Mona Lisa és a magas koleszterinszint

Szerző: MTI/WEBBeteg

Mona Lisának magas lehetett a vérkoleszterinszintje, legalábbis erre utal egy olasz professzor szerint Leonardo híres festményén a titokzatosan mosolygó hölgy szemhéján felvillanó fény, ami valójában xanthelasma: a felszaporodott zsírsavak lerakódása a bőrben.

Vito Franco, a Palermói Egyetem kórbonctanprofesszora három éve vizsgálja a képzőművészeti alkotásokat. Eddig száznál több művet vett górcső alá, az óegyiptomi szobroktól kezdve a kortárs művészek alkotásáig bezárólag, s ezek mindegyikén valamilyen kóros elváltozást észlelt: csont-deformációkat, genetikai megbetegedéseket, köszvényt. A tudós vizsgálatairól az Európai Patológusok Társaságának firenzei közgyűlésén számolt be - olvasható a The Times online kiadásában.

"Egészen más szemszögből vizsgálom a festményeket, szobrokat, mint egy műkritikus. A matematikus sem azt hallja ki egy darabból, mint egy zenekritikus" - magyarázta a professzor.

Mint Vito Franco kifejtette, nem csupán az arisztokraták, de az angyalok, mitikus hősök és a Madonnák, vagy legalábbis ezeket megszemélyesítő modellek többségén is a betegségek tisztán kivehető tünetei láthatók.

Betegségek korokon és országokon át

Diego Velázquez (1599-1660) Az udvarhölgyek (Las Meninas) 1656-ban festett művén az ötéves Margit infánsnő látható kíséretével IV. Fülöp spanyol király udvarában. Az olasz tudós szerint Margit Albright-szindómában szenvedett. E genetikai megbetegedésnek a korai nemi érés, alacsony termet, csontelváltozások és hormonális problémák a tünetei.

Marfan-szindróma
Kisujjával átéri a csuklóját
Marfan-szindróma
Hüvelykujj a tenyéren keresztül
A Marfan-szindróma jelei

A vörös bársonysapkát viselő ifjú nemesember Sandro Botticelli (1445-1510) Fiatal férfi arcképe című művén (1482-1483), amelyet Washingtonban, a Nemzeti Galéria gyűjteményében őriznek, valószínűleg arachnodactyliában szenvedett. E genetikai kórképre a rendkívül keskeny és hosszú végtagok, különösen ujjak jellemzők.

Marfan-szindrómában szenvedhetett valószínűleg Francesco Parmigiano (1503-1540) az Uffizi-képtárban látható Hosszúnyakú Madonna (1534) modellje is. A betegség kialakulásában a fibrillin nevű kötőszöveti fehérje termelésének zavara játszik szerepet. A Marfan-szindrómában szenvedő személyek magasabbak, mint az életkoruk és családjuk alapján várható. A karok fesztávolsága (az ujjak vége közötti távolság a karok széttárt helyzetében) nagyobb, mint a magasságuk. Ujjaik hosszúak és vékonyak, az ízületek nagyon hajlékonyak lehetnek.

Pierro della Francesca (1420-1492) A várandós Madonnájának (1467) modellje golyvában (pajzsmirigy-megnagyobbodásban) szenvedett, amely a jódszegény táplálkozás következtében alakul ki.

Vito Franco diagnózisa szerint Michelangelót köszvény kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello (1483-1520) Az athéni Iskola (1509-1511) című festménye, amelyen a szobrász furán feldagadt, dudoros térdekkel látható. Michelangelo egyébként leveleiben gyakran panaszkodott vese- és epebántalmakra is.

Id. Pieter Bruegel (1525?-1569) a Vakok című festményén (1568) a vakság négy különböző esetét örökítette meg orvosi pontossággal. Ezek a pemphigus, a zöld hályog (glaucoma), a leucoma és a szemgolyó művi eltávolítása.

Xanthelasma

Mona Lisa

Xanthelasma
Mona Lisa (részlet)
Arachnodactylia

Fiatal férfi arcképe

Arachnodactylia
Fiatal férfi arcképe (részlet)
Marfan-szindróma

Hosszú nyakú madonna

Marfan-szindróma
Hosszúnyakú Madonna (részlet)
Golyva

Várandós madonna

Golyva
Várandós Madonna (részlet)
Köszvény

Az athéni iskola

Köszvény
Az athéni iskola (részlet)

(MTI/WEBBeteg)

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.