Önkéntesként Afrikában

December 23-24

Na hát ez elhamarkodott és naív gondolat volt, hogy a maláriához hozzá fogunk szokni. Szörnyű éjszakát töltöttünk, Viktorról folyt a víz és végig 39 fok körüli láza volt. Én nyomtam bele az algopirint meg törölgettem a fejét, és virrasztottam mellette majdnem egész éjjel. Reggel szóltunk Akhimnak hogy a fuvar ismét a blantyre-i kórházba lesz, így fél 8-kor már ott is voltunk negyedmagunkkal (ugyanis a svéd Leónknak fogműtét volt előirányozva).

Dec. 22

Hétfő reggel karácsonyi ajándék-vásárló és karácsonyi különleges élelem-vásárló körútra fegyverkeztünk fel Viktorral. Az irodában sajna nem tudtuk felvenni a pénzemet, így az első felesleges kör után bevettük magunkat a fehér embernek kitalált szupermarketbe, a Shoprite-ba. Egyesével végigtapogattunk mindent a polcokon, elmondtuk ezerszer hogy jévanezis, és elámélkodtunk az árakon, amik egyes termékeknél tényleg felettébb horrorisztikusak (pl. egy sampon 3000 kvacsa, kockasajt 1200 kvacsa, úgy hogy az ország lakosságának 4/5-e napi 1 dollárnál kevesebből él...).Elkeserítő hogy egy ilyen országban megengedik, hogy ennyire magasra szaladhasson a boltok polcain sorakozó cikkek ára, és így tovább mélyítse a szakadékot a nagyon gazdag és a nagyon szegény emberek életvitele között.

Dec. 17

Szerdán testületileg, DI-ok bevonultunk Blantyre-be, mivel a TTC DI-ok most vették meg a mikrokredit projekteikhez a dolgokat. Néhány kiválasztott pre-schoolnak felajánlották hogy válasszanak maguknak egy tevékenységi kört, mint bevétel teremtési forrás. Van aki szabóságot szeretne, van aki pékséget, vagy borbélyüzletet, s mindenki megkapja hitelbe a varrógépet, sütőket vagy hajvágó cuccokat, aztán majd visszatörlesztik. Szóval ezeket szerezték be leginkább, én meg szervezkedtem a könyvek ügyében és neteztem, és meglepődve konstatáltam hogy milyen sokan jelezték segítési szándékukat. A legtöbb ismerősöm szokott év végén vmennyi pénzt utalni alapítványoknak, és most inkább nekünk utalják, vagy máshol egy januári adománygyűjtést ajánlották fel. Hát ez eléggé feldobott, és vigyorogtam egész nap. Még akkor is, mikor 3-kor leszakadt az ég, és nekünk pont akkor kellett találkoznunk a többiekkel hogy a beszerzett eszközök mellé felkuporogjunk egy platós autóra. Szóval térdig hömpölygő vízben ellábtempóztunk a megbeszélt helyre, ahonnan aztán a sáros platón egy varrógépet körbeülve zötykölődtünk el hazáig. Az ilyen napokon de jó is lenne egy jó kis meleg zuhany?

Dec. 13