Találkozás a doktor nénivel
Igaz, hogy Tomcsi augusztus 14-én töltötte a másfél évét, mikor is jogosult a soron következő kötelező oltásra, több ok miatt csak most kerülhetett sor a szurira.
A védőnői tanácsadás a mi körzetünknek csak szerdánként van, tehát először is augusztus 20-án vihettük volna le, de ugyebár az ünnep. A következő szerdán pedig már megszületett a kishugi, Ágica, azért nem tudtunk beadatni neki. Mire megerősödtem, hogy lemenjünk együtt a tanácsadásra, addigra Tomcsi lett beteg: csorgott a kis orra, és köhögött egy kicsit. Emiatt kiesett újabb két hét. A doktor néni megnyugtatott, hogy semmi baj,ha később kapja meg, ezt az oltást régen három!! éves korban adták! Így történt, hogy végül most szerdán jutottunk le családostul a védőnői tanácsadásra. Azért a tanácsadó felől megyünk be, nehogy a gyermekorvosi rendelőben valamit összeszedjenek a gyerkőcök.
Kellemest a hasznossal- alapon, akkor már Ágicát is megvizsgálja a doktor néni.
Ahogy beléptünk az váróterembe, már láttam,hogy nem végzünk egyhamar, nagyon sok babakocsi parkolt össze-vissza. Még ismerősökkel is találkoztunk: Ágicának a vőlegény-jelöltjével! Jogosan kérdezhetitek: Nem túl korai? Nálunk ez csak poén szinten megy, ugyanis a vőlegény (Norbika) a barátnőm kisfia, aki most volt 8 hónapos. (előre gondoltunk, hátha akkor is olyan nehéz lesz párt találni maguknak :))
Előbb Tomcsit mértük meg: 12 és fél kiló, 88 centi. Nagyon tetszett neki a mérleg, nem is akart róla lelépni. Egészen addig, míg váróteremben észre nem vette a legszebb kislányt! Odalépett hozzá - aki a babakocsijában ült - megsimogatta és megpuszilta. Hát nem édes? Tiszta apja ez a fiú, már most kezdi a csajozást!
Ágicát is megmértük, ő 4 kiló 69 dekát nyomott és 56 centiméter hosszú lett. Jó sokat fejlődött!
Megfigyeltük apával, hogy a váróban mindenkinek két azonos nemű gyermeke volt: az egyik anyukának két fia, a másik édesanyának két lánya! Mondták is, hogy de jó nekünk!
A doktor néni viszonylag gyorsan lekezelte az előttünk érkező lurkókat, mi következtünk. Először Ágicát vizsgálta meg Éva néni, megállapította, hogy egészséges, gyönyörű kislány!
Aztán következett Tomcsi... Vele nem lacafacázott sokat, már készítette is a fecskendőt. Gyorsan letoltam Tomcsi nadrágját, felfektettük az ágyra, megfogtam a kis kezét és már nyomta is a tűt doktornő a fenekébe. Szegény kisfiúnk felordított, én abban a pillanatban felkaptam, magamhoz szorítottam, és a szájába tettem a cumiját. Szerencsére hamar megnyugodott, főleg mikor a kezébe kapta a fecskendőt. Éva néni felvilágosított, hogy előfordulhat láz, és bekeményedhet, fájhat a szuri helye, ezért állott vizes ruhát tegyünk rá. Ha pedig belázasodik, mehet a kúp.
Ágica ezalatt és végig a rendelőben az igazak álmát aludta.
Ráadtam a gyerekekre a kabátot, sapkát és siettünk haza, mert nagyon elszaladt az idő. Ebéd és alvás következett mindkettőjüknek.