• Mazsolák
        kranki blogja

        Szuri után

        Még aznap este, a szuri után, ahogy a doktornéni említette, belázasodott Tomcsi. Pontosabban csak hőemelkedése lett. Azonnal, miután ezt észleltük, kúpot dugtunk a fenekébe. A kis drágámnak nem nagyon tetszett, ficánkolt, de végül is engedett. Fél óra elteltével ismét megmértük a lázát, akkor már nem volt. Békésen szunyókált tovább. Aztán hajnalban, amikor apa elindult az öt napos németországi utazásra (munkaügyben!), ismét melegnek éreztem a homlokát. Megmértem egy homlokra tapasztható hőmérővel, hogy ne ébresszem fel, de szerencsére nem volt láza. A biztonság kedvéért egy Panadol szirupot beadtam neki, ami nemcsak láz ellen jó, hanem fájdalom csillapító hatása is van.

        Időközben megérkezett édesanyám is, aki az öt napot velünk tölti, hogy a segítségemre legyen. Együtt megreggeliztünk, Tomcsi nem sokat evett, pedig mindennel kínáltuk: édessel (vajas kaláccsal, gabonapehellyel)és sóssal (szendvics, szalámi, sajt, tojás) is. Jobbnak láttuk, ha délelőtt nem megy ki a levegőre, gyógyuljon meg teljesen. A lakásban játszottunk vele, elővettük az összes játékát - egy kis játékbolt megirigyelhetné a mennyiséget és a választékot -, de neki egyik sem volt jó öt percnél tovább. Csetlett-botlott, elesett a saját lábában, következett a sírás.  Valószínűnek tartom, hogy több dolog is közrejátszott a nyűgösségben. Az egyik, hogy ebéd után csak másfél órát aludt, pedig két és felet, hármat szokott. A másik ok, az az, hogy kibújt a hátsó zápfoga is (az utolsó négyből az első).

        Az volt a szerencsénk, hogy Ágica mindezekből semmit sem észlelt, ő csak akkor sírt fel, ha éhes volt. Mostanság ő beállt a 4-5 óránkénti étkezésekre. Lassan tudok előre tervezni, beosztani az időmet.

        Délutánra sem változott a helyzet, ugyanolyan nyűgös volt, mint délelőtt. Odakint elállt az eső, fel a gumicsizmát, irány a játszótér! Mire felöltöztünk, és lejutottunk, megint el kezdett esni. Sebaj, nagymama ledobta utánunk az esernyőt és az esőkabátot, azért sem megyünk fel!

        Séta közben annyira zuhogni kezdett az eső, hogy nem láttam az orromnál messzebb. Mit tegyünk? Már, ha itt vagyunk, menjünk fel dédiékhez. Dédiék nagyon megörültek nekünk. Egyből meg is uzsonnáztattak minket, finom frissen sült foszlós, mazsolás kaláccsal. Tomcsi nagyon szereti a pattogatott kukoricát, ezért dédipapa pattogtatott ki neki. Gyorsan eltelt az idő, csörgött a telefonom, hogy merre vagyunk? Édesapám jött értünk kocsival!, nehogy elázzunk.

        Haza értünk, megszoptattam Ágicát, megvacsoráztattuk Tomcsit, gyors fürdetés,és tettük is le aludni. A fáradság hamar elnyomta. Ezután megfürdettük a kislányt,még kapott egy kis tejcsit és ő is elaludt.

        Végül mi is álomra hajtottuk a fejünket, mert egy fárasztó napon vagyunk túl.


      • Blog leírása

        Az életünk értelmei:
        Tomcsi és Ágica a két kis mazsola, akik mellett nem ismert az a fogalom: UNALOM!
        Látogatás: 53938 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés