• Az érgyulladás (vasculitis) típusai

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A vasculitis gyűjtőnév olyan érgyulladásra utal, amely az ér által érintett szerv károsodását jelenti. A vasculitis a szervezet bármely területén kialakulhat, mégis leginkább a verőerekre (artériák) jellemző.

        A téma cikkei
        2/1 Az érgyulladás (vasculitis) típusai
        2/2 Az érgyulladás (vasculitis) tünetei

        Elsődleges és másodlagos vasculitisek különböztethetők meg aszerint, hogy az érgyulladás kialakulása önállóan vagy valamilyen más betegség következtében jött-e létre.

        Másodlagos esetekben általában a több szervrendszert érintő autoimmun betegségekhez társul a vasculitis, de kialakulhat vírusos és bakteriális eredetű fertőzések és az immunrendszer túlérzékenysége (szérumbetegség, gyógyszerallergia) következtében is.

        Az elsődleges vasculitisek formái a résztvevő erek nagysága alapján különíti el a vasculitisek különböző formáit.

        Hirdetések

        I. Kiserek vasculitisei (a legkisebb átmérőjű vénák, artériák és a hajszálerek)

        Wegener-granulomatosis

        A szívinfarktus tünetei
        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a TV-ben vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek.

        Az infarktus jelei

        Ez az idegen nevű betegség az ún. szisztémás vasculitisek közé tartozó megbetegedés. Jellemzője, hogy leggyakrabban az orr, az orrmelléküregek, a torok vagy a tüdő nyálkahártyájának érintettségével jár, de késői diagnózis esetén átterjedhet a test teljes érhálózatára. 
         
        Időben felfedezve és kezelve gyógyítható, az előrehaladott betegség azonban súlyos veseelégtelenséget és ennek következményeként halált is okozhat.

        Churg-Strauss-szindróma

        Leggyakrabban a bőr és a tüdő érintett, de a kórkép multiszisztémás jellege miatt nem kizárólag. Érinti még a szívet, az emésztő apparátust, a májat és a perifériás idegeket. Elsősorban asztmás betegeknél fordul elő.

        Mikroszkópos panarteritis

        A vaszkuláris demencia
        Vaszkuláris (ér eredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki.

        Bővebben a betegségről

        A mikroszkópos panarteritis a középnagy ereket is érintheti, így hasonlít a klasszikus panarteritisre (melyet szokás polyarteritis nodosának is nevezni). Érdekes, hogy mindkét betegség gyakran alakul ki hepatitis B vagy hepatitis C vírus által fertőzött betegeken.

        Tünete a láz, rossz közérzet, hasi fájdalom. A hasi fájdalmat gyakran hányinger, hányás kíséri. Korán kialakul a végtagfájdalom, amelynek oka az ízületek, az izmok és a perifériás idegek gyulladása. A neuropathia ezen két vasculitis típusban fordul elő leggyakrabban.

        A mikroszkópos panarteritis jellemző tünetei közé tartoznak a bőr érintettségének jelei: tapintható csomócskák a bőrben (gyulladásos göbök), bevérzések, gyakori kisebesedés. A vese és a tüdő általában érintett.

        Megtámadhatja a belső szerveket, epehólyag-gyulladást, hasnyálmirigy-gyulladást, bél infarktust (a belek érelzáródás okozta elhalása) okozva. A máj, vese vagy húgyhólyag ereinek megrepedése belső vérzésekhez vezet.

        Schönlein-Henoch-purpura

        Mi hajlamosít visszértágulatra?
        A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a testsúly mellett a szülés a visszértágulat egyik leggyakoribb rizikófaktora.

        Miért gyakoribb terhes nőknél?

        A Schönlein-Henoch-purpura gyakrabban fordul elő gyermekeknél, mint felnőtteknél. A jellegzetes tapintható elszíneződött bőrgöbök főleg az alsó végtagon jelentkeznek, de előfordulhatnak a kezeken, karokon, a törzsön illetve a fartájékon is. Az ízületek közül főleg a térdek és a bokák mutatnak gyulladásos tüneteket (duzzanat, fájdalom).

