A vesekövesség és típusai

A vesekőbetegség a környezeti hatások és örökletes tényezők kölcsönhatásának eredményeként alakul ki. A kőképződést elősegítő és gátló tényezők egyensúlyának felborulása kőképződéshez vezet.

Vesekő - A téma cikkei

2/1 A vesekövesség és típusai 2/2 Kezelés és megelőzés

A vesék átszűrik és tisztítják a vért, a keletkező vizelet a szervezet számára szükségtelen vízből és a benne oldott anyagokból áll. A vesék ugyanakkor a szervezet számára fontos anyagokat nem választják ki. Ezen egyensúly felborulása esetén a vizelet túltelítetté válik, és apró kristályok megjelenéséhez vezet, amelyek nem tudnak feloldódni a vízben.

Ha hetekig, hónapokig nem kerülnek ki a vizeletelvezető rendszerből, akkor egybetapadnak és kövekké formálódnak. Ezt a folyamatot elősegíti a helytelen táplálkozás, a szomjazás, a felszívódási zavarok, a húgyúti fertőzések, a hosszan tartó elégtelen folyadékbevitel és némelyik örökletes betegség.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A vese

A vese páros szerv, a hasüreg hátsó részén, az ágyéki gerinc két oldalán található, zsírrétegbe ágyazva. A vese felelős a szervezet anyagcsere során keletkezett bomlástermékek eltávolításáért, valamint a szervezet sejtközötti folyadéktérfogat-szabályozásáért.

Egyes kövek a nyálkahártyához tapadnak, míg mások pangást fenntartó fejlődési rendellenességek miatt lebegnek a rendszerben.

A tapadó kő a vese üregrendszerének falában egyre mélyebb rétegeket érint, majd a vese károsodását okozza. Ezért fontos, hogy a köveket eltávolítsuk, és újraképződésüket megakadályozzuk.

A leggyakoribb kőfajták

A vesekövek nem egyformák. Legtöbbször sárga vagy barna színűek, méretük pedig a homokszemcsényitől ökölnyi méretűig terjedhet. Egy embernél általában csak egyfajta kő képződik.

A vesekövesség kezelése, megelőzése

Ha valakinek már volt veseköve, 1-2 éven belül újra jelentkezik, ha az életmódján nem változtat. Ajánlatos a rendszeres, egészséges testmozgás és a stressz kerülése. A vesekövesség kezeléséről, megelőzéséről itt olvashat.

1. Kálciumkő (többségük kálcium-oxalát) - 75%: a leggyakoribb kövek. A  hátterében állhat öröklődő anyagcserezavar, mellékpajzsmirigy túlműködés, gyógyszerszedés (furosemid, szteroidok, savkötők), A és D vitamin túlzott fogyasztása. Nagy mennyiségű C-vitamin, és kevés B vitamin az oxalát túltermelődése révén okozza a kőképződést.
2. Struvit (magnézium-ammónium-foszfát) - 15%: gyakoribb nőknél, húgyúti fertőzés eredményeként képződik.
3. Húgysavkő - 5%: a húgysav - főleg húsok - lebomlásakor keletkezik. Köszvényben szenvedő betegek, akiknél a húgysav anyagcseréjével van probléma, hajlamosabbak a húgysavkő kialakulására.
4. Cisztinkő - 1%: a cisztin a fehérjék lebomlásának egyik terméke. Anyagcserezavarok a vizeletben a cisztin magas szintjét okozhatják, ami kristályképződéshez vezet. Örökölhető, de szerzett betegség is lehet.

Vesekövek elhelyezkedése a vesekelyhekben és a húgyvezetékben.

Milyen tünetek utalnak a vesekőre?

A betegek gyakran hátfájdalom vagy vérvizelés panaszával érkeznek orvosukhoz, ám a kis kő sokáig tünetmentes lehet. Az üregrendszert kitöltő nagy kövek mozgásra képtelenek, ezért tünetszegények.

A kis mozgó kövek a húgyvezető fiziológiás szűkületeiben beékelődnek és hirtelen jelentkező heves hasi tüneteket, vesegörcsöt okoznak. A vándorlás során a  fájdalom a lágyékhajlatba, combba, herékbe, nőknél a nagyajkakba sugárzik. Ezt gyakran vérvizelés kíséri, mely gyakran mozgás után jelentkezik. A vesekő gyakran hányingerrel, hányással, haspuffadással is jár. Ha a kő a hólyagba  jut, a beteg fájdalma egycsapásra megszűnik.

 A kövek 70-80 százalékban vizeléssel spontán módon elhagyják a húgyutakat, általában az első tünetek jelentkezésétől számítva 48 órán belül.

A panaszok gyermekkorban nem ennyire jellegzetesek, inkább az egész hasra lokalizálódik a fájdalom, és a gyermek a tenyerével a köldök körül jelzi a fájdalmat. Eredményes görcs esetén a beteg követ vagy homokot ürít.

(Dr. Jóna Angelika)