohn-betegségre?

A Crohn-betegség tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és kialakulhatnak hirtelen, mindenféle figyelmeztető jel nélkül, vagy fokozatosan, apránként.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Bár a Crohn-betegség általában nem veszélyezteti közvetlenül az életet, mégis súlyos betegség lehet, ami időnként életveszélyes szövődményekkel járhat. Keresse fel orvosát, ha tartós változást észlel a székelési szokásaiban, illetve hogyha a Crohn-betegség tünetei kialakultak Önnél! Hasi fájdalom. Vér a székletben. Időről-időre kiújuló hasmenés, ami nem reagál a vény nélkül kapható hasfogókra. Megmagyarázatlan láz, ami két-három napnál tovább fennáll. Orvosa valószínűleg be fogja Önt utalni egy gasztroenterológushoz.

Hasmenés. A Crohn-betegségben kialakuló gyulladás következtében az érintett sejtek nagy mennyiségű vizet és sót szekretálnak. Mivel a vastagbél nem képes teljes mértékben felszívni ezt a többletfolyadékot, hasmenés alakul ki. A fokozódó görcsös alhasi fájdalom szintén hozzájárulhat a laza székletek kialakulásához. Enyhébb esetekben a széklet lazább és a szokásosnál gyakoribb székelés társul a betegséghez. A betegség súlyos formájában azonban naponta akár egy tucatszor is lehet bélmozgás, befolyásolva mind az alvást, mind pedig a napi rutintevékenységeket.

Hasi fájdalom és görcsölés. A gyulladás és a kifekélyesedés a bél falának duzzanatát, és idővel hegesedését vonhatja maga után. Ez befolyásolja a bélrendszer normális mozgását és fájdalmat, illetve görcsölést eredményezhet. A fájdalom lehet enyhe, közepesen súlyos, de súlyosabb esetekben akár émelygéssel, hányással is társulhat a betegség.

Vér a székletben. A gyomor-bélrendszeren keresztülhaladó tápanyag a gyulladt szövetek vérzését eredményezheti, de a belek önmaguktól is vérezhetnek. Előfordulhat, hogy a WC-ben élénk piros vért vesz észre, vagy sötétebb, emésztett vért talál széklettel elkeveredve, emellett szemmel nem látható vérzés is kialakulhat (okkult vérzés). A betegség súlyos formájában a vérzés nagyon gyakran erőteljes és folyamatosan fennáll.

Fekélyek. A Crohn-betegség a bél felszínén megjelenő kis, elszórt sebekként kezdődik, később ezek a sebek nagy fekéllyé alakulhatnak át, melyek mélyen behatolnak a belek falába. Emellett kialakulhat fekély a szájban is, ami hasonló az afta miatt kialakuló fekélyekhez.

Csökkent étvágy és fogyás. A hasi fájdalom és görcsölés, továbbá a belek falában kialakuló gyulladásos reakció csökkentheti mind az étvágyat, mind az emésztőképességet és a tápanyagok felszívódását.

Fisztulák vagy tályogok kialakulása. A Crohn-betegséggel járó gyulladás kis csatornákat hozhat létre a belek falában, amelyek átvezethetnek a környező szervekbe, a hüvelybe és a hólyagba. Ezeket fisztulának nevezik. A fisztulák gennyel teli üreg kialakulásához is vezethetnek. A fisztula nyílhat a bőrfelszínre, gyakran a végbélnyílás körül - ebben az esetben perianális fisztuláról beszélhetünk.

Egyéb tünetek. A súlyos Crohn-betegségben szenvedőknél láz, fáradtság is jellemző lehet. Kialakulhatnak gyomor-bélrendszeren tünetek is, többek között artritisz, szemgyulladás, különböző bőrbetegségek, májgyulladás, illetve epeúti betegségek. A Crohn-betegségben szenvedő gyerekeknél a fejlődés visszamaradhat, illetve a szexuális érés is lelassulhat.

