A hasmenés eredete lehet fertőzéses és nem fertőzéses. A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: - télidőben a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb.
A vírusos bélhurutban mindenképpen, de bizonyos életkortól és alapbetegségektől eltekintve, az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is, a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.
A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén, különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A bélhurutot okozó szalmonellák részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák.
A krónikus hasmenés kivizsgálása |
| A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba. Bővebben a krónikus hasmenésről>> |
Bakteriális vérhasban, a shigella-infekció következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli, hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket. A kolera vibrió toxinja csökkenti a boholysejtek aktív nátrium- és klórfelszívását, növeli a klórkiválást, így okozva nagyfokú folyadék- és elektrolitveszteséget.
A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavirus, astrovirus, calicivirus, enteralis és adenovirus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a folyadékfelszívódás és –kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved.
A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz; - romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti. Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.
|
| Az utazók hasmenésén az utazás alatti, vagy közvetlenül a hazatérés után kezdődő, fő tünetként hasmenéssel járó betegségeket értjük. Ez az utazókban kialakuló leggyakoribb megbetegedés. A hasmenéshez társulhatnak bizonytalan hasi panaszok, puffadás, erőteljes bélmozgás (bélszelek távozásával), hányinger, hányás, gyakori székürítési inger, láz, gyengeség, fáradékonyság. Néhány kórokozó esetében a hasmenés véres székletürítéssel jár. Utazók hasmenése>> |
A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek, az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatalgyermekek szabályzórendszereinek teljesítménye limitált, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent.
Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói, és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözőek, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első, és egyben legfontosabb lépése, a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a cukormentes, vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.
A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet.
|
| A salmonellosis a köznyelvben rendszerint fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöl. Nyári veszélyek: a salmonellosis>> |
A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények. Az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasolja.
A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű.
Mint már említettük, az első időszakban a legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása, szilárd ételt ekkor még nem adunk. A második szakaszban olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyák-, illetve rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, sós keksz, főtt rizs. Ebben a diétás szakaszban bevezető étrendként ajánlják a BRAT (banán, rizs, almaszósz, pirítós) diétát.
|
| A rotavírus fertőzés következtében 1-2 nap lappangási idő után viharos gyorsasággal hányás, hasmenés alakul ki, amely ezután 3-7 napig tart. A vírus a vékonybél nyálkahártya sejtjeit támadja meg, ezért a tápanyagok és a folyadék felszívódása csökken, így az a bélben marad, és kialakul a nagyfokú, vizes hasmenés, ami akár napi 5-10 székletet is eredményezhet. A rotavírus-fertőzés tünetei>> |
Az élelmi rostok közül csupán csak a pektintartalmú nyersanyagok javasolhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nyers, finomra lereszelt alma áldásos hatását, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké (rövid szénláncú zsírsavak) alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését.
Duzzadó képességük miatt beszívják a béltartalmat, lekötik a toxikus anyagokat, segítik a bél tisztulását, a szervezet méregtelenítését. Az almában található gyümölcssavak és B-vitamin is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.
Haspuffadás, bélgázok - Mi okozza a panaszokat? |
| A hasi fájdalmat és székrekedést követő harmadik leggyakoribb emésztőrendszeri panasza a betegeknek a haspuffadás, a fokozott böfögés, a teltségérzés. Két nagy csoportra oszthatjuk a panaszokat. Objektív esetben kimutatható a megnövekedett bélgáz mennyisége (fizikális vizsgálattal, natív hasi röntgennel). A felfúvódottságról panaszkodó betegek többségében a bélgáztartalom normális, azonban irritábilis bél szindróma miatt a normális bélfeszülést is fájdalomként, diszkomfortként élik meg. |
A beteg állapotától függően, a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejet még mindig nem erőltetjük. A konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást alkalmazzuk, hozzáadott zsiradékot nem használunk.
A negyedik szakaszban áttérhetünk a zsírszegény, könnyű-vegyes étrendre, amelyet már az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani. Ehhez felhasználhatjuk azokat a konyhatechnikai eszközöket (alufóliát, teflonedényt, mikrohullámú sütőt, sütőzacskót, párolást), amelyek révén az étel készítéséhez csak kis mennyiségben kell zsiradékot használni.
|
| A gyomor-béltraktus és a bélflóra egészségének megőrzése érdekében javasolt a gyakori, rendszeres nyugodt kis étkezés, a megfelelő energiabevitel, a finomított szénhidrátok, vörös húsok és zsírok kerülése, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása, kellő mennyiségű rost- és folyadékbevitel. A bélflóra egészsége>> |
A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását. Ne feledjük; - a diéta bővítése a beteg állapotától függ, és ne az éhes beteg döntse el, hogy mit egyen, ugyanis a korai diéta-liberalizáció súlyos visszaeséshez vezethet! A megengedettnél több zsiradék-, továbbá szénhidrátbevitel rothadásos, illetve erjedéses hasmenést eredményezhet, amely ismét károsíthatja, a fertőzés traumájából immár lassanként kilábaló, regenerálódó emésztőrendszert.
Hasonló óvatossággal bánjunk a tejjel is, ami szénhidrátként tejcukrot tartalmaz. A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést. Végezetül még egy jó tanács: - egyes hiedelmekkel szemben, a pálinka, a tömény szesz és a koffeintartalmú italok nem gyógyszerei a hasmenésnek!
|
| A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében. |
(WEBBeteg - Dr. Nagy László)
Puffadás, emésztési zavarok? Pattanások, kiütések? Visszatérő fejfájás? Migrén? (x)
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Emésztőrendszeri megbetegedések témában:
Hányinger és éhség - Mitől lehet? Gyomorprobléma vagy szorongás? Alhasi fájdalom idegi alapon?