Lehetek-e veszett?
Tisztelt Doktor úr/nő! Augusztus 12. én befogadtam egy napra egy kóbor kutyát (Budapest 21.kerületében), hogy innen vigyék majd el a menhelyre. Ez egy körülbelül 3 hónapos keverék kiskutya volt aki játék közben a fogával egy felületi sebet ejtett a kezemen. Nem harapás volt hanem egy kb. 5mm hosszú kis seb csak felkarcolta a bőrömet. A kutyát utána még a harapásra rá a 12.napon is láttam. És akkor sem volt semmi baja valamint azt is tudom, hogy azóta már örökbe adták. Olyan kérdésem van, hogy van e valós lehetőségem arra, hogy veszett vegyek vagy engem ebben az esetben már ez a betegség nem fenyeget? Azért írok mert elég ideges típus vagyok korábban pánikbeteg voltam és nem hagy nyugodni a gondolat, hogy veszett lehetek. Veszettség elleni oltást nem kaptam, mivel nem éreztem szükségét akkor a dolognak hiszen nem volt vészes "harapás", a kutya viselkedése nem volt ráutaló és mivel a 12. napon is egészségesnek láttam (illetve felhívtam a menhelyet a 15. napon akkor mondták, hogy most jöttek érte és örökbe adják) ezért úgy gondoltam, hogy felesleges mizéria lenne. Most mégis nagyon zavar a gondolat, hogy mi van ha a kutyát a karantén lejárta előtt beoltották és a kutyus meggyógyult a betegségből viszont engem még, amikor a harapás volt megfertőzött. És hasonló gondolatok. Nagyon köszönöm a segítségét!
Dr. Rákóczi Éva válasza veszettség témában
Tisztelt Uram! Önnek 100 %-os válasszal nem szolgálhatok. A tünetek állatfajonként változatosak lehetnek, megkülönböztetünk dühöngő és csendes veszettséget. A csendes veszettség során nem tapasztalható dühöngési szakasz, a bevezető stádium közvetlenül a bénulási szakaszba megy át. Kutyánál a betegség „szabályos” formájában három szakaszt különböztethetünk meg: az első, nagyjából 1/2-3 napig tartó időszakban megváltozik az állat viselkedése, de néha csak annyira, hogy még a gazdájának is alig tűnik fel. A második, nagyjából 1-2 napig tartó szakaszban növekszik a reflexingerlékenység, az állat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegesség a dühöngésig fokozódik. A harmadik szakaszra már a teljes tompultság és a bénulások fokozódása a jellemző. Ezek alapján, ha a kutya gyakorlatilag szem előtt volt, már kiderült volna, hogy probléma van vele, úgy gondolom.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