A Crohn-betegség lefolyása betegről-betegre változó. Lehet, hogy hosszú, tünetmentes periódusok vannak az Ön betegségében, illetve előfordulhat, hogy gyakran visszatérnek a hasi fájdalmak, a hasmenés, a láz, illetve a vérzés.

A Crohn-betegség okai

A Crohn-betegség általában a vékonybél alsóbb szakaszait, vagy a vastagbelet érinti, de néha a végbél, a gyomor, a nyelőcső, illetve a száj is érintett lehet. Szemben a colitis ulcerosával, melyben a gyulladás folyamatosan terjedve a teljes érintett területen megtalálható, a Crohn-betegség párhuzamosan több helyen alakulhat ki úgy, hogy az érintett területek közt egészséges szövet van. Idővel mélybe hatoló nagy fekélyek alakulhatnak ki a bélfalban.

Napjainkban nem tudják pontosan, hogy mi indítja el a Crohn-betegséget, de egyetértés van abban, hogy mi az, ami nem. Ma már általánosan elfogadott, hogy sem a stressz, sem pedig a helytelen étkezés nem eredményez ilyen jellegű problémát, azonban mind a két tényező ronthat a már meglévő tüneteken.

A kutatók jelenleg az immunrendszer és a genetikai hajlam szerepét tartják fontosnak a betegség kialakulásában.

Rizikótényezők

Életkor. A Crohn-betegség bármely életkorban kialakulhat, de nagyobb a valószínűsége fiatal korban. Leggyakrabban 20 és 30 éves kor között diagnosztizálják. Crohn betegség a családban. Nagyobb a Crohn-betegség kialakulásának kockázata, ha egy közeli hozzátartozó szintén ebben a betegségben szenved. Ha testvére Crohn-beteg, akkor 30-szor nagyobb valószínűséggel lesz Önnek is Crohn-betegsége, mint az átlag populációnak. Lakóhely. Ha Ön városban, vagy egy ipari övezetben lakik, - feltételezhetően a környezeti tényezők miatt - nagyobb valószínűséggel alakul ki Crohn-betegsége.  Dohányzás. Dohányosokban sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki Crohn-betegség, mint a nemdohányzókban. A diagnózis felállítása után a dohányzás folytatása csökkenti a kezelés hatását, illetve rontja a betegség lefolyását.

Immunrendszer. A kutatók szerint egy korábbivírusos vagy bakteriális fertőzés állhat a betegség hátterében. A fertőzés miatt károsodik az emésztőrendszer, amikor az immunrendszer megpróbálja a behatoló kórokozókat eltávolítani. Az egyik lehetséges kórokozó egy  - a colitis ulcerosát is előidéző - baktérium, a Mycobacterium avium paratuberculosis egyik alfaja lehet. Crohn-betegek véréből és beléből is kimutatták ezt a baktériumot, jelenleg azonban nem egyértelműen bizonyított, hogy ez okozná a Crohn-betegséget.

Más elméletek szerint, a gyulladás egy olyan autoimmun folyamat része, amely a kóros idegen kórokozók jelenléte nélkül is megtámadja a beteg saját bélnyálkahártyáját. Megint más kutatók szerint a genetikai fogékonyság, és a bakteriális infekcióra adott rendellenes válasz állhat a betegség kialakulásának hátterében. Jelenleg a legtöbb kutató elmélete szerint a betegséget egy, normálisan a gyomor-bélrendszerben élő baktériumra adott rendellenes immunválasz okozza.

Öröklődés. A Crohn-betegek 20 százalékánál a szülők, a gyerekek, illetve a testvérek is hasonló betegségben szenvednek. A NOD2/CARD15 gén mutációi nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a Crohn-betegségben szenvedőknél. Ez a mutáció a tünetek korai kezdetével, illetve a műtét utáni gyakori kiújulással jár együtt. Jelenleg is kutatják a Crohn-betegség kialakulásának hátterében álló mutációkat.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus, Lektorálta: Dr. Szigeti Nóra,  gasztroenterológus)