• Mazsolák
        kranki blogja

        50 éves szülinapi buli

        Apának a nagybátyja 50 éves lett. Ez alkalomból nagy partyt szervezett a Tuba tanyán, szombat este. Mi is részt vettünk ezen az ünnepségen.

        Úgy beszéltük meg a családdal, hogy miután Tomcsi felébred az ebéd utáni sziesztából, uzsonnázik, és indulunk.

        Délután háromkor felkelt, uzsonnára bevágott egy vaníliás krémtúrót és egy egész almát. Utána felöltöztettem elegánsan, egy kék csíkos ing, kordbársony nadrág, fekete cipő. Apa hozzá öltözött, ugyanez csak az ő méretében.

        Én igyekeztem Ágicához hasonlóan öltözni, bár nem voltam olyan csini, mint a kislányom. Őrá egy fehér, arany virágmintás, selyemmel szegélyezett tipegőt, hozzáillő kocsi kabátot és kiskendőt adtam. (hogy jobban el tudjátok képzelni: a garnitúrát úgy árulták, mint keresztelő ruhát). Nagyon édes volt benne!

        Anyósom szólt, hogy elég hideg a terem, csak a kemencével tudnak meleget adni, úgyhogy öltözzünk fel rétegesen. Mivel a kint még sütött a nap, és a hőmérséklet is 20 fok körül volt, jobbnak láttam odacsomagolni a vastagabb ruhákat. Egy nagy szatyrot megtöltöttem melegebbnél melegebb pulcsikkal, két adag váltásruhával, vészhelyzet esetére. A másik táskába játékokat pakoltam, bár ilyen esetekben biztos, hogy érdekesebb a szomszéd kocsija, de azért legyen.

        A tanya előtt korhű ruhában vártak minket: pogácsa, kisüsti pálinka, és az ostort csattogtató bácsika kíséretében. Eleinte Tomcsi megijedt, és sírva fakadt a bácsitól, de hamar megszokta, utána már tetszett neki a dolog. A terem előtt állt az ünnepelt egy 50-es számú pólóban. Ahogy beléptünk, megszólalt a zene, a mi kisfiúnknak egyből beindult a kis keze. Igazi mulatós gyerek! Mondták is a többiek: Tiszta Nagyapja ez a gyerek!

        Odabent a sok ismerős arc köszöntött minket, és gratuláltak a kislányunkhoz, aki az egész utat átaludta. Féltünk, hogy mit reagál Ágica a hangos zenére, ezért egy távolabbi asztalnál foglaltunk helyet. Szerencsére, mint a bátyját annak idején, őt sem zavarta a zene, az igazak álmát aludta tovább.

        Tomcsi odaszaladt Mátéhoz, az unokatestvéréhez, majd a távoli rokonok gyermekeihez. Szóval gyorsan összeverődött a banda! De egyik sem volt annyira bátor, talpraesett és táncos lábú, mint a miénk. Ő volt a középpontban!

        Nem sokkal később már érkezett az előétel, kenyérlángos formájában. Finom kapros tejföllel és sült, ropogós szalonnával a tetején. Ahhoz képest, hogy Tomcsi még nem evett ilyet, nagyon ízlett neki. Ezután érkezett a forró, gyöngytyúkból készült húsleves. Az ételek előtt a tulajdonos bácsi jópofa, vicces szövegeket mondott. Olyan volt a hangulat, mintha egy igazi parasztlagziban lettünk volna! A leves után sétára invitáltak minket. A tanyán ugyanis sokféle állat éldegélt. A lurkóknak nagyon tetszett a látvány, hiszen sok kicsi még élőben nem is látott ilyeneket, csak a meséskönyvekben!

        Sajna, mi apával nem tudtunk velük tartani, mert időközben megéhezett Ágica, és őt szoptattam egy különálló kis házikóban (ami a nagyszülőknek volt kibérelve éjszakára). Körülbelül egyszerre értünk vissza a terembe, ahol következett a TUBÁ-vá avatás. Látványos, mulatságos jelenet volt!

        A főétel kemencében sült kacsacomb, csülök és tarja volt petrezselymes burgonyával és rizzsel. Mellé savanyúság vagy friss zöldségtál. HMMM...isteni volt! Én még ilyen finom, omlós kacsacombot soha nem ettem! Tomcsi is jó sokat megevett, majd elrágódott a csonton, amin a fiúkkal össze is vesztek! Képzeljétek az a csont szó szerint szájból szájba járt! Vicces volt! (azért gyorsan elvettem tőlük, nehogy valami baci átjusson....) 

        Az idő gyorsan repült, mivel még a hazafelé vezető utat is bele kellett kalkulálni, lassan indulnunk kellett. Az ünnepelt felesége marasztalt minket, legalább a meglepetést várjuk még meg. A meglepi egy összeállított videó volt, az ünnepeltről születésétől napjainkig. Csodálatos volt, és nagyon megható. Sokan elérzékenyültek tőle. Többek között mi is...még Ágica is elkezdett sírni, ezért azonnal indultunk is. Útközben mindkét gyermeket elnyomta a motorhang. Otthon Ágicát már nem keltettük fel, csak Tomcsit fürdettük meg gyorsan, mert közben fél szemmel már ő is aludt.

        Mi is megfürödtünk és leültünk a TV elé. Megállapítottuk, hogy gyönyörű, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekeink vannak, és nem azért, mert a MIEINK!


      • Blog leírása

        Az életünk értelmei:
        Tomcsi és Ágica a két kis mazsola, akik mellett nem ismert az a fogalom: UNALOM!
        Látogatás: 54017 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés