A leggyakoribb hazai kullancsfaj főként erdőszéleken, erdei tisztásokon, patakok mentén fordul elő. De előszeretettel választja élőhelyéül a kerteket is. A talajon, a magas fűben, a bokrokon vagy a bozótosban les áldozatára.
A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktériumok okozzák, és fertőzött kullancsok csípésével terjed. A legjellegzetesebb tünet, a csípés körül vagy elszórtan kialakuló kokárdaszerű piros bőrelváltozás, de ez a tünet nem mindig jelentkezik.
A kullancs egy világszerte elterjedt vérszívó parazita, mely a gazdaállat vagy az ember vérével táplálkozik. Ha a kullancs valamely kórokozóval fertőzött, az egyébként ártalmatlan kullancscsípés veszélyes is lehet az emberre és állatokra. Szúrás közben ezek a kórokozók a gazda testébe juthatnak.
A Lyme-kórt olyan kullancsok csípése terjeszti, amelyek fertőzöttek a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. A legjellegzetesebb, bár nem mindig jelentkező tünet, a csípés körül vagy elszórtan kialakuló kokárdaszerű piros bőrelváltozás.
A kullancs igen jól fejlett szájszervvel rendelkezik. A felső állkapcsának (chelicera) formája ollószerű, ezzel felhasítja a gazda bőrét és betolja alsó állkapcsát (hypostoma) a szöveti sebbe. Az ebben újra és újra összegyűlő vért szívja fel.
A kullancs kiszedésére alkalmas rugós, acélból készült csipesz a patikákban kapható, és a parazitát a testének összenyomása nélkül távolítja el. Eltávolításkor ügyeljünk arra, hogy ne nyomjuk össze a kullancs testét, hiszen így a benne lévő kórokozók a sebbe juthatnak.
A trichomoniázis a Trichomonas vaginális nevű kórokozó által okozott fertőző betegség. Lappangási ideje lehet két nap vagy több hét. A kórokozó a hüvelybe kerülve hüvelyfolyást és viszketést okoz.
A fejtetű nősténye kb. 3 mm hosszú, 1 mm széles rovar a hím ennél kicsit kisebb. A nőstény a petéket, amit serkének hívnak, a haj tövére ragasztja, erős ragasztóanyaggal. Ebből az új tetvek kikelnek, de a serke héja továbbra is a hajon marad, és a haj növekedésével egyre távolabb kerül a fejbőrtől.