Jön a fogunk vagy megfáztunk?

Mostanság ez a kérdés foglalkoztat. Persze Tomcsival kapcsolatosan. Tegnap számoltam meg fogmosás közben (ha azt lehet annak nevezni, hogy minket utánozva a kis fogkeféjét dörzsöli a fogacskáihoz), hogy mennyinél is tartunk: 16 darab. Azaz már csak az utolsó négy darab hiányzik!

Tomcsinál szerencsére a fogzás viszonylag könnyen, gyorsan zajlott. Nem lázasodott be. Onnan vettük észre, hogy bújik a következő, hogy a széklete valamivel lágyabb lett és az orra, nyála elkezdett csorogni. Először azt hittük megfázott, de a harmadik fogacskánál már biztosan kijelenthettük, hogy egy újabb fog érkezik!

 Ezúttal is folyik az orra, és a nyála. Szóval várható az utolsó négyes! Vagy most tényleg megfázott? Kicsit köhög is. Bár szerintem ez csak az orrváladék miatt van. Legalább is remélem. Hallottam, hogy várható az influenza vírus, és veszélyesebb, súlyosabb lesz, mint eddig. Szedem a vitaminokat, sok zöldséget és gyümölcsöt eszek, valamint adom a családomnak is.

Tegnap éjszaka nem valami sokat aludtunk. Tomcsinak eldugult a kis orrocskája, és nem kapott levegőt rajta. Hatalmas ordításba kezdett. És ezt félóránként ismételgette.. Ha nem ő sírt fel, akkor Ágica ébredt fel, hogy éhes. Ő volt a könnyebbik eset, mert rajta egyszerűbb volt segíteni: csak kicseréltem a pelust, majd a cicit a szájába tettem. Negyed- vagy fél óra elteltével, a büfik után ő már aludt is tovább. Újabb három-négy óra pihenés következett részéről.

Viszont szegény kisfiúnkon nem igazán tudtunk könnyíteni. Előkerült megint a közutálatként számon tartott ORRSZÍVÓ. Először csapra szerelhetőt vettünk, azt mondták az a legjobb. Nekünk nem vált be, így hát elektromosat szereztünk be. Ez mobilabb, és egyébként is jobb. Már a látványa is sírást vált ki Tomcsiból. De, ha muszáj, akkor muszáj! Manapság annyi erő van a gyermekben, hogy két emberes lett az orrszívás. Az egyikünk lefogja, míg a másikunk szívja. Nagyon sajnáljuk, mert ordít a drágaságunk, de utána egy darabig legalább kap levegőt az orrocskáján. Ezután megnyugtatjuk, beadunk neki egy adag Panadol szirupot, majd visszaalszik. Sajnos nem sokáig. Apa megpróbálta ülve, az ölében altatni. Egy darabig jónak bizonyult, hisz függőleges állapotban könnyebben kapott levegőt. De ez sem tartott ki reggelig.

Mondtam apának, hogy aludjon egy kicsit, felváltom én - hisz neki reggel menni kell dolgozni, és mint területi vezető, sokat van úton, nem igazán jó, ha nem pihente ki magát....tudjátok az a sok baleset!

A férjemmel úgy beszéltük meg, hogy ő kel fel Tomcsihoz, rendezi. Nekem csak Ágicával kell foglalkoznom, utána meg pihenjek nyugodtan. Megmondom őszintén jól esett apától, de mint édesanya erre nem vagyok képes! Mindkét gyermekem minden rezdülésére, fordulására automatikusan felébredek! Szeretném az összes fájdalmukat magamra vállalni!

Gondolom, ezt hívják ANYAI ÖSZTÖNnek!

Most ebéd után Tomcsi aludt egy nagyot, nem sírt fel csak egyszer, akkor is ivott. Bízom benne, hogy a ma esténk már jobb és nyugodtabb lesz. Ha igen, akkor megint csak a fog viccelt meg minket!