Tények és tévhitek az anyagcseréről

Okoznak-e a light termékek túlsúlyt? Lassú-e az elhízottak anyagcseréje? A túlsúlyos személyek alacsonyabb önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik? Cáfolunk néhány tévhitet.

Elhízás (obesitas) alakul ki, ha a bevitt kalóriák mennyisége tartósan magasabb, mint amit elhasználunk. Obesitas vagy a túl sok energia bevitele, vagy a túl kevés energia felhasználása miatt jöhet létre. Vagyis a túl sok evés és a testmozgás hiánya is elhízáshoz vezet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az elhízás nemcsak a bevitt kalóriák mennyiségétől függ ? igaz

Érdemes megfigyelni, milyen okok alakítják ki a fokozott táplálékfelvételt. Nem egyszer pszichés és életvezetési problémák állnak a háttérben. Sokan öntudatlanul kedélyjavító vagy unaloműző tevékenységnek használják az evést. Nem egyszer alacsony önértékelés fedezhető fel a háttérben. Rossz szokások is könnyen elhízáshoz vezetnek.

Túlsúly: nem biztos, hogy az önkontrollal van baj

Az esti televíziózás ideje alatt vagy a napközbeni rohanás mellett beiktatott étkezés vagy nassolás mind egyenes utat jelentenek a kövérség kialakulásához. Megfigyelhető, hogy mikor valamilyen cselekvés közben táplálkozunk, akár 50 százalékkal is több ételt fogyasztunk el, mintha csak az evésre koncentrálunk. Ám a túlsúlyhoz sajnos nem ezek az utak vezetnek.

A túlsúly kialakulásában szerepet játszik egy leptin nevű fehérje, amely a zsírsejtekben termelődik. Felismerése Jeffery Friedman new york-i táplálkozástudományi szakértő nevéhez kapcsolódik. A leptin szerepe, hogy az agy táplálékfelvétel szabályozásért felelős központjának működését befolyásolja.

Egészséges körülmények között, illetve normál testsúly és kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a leptin szintje minél magasabb, a szervezet annál kevesebb táplálékot vesz magához, az agyi régiók befolyásán keresztül. A leptinnel kapcsolatos szabályozás több ponton is károsodhat.

A leptin termelődését szabályozó gén hibája kóros szerkezetű fehérjét eredményezhet, ami a szabályozó funkció betöltésére nem képes. Emellett az agyi központ rezisztens lehet a leptin iránt ? vagyis hiába a leptin fehérje normális struktúrája és megfelelő mennyisége, hatását mégsem képes kifejteni. A legfontosabb talán mégis az, hogy a súlyfelesleggel rendelkező személyekben a leptin iránti érzéketlenség törvényszerűen kialakul, vagyis elvész a táplálékfelvétel egyik szabályozó mechanizmusa.

Ne felejtsük el azt sem, hogy amennyiben az elhízás fogalmát nem számszerűsítjük, úgy a szűkebb-tágabb szociokultúrális környezet is túlsúlyossá teheti az embert akkor is, ha egyébként orvosi értelemben vett elhízásról nem beszélhetünk.

A túlsúlyos személyek alacsonyabb szintű önkontrollal rendelkeznek, mint sovány társaik ? nem igaz

Sokak fejében él a sztereotípia, miszerint az elhízottak azért szednek fel magukra jelentős túlsúlyt, mert éhségüknek és következményes táplálékfelvételüknek nem képesek gátat szabni, vagyis gyenge önkontrollal rendelkeznek. Nem egy tanulmány bizonyítja, hogy ez nem így van.

Blandine de Lauzon francia epidemiológus 737 fő bevonásával 2 éven át keresztül végzett kísérlete során az evéssel kapcsolatos attitűdök és a testsúly változását vizsgálta. Az eredmények szerint éppen a túlsúlyos személyek voltak azok, akik az evést jobban kontrollálták, és nagyobb akaraterőt mutattak.

Az önkontroll kérdése sokak számára nagyon nehéz téma. Ez nem meglepő napjaink agresszív marketing légkörének ismeretét figyelembe véve. Ma már minden fogyasztásra buzdít ? nem véletlen, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége is nő.

Az elhízottak anyagcseréje lassú ? nem igaz

Ma már számos adat támasztja alá, hogy a túlsúlyos emberek anyagcseréje gyakran gyorsabb, mint normál testsúlyú társaiké. Elég csak arra gondolnunk, hogy tartós éhezés esetén az anyagcsere lelassul, hogy a szervezet a kevés bevitt energia minél nagyobb hányadát hasznosíthassa. Ez pontosan a fenti megállapítás ellentéte.

Emellett a nagyobb testtömeg mozgatása és tápanyagokkal való ellátása több energiát is igényel, amely nem oldható meg pusztán az elfogyasztott táplálék mennyiségének növelésével.

Hízáskor a zsírsejtek száma megnövekszik ? részben igaz

A felnőttkori elhízás hátterében nem a zsírsejtek számának megszaporodása áll, ugyanis új zsírsejtek keletkezése csak korai életszakaszban lehetséges. A kisgyermekkorban kialakuló elhízást szokás hyperplasiás elhízásnak nevezni (a hyperplasia a sejtek számának megnövekedésére utal).

Ezzel szemben felnőttkorban túlsúly kialakulása esetén a zsírsejtek mérete növekszik meg, a bennük tárolt zsír mennyiségének felszaporodása miatt. Ezt a formát hypertrophiás elhízásnak is nevezik (a hypertophia a sejtek méretének növekedésére utal).

A light termékek nem okoznak túlsúlyt ? nem igaz

A light ? csökkentett kalóriatartalmú - élelmiszerek jelentik a fogyókúrázók és a testsúly megtartására törekvők csoportjára leselkedő egyik legnagyobb veszélyt. Mivel mind a bevitt szénhidrát, mind a bevitt zsír képes zsírpárnák formájában lerakódni, az ilyen termékek esetében nagyon körültekintően kell eljárni.

Az alacsony cukortartalmú élelmiszerek gyakran nagyobb mennyiségben tartalmaznak zsiradékokat, illetve az állítás fordítva is igaz. Mindez az élvezeti érték növelése miatt alakul így. A szénhidrátok csökkentése miatti aromacsökkenést zsírsavak hozzáadásával igyekeznek a gyártók pótolni, ugyanis a zsiradékok a legjobb ízfokozók. Az alacsony zsírtartalom miatti élvezeti érték csökkenést viszont a cukortartalom növelésével próbálják kompenzálni.

Ha mégis sikerül olyan terméket választani, ami mind szénhidrát, mind zsiradék tartalmában megfelelő, még mindig veszélyeket hordoz a pszichés csapda. Light termékekből az ember hajlamosabb többet fogyasztani, ebben az esetben viszont megint nem érhető el a csökkentett kalóriabevitel.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)