Az újszülöttkori sárgaság

Az érett újszülöttek 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál életük második-harmadik napja körül enyhe sárgaság jelenik meg. A sárgaság fokozódik, majd lassan lezajlik: érett újszülötteknél az első 2 hétben, koraszülött babáknál elhúzódóbban, akár egy hónapig is eltarthat. Ez az esetek nagy részében a normális újszülöttkori sárgaság része.

A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása a felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át. Ez nagyobb vörösvértest szétesés során sárgaság kialakulását eredményezi.

Miért épp az újszülöttek?

Az újszülött szervezetében a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van, mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, így ez is megemeli ennek a vérszintjét.

Több tényező hozzájárulhat még a sárgaság kialakulásához például az elégtelen szájon áti táplálás, a szülés során a köldökzsinór késői lefogása vagy ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre. Ezek a tényezők járulnak hozzá az újszülöttek természetes sárgaságához.

Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része. Ilyenkor például vírusfertőzések, a mama és a baba közötti vércsoport eltérések, illetve máj- és epeúti fejlődési rendellenességek okozhatnak sárgaságot.

Mit okoz a sárgaság? Hogyan vesszük észre?

A kis újszülött bőre és szemfehérjéje sárgás színű lesz, aluszékonnyá válik és az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető.  Súlyos esetben, ha a sárgaság nagy fokú, akkor a bilirubin az agyba átjut és ott az agyi struktúrákba lerakódva súlyos károsodást okozhat.

Azért, hogy mindezt megelőzzük vérvételek segítségével kell követni, kontrollálni a bilirubin szintjét, azt, hogy az növekvő vagy csökkenő tendenciát mutat e. Vérvétel segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy a normális sárgaságról vagy pedig a kóros formáról van e szó, ha az utóbbiról, akkor további vizsgálatok következnek.

A sárgaság kezelése

A sárgaság egy része kezelést nem igényel, magától rendeződik. Ha a bilirubin elér egy szintet, akkor kezelni szükséges. Mindenek előtt a szájon áti táplálást kell forszírozni. Ilyenkor a bilirubin széklettel való távozását segítjük elő. Ehhez az aluszékony babát különböző trükkökhöz folyamodva ébresztgetni kell és rábírni arra, hogy egyen. Ritkán találkozhatunk azzal, hogy az anyatejes táplálás fokozza a sárgaságot. Ilyen esetben pár napig tápszeres táplálásra szükséges áttérni, de utána vissza lehet térni az anyatejes tápláláshoz.

A terápia másik része a fénykezelés (fototerápia). Ez azt jelenti, hogy a babákat kék fényű lámpával világítják meg. Itt a kék fénynek azt a hatását használják ki, melynek segítségével a bilirubin vízoldékony formává alakul át és így könnyen kiürül a széklettel és a vizelettel a szervezetből.

A kékfény-kezelés során a szemet gondosan letakarják, hogy a kék lámpa ne károsítsa. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a forszírozott szájon áti táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges.

A terápia részének tekintik még a gyógyszeres kezelést, erre azonban ma már nem nagyon kerül sor.

(WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos)