A mióma

A myoma/leiomyoma (mióma) a méhben kialakuló jóindulatú elváltozás, mely a nők körében a leggyakoribb daganatféleség, mintegy 20-30 százalékunkban kifejlődik életünk során, elsősorban 20 és 40 éves kor között.

A daganat növekedése függ a szervezetben jelenlevő ösztrogén mennyiségétől. Erre utal, hogy az első menstruáció előtt - amikor az ösztrogénhormon-szint még alacsony - általában nem fordul elő, valamint hogy a változó kor után - amikor a hormon mennyisége lecsökken - a tumor megkisebbedik, terhesség alatt pedig mérete fokozatosan növekszik.

Milyen panaszokat okozhat a mióma?

A mióma legtöbbször tünetmentesen növekszik, és rutin nőgyógyászati vizsgálat során fedezi fel az orvos. Azonban jelenléte vezethet enyhébb és súlyosabb tünetek megjelenéséhez is, így például rendellenes vérzéshez - bőséges, fájdalmas, elhúzódó menstruációhoz -, valamint az egyes menzeszek között is felléphet vérezgetés, mely akár vérszegénységet is okozhat, ha több hónapon keresztül fennáll.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A diagnózis felállításában az ultrahang-vizsgálat elvégzése nélkülözhetetlen, hiszen segítségével a göbök száma, mérete, pontos elhelyezkedése jól megítélhető.

Ahogy a miómás gócok növekednek, vérellátásuk csökken. Emiatt egyes területek elhalhatnak, míg máshol mész rakódhat le bennük. Egyes részek felpuhulnak, sőt akár vérzés is jelentkezhet a göbön belül. Mindezek az elváltozások fájdalommal járhatnak, melyet hőemelkedés, láz is kísérhet.

Ha a göbök nagyra nőnek, feszítő, nyomó érzés léphet fel az alhasban. A daganat nyomhatja a környezetében elhelyezkedő szerveket - a húgyhólyagot, a végbelet, a húgycsövet és a kismedencei ereket, idegeket -, emiatt a beteg gyakori vizelési- és székelési ingerről, esetleg szorulásról, az alsó végtagokba sugárzó fájdalomról panaszkodik. Ha a tumor nyomja a húgyvezetéket, akkor a vesék felől nem tud megfelelően a húgyhólyagba jutni a vizelet, a vese üregrendszere is kitágulhat.

Hogyan kezelhető a mióma?

Azokat a kisméretű göböket, melyek nem járnak súlyos tünetekkel és nem mutatnak növekedést, nem szükséges eltávolítani, csak rendszeresen ellenőrizni.

Ha azonban a tumor nő, ha panaszokat okoz, vagy ha akadályozza a terhesség létrejöttét, mindenképpen el kell távolítani. A göböt általában ki lehet "ágyazni" a méh falából anélkül, hogy a méhet ki kellene venni.

Bizonyos esetekben - ha a páciens nem szeretne több gyermeket, ha a göb mérete túlságosan nagy, vagy ha túl gyorsan növekszik - a méh eltávolítására is sor kerülhet, mely történhet hüvelyi úton illetve a hasfalon keresztül is. Mindkét műtéti eljárásnak megvannak az előnyei és hátrányai, javallatai és ellenjavallatai, melyeket az orvosok a műtét előtt alaposan mérlegelnek, hogy a számunkra legmegfelelőbb módszert választhassák.

Ha csak a mióma került kiágyazásra, de a méh eltávolítása nem történt meg, akkor a későbbiekben számítani lehet újabb göbök megjelenésére, növekedésére.

(Dr. Soltész Annamária)