• Mentés, irányítás

        Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

        Mindig, mindenhol ott vannak, ha kell, a legnagyobb bajban végzik dolgukat, segítségük nélkül évente egymillió ember élete pecsételődhetne meg véglegesen – ők a mentők, akiknek életmentő munkájáról naponta hallunk, olvasunk a tévében és az újságokban, de azt kevesen tudják, hogy mi történik az idő alatt, míg vészhelyzetben segítségért telefonálunk, majd szirénázva megérkezik a mentőautó.

        Pedig az életmentés valójában már ez idő alatt is elkezdődik. Az Országos Mentőszolgálat Markó utcai mentés- és betegszállításirányítási központjában jártunk, ahova naponta 3000 hívás érkezik.

        - Segítsenek, baj van!
        - Mi a baj, tessék szépen, nyugodtan elmondani.
        - A gyerek! A gyerek feje beszorult!
        - Hova szorult be?
        - A két füle közé! – Hangos kuncogás, majd búgó telefonhang. Bontották a vonalat.

        Hirdetés

        Az Országos Mentőszolgálat mentés-irányítási központjában azonban már senki sem nevet az ilyen, és ehhez hasonló poénokon. Mint, ahogy azon sem, hogy valaki azért tárcsázza a 104-et, hogy megkérdezze, milyen nap van, vagy, hogy érdeklődjön egy kórház telefonszámáért, esetleg a veteránautó-találkozó pontos helye felől tudakozódjon.

        Milyen esetekben hívhatunk mentőt?


        Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén. Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

        • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);

        • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;

        • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;

        • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);

        • ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

        Minden mentésirányítónak van valamilyen megdöbbentő sztorija, amihez még éveket sem kell a Mentőszolgálatnál (OMSZ) dolgozni, tulajdonképpen elég egyetlen nap is. Csak a budapesti központba ugyanis 2000 „104-es” hívás fut be naponta (a fővárosból és környékéről), ennek pedig háromnegyede hasonló jellegű.

        –  Amikor valaki tárcsázza a 104-et, a rendszer automatikusan a területileg illetékes mentésirányítási-központba kapcsolja. Ilyenből 22 van az országban, s közel 200 bajtárs foglalkozik egy műszakban a telefonok felvételével és a munka kiosztásával. A 104-re érkező hívásokat egy mentésirányító veszi fel, ő kérdezi ki a beteget a pontos tünetekről, helyszínről. Ha szükséges, telefonban ad segítséget az újraélesztéshez, vagy nem egyszer egy szülés levezetéséhez. A felvett adatokat aztán átadja a mentésvezetőknek, akik döntenek arról, hogy milyen felszereltségű kocsit kell a helyszínre küldeni. Az egész folyamatot pedig egy oxiológus főorvos felügyeli, aki a bonyolultabb esetekben dönt – magyarázta Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője, hozzátéve: a budapesti 2000 hívásból naponta 5-600 bizonyul valódi esetnek, évente pedig országszerte egymillióan vannak, akiknek a mentők segítségére van szüksége.

        Bár még nem volt arra példa, hogy egy haldokló bizonyíthatóan azért ne kapott volna ellátást, mert valaki feltartotta a mentőszolgálat dolgozóit a telefonban, mégsem ildomos effélékkel játszani, ugyanis még az egészségügyi törvény is szabályozza, hogy milyen esetekben indokolt a mentő riasztása, s mikor hívjuk inkább a háziorvost, vagy az ügyeletet. – A legtöbben nem tudják, hogy a mentőszolgálat akkor is látja a telefonszámokat, ha azt az illető letiltja. Fontos azonban azt is tudni, hogy minden esetben a beteg javára döntünk, így ha nem tudjuk, hogy pontosan mekkora is a baj, kimegyünk – folytatta Győrfi Pál, aki hozzátette: május 2. óta nem csak mentésirányítási feladatokat látnak el a központokban.

        – Egy hónapja a teljes magyarországi betegszállítás-irányítás is ezekben a központokban történik, de más kollégák végzik. Csak a budapesti központba naponta 1000 hívás érkezik. Bár eleinte voltak fennakadások, melynek okai nem feltétlenül a mentők rendszerében volt keresendő, mára ezek nagyrészt elhárultak. A betegek pedig a változásból semmit nem vesznek észre, ugyanis a betegszállítást nem a beteg, hanem az orvos rendeli meg, s csak olyan esetben, amikor szállításra van szükség, nem életmentésre – hangsúlyozta a szóvivő.

        (WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

        Módosítva: 2012.06.06 10:47, Megjelenés: 2012.06.06 10:47
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        WEBBeteg.hu

        Az Alkaloida szerint már gyártásra kész a hidroxi-klorokin-szulfátos gyógyszer.

        Anyatejes táplálás

        Anyatejes táplálás

        Dr. Lesznyák Judit

        A babák számára legideálisabb tápanyag-összetétellel az édesanyák teje szolgál.

        A jó házasságok a megbecsülésből és a szeretetből táplálkoznak

        Az elmúlt egy évtizedben jelentősen csökkent a házasodási kedv hazánkban, s minden harmadik frigy válással végződik ma is. A fiatalok és az új párt találók is inkább a különélést vagy a hivatalos szentesítés nélküli együttélést választják. Úgy tűnik, félnek elköteleződni a nők és a férfiak is, viszont a társtalanság elviselése is veszélyeket rejthet a kiegyensúlyozott, egészséges testi-lelki élet fenntartásában.

        Postprandiális hipotenzió - A vérnyomás csökkenése étkezés után

        Azt az állapotot, amikor étkezés után csökken a vérnyomás, postprandiális hipotenziónak nevezik. A postprandiális kifejezés az étkezés utáni időszakra utal, míg a hipotenzió alacsony vérnyomást jelent.

        A 112-es segélyhívó egész Európában hívható

        Bármikor bárki kerülhet vészhelyzetbe, akár külföldön is. Ezért hasznos dolog az eszünkbe vésni, hogy veszély esetén egész Európában hívható az egyezményes segélyhívó szám: a 112.

        Baleset: Minden hetedik embertől várhatunk csak aktív segítséget

        A felnőtt lakosság, csupán 15 százaléka segítene aktívan a sérültek ellátásában egy közúti balesetnél, a balesetet látottak 13 százaléka pedig segítséghívás nélkül tovább menne − derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb lakossági kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu internetes betegportál megbízásából készített. Az eredményeket Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője kommentálta.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA