• Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus

        A hasmenés eredete lehet fertőzéses és nem fertőzéses. A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: - télidőben a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb.

        A vírusos bélhurutban mindenképpen, de bizonyos életkortól és alapbetegségektől eltekintve, az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is, a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.

        Hasmenés - A fertőzés okozói, és következményei

        A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén, különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A bélhurutot okozó szalmonellák részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák.

         A krónikus hasmenés kivizsgálása


        A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
        Bővebben a krónikus hasmenésről>>

        Bakteriális vérhasban, a shigella-infekció következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli, hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket.  A kolera vibrió toxinja csökkenti a boholysejtek aktív nátrium- és klórfelszívását, növeli a klórkiválást, így okozva nagyfokú folyadék- és elektrolitveszteséget.

        A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavirus, astrovirus, calicivirus, enteralis és adenovirus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a folyadékfelszívódás és –kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved.

        A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz; - romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik.

        Cikkünk a hirdetések után folytatódik

        Hasmenés esetén első lépés a folyadékveszteség pótlása

        A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti.  Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.

          Utazók hasmenése


        Az utazók hasmenésén az utazás alatti, vagy közvetlenül a hazatérés után kezdődő, fő tünetként hasmenéssel járó betegségeket értjük. Ez az utazókban kialakuló leggyakoribb megbetegedés. A hasmenéshez társulhatnak bizonytalan hasi panaszok, puffadás, erőteljes bélmozgás (bélszelek távozásával), hányinger, hányás, gyakori székürítési inger, láz, gyengeség, fáradékonyság. Néhány kórokozó esetében a hasmenés véres székletürítéssel jár.
        Utazók hasmenése>>

        A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek, az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatalgyermekek szabályzórendszereinek teljesítménye limitált, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent.

        Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói, és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözőek, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első, és egyben legfontosabb lépése, a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a cukormentes, vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.

        A sók pótlása elengedhetetlen

        A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet.

          Nyári veszélyek: a salmonellosis


        A salmonellosis a köznyelvben rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöl.
        Nyári veszélyek: a salmonellosis>>

        A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő  vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények. Az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasolja.

        A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű.

        A hasmenés-diéta második szakasza

        Mint már említettük, az első időszakban a legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása, szilárd ételt ekkor még nem adunk. A második szakaszban olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyák-, illetve rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, sós keksz, főtt rizs. Ebben a diétás szakaszban bevezető étrendként ajánlják a BRAT (banán, rizs, almaszósz, pirítós) diétát.

          A rotavírus-fertőzés tünetei


        A rotavírus fertőzés következtében 1-2 nap lappangási idő után viharos gyorsasággal hányás, hasmenés alakul ki, amely ezután 3-7 napig tart. A vírus a vékonybél nyálkahártya sejtjeit támadja meg, ezért a tápanyagok és a folyadék felszívódása csökken, így az a bélben marad, és kialakul a nagyfokú, vizes hasmenés, ami akár napi 5-10 székletet is eredményezhet.
        A rotavírus-fertőzés tünetei>>

        Az élelmi rostok közül csupán csak a pektintartalmú nyersanyagok javasolhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nyers, finomra lereszelt alma áldásos hatását, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké (rövid szénláncú zsírsavak) alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését.

        Duzzadó képességük miatt beszívják a béltartalmat, lekötik a toxikus anyagokat, segítik a bél tisztulását, a szervezet méregtelenítését. Az almában található gyümölcssavak és B-vitamin is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.

         Haspuffadás, bélgázok - Mi okozza a panaszokat?


        A hasi fájdalmat és székrekedést követő harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasza a betegeknek a haspuffadás, a fokozott böfögés, a teltségérzés. Két nagy csoportra oszthatjuk a panaszokat. Objektív esetben kimutatható a megnövekedett bélgáz mennyisége (fizikális vizsgálattal, natív hasi röntgennel). A felfúvódottságról panaszkodó betegek többségében a bélgáztartalom normális, azonban irritábilis bél szindróma miatt a normális bélfeszülést is fájdalomként, diszkomfortként élik meg.
        Mi okozza a fokozott gáztermelés és mit tehetünk ennek elkerülésére? >>

        Zsírszegény ételek fogyasztása ajánlott

        A beteg állapotától függően, a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejet még mindig nem erőltetjük. A konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást alkalmazzuk, hozzáadott zsiradékot nem használunk.

        A továbbiakban is ügyeljünk az egészséges táplálkozásra!

        A negyedik szakaszban áttérhetünk a zsírszegény, könnyű-vegyes étrendre, amelyet már az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani. Ehhez felhasználhatjuk azokat a konyhatechnikai eszközöket (alufóliát, teflonedényt, mikrohullámú sütőt, sütőzacskót, párolást), amelyek révén az étel készítéséhez csak kis mennyiségben kell zsiradékot használni.

          A bélflóra egészsége


        A gyomor-béltraktus és a bélflóra egészségének megőrzése érdekében javasolt a gyakori, rendszeres nyugodt kis étkezés, a megfelelő energiabevitel, a finomított szénhidrátok, vörös húsok és zsírok kerülése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása, kellő mennyiségű rost- és folyadékbevitel.
        A bélflóra egészsége>>

        A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását. Ne feledjük; - a diéta bővítése a beteg állapotától függ, és ne az éhes beteg döntse el, hogy mit egyen, ugyanis a korai diéta-liberalizáció súlyos visszaeséshez vezethet! A megengedettnél több zsiradék-, továbbá szénhidrátbevitel rothadásos, illetve erjedéses hasmenést eredményezhet, amely ismét károsíthatja, a fertőzés traumájából immár lassanként kilábaló, regenerálódó emésztőrendszert.

        Hasonló óvatossággal bánjunk a tejjel is, ami szénhidrátként tejcukrot tartalmaz. A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést. Végezetül még egy jó tanács: - egyes hiedelmekkel szemben, a pálinka, a tömény szesz és a koffeintartalmú italok nem gyógyszerei a hasmenésnek!

         Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok


        A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

        Probiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve  elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva  olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

        Prebiotikumok. A prebiotikumok olyan nem emészhető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását.  Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban.

        Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

        Bővebben a témáról a WEBBetegen>>

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László)

        Legutóbb frissült: 2013.09.02 23:23

        Egészség? Betegség?

        Nézze meg a WEBBetegen!

      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      •  


        Szóljon hozzá ön is!




        Hozzászólások (0)