        Hasi fájdalom utal a belekben zajló folyamatra. A vese érintettségére véres vizelet hívhatja fel a figyelmet, de a vérürítés nem feltétlenül jelentkezik szabad szemmel is észlelhető mértékben. A betegség prognózisa kitűnő, 1-6 hét után magától gyógyul, ha a veseérintettség nem volt súlyos.

        Esszenciális cryoglobulinaemiához társuló vasculitis

        A bonyolult nevű betegség elnevezése a cryoglobulinaemia állapotra utal, amikor a vérben ún. cryoglobulinok szaporodnak fel. Ezek olyan autoantitestek, melyeket a szervezet saját maga termel, és a szervezet sejtjeit támadják meg, különböző kórképeket alakítva ki. Három fajtájuk van (I-III.), amelyek közül az I. típusúak gyakrabban mutathatók ki lymphoproliferatív betegségekben, ám a II-III. típusok vasculitist okoznak. A cryoglobulinaemiák 90%-a hepatitis C talaján fejlődik ki.
        A jellemző tünetek a tapintható elszíneződött bőrelváltozások, illetve hasi fájdalom. Érintett lehet a máj, a tüdő, a vese és az idegrendszer.

        II. Középnagy erek vasculitisei (a közepes átmérőjű erek a belső szervekben, például vese, máj, bélrendszer, szív koszorúserek)

        Klasszikus panarteritis

        Vérnyomásmérés
        A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete.

        Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?

        Gyakran alakul ki hepatitis B vagy hepatitis C vírus által fertőzött betegeken. Jellemző tünete a láz, rossz közérzet, hasi fájdalom. A hasi fájdalmat gyakran hányinger, hányás kíséri. Korán kialakul a végtagfájdalom, amelynek oka az ízületek, az izmok és a perifériás idegek gyulladása.

        A neuropathia a mikroszkópos panarteritis mellett itt fordul elő leggyakrabban. A klasszikus panarteritis mélyebb és nagyobb kiterjedésű csomókkal, gyakori kifekélyesedéssel jár. Megtámadhatja a belső szerveket, epehólyag-gyulladást, hasnyálmirigy-gyulladást, bélinfarktust (a belek érelzáródás okozta elhalása) okozva.

        Kawasaki-szindróma

        A többi vasculitistől kissé eltérő mechanizmusú betegség, amely leginkább 10 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő, nem egyszer járványos formában. A kiváltó okok között ezért valamilyen kórokozó szerepel, amely a szervezet szokásosnál hevesebb immunreakcióját idézi elő. Jelenleg Staphylococcus baktériumok gyaníthatók kóroki tényezőként, bár a bizonyítékok száma csekély, és azok sem meggyőzőek.

        A kórisme egyik kritériuma a legalább 5 napon keresztül fennálló láz. Az alábbiak közül minimum négy tünetnek kell még megjelennie a diagnózis felállításához: kétoldali kötőhártya-gyulladás, legalább egy szájnyálkahártya-elváltozás (pl. piros torok vagy cserepes ajkak), legalább egyféle végtagi elváltozás (oedema, hámlás, kiütés), nyakinyirokcsomó-megnagyobbodás, változatos megjelenésű bőrkiütések jelenléte.

        Szövődményként a szív koszorúsereinek elzáródása alakulhat ki, következményes szívizominfarktussal.

        III. Nagyerek vasculitisei (a legnagyobb átmérőjű erek: aorta, illetve a végtagok, a nyak és a fej nagyerei)

        Óriássejtes (temporalis) arteriitis

        A betegség elnevezése a leggyakrabban érintett arteria temporalis, vagyis a halántéki verőér latin nevéből származik. Jellemző a fejfájás, a fejbőr érzékenysége, a torokfájás, és különböző látászavarok fellépése. Teljes és végleges vaksággal járhat. A betegek közel felénél viszont ezen tünetek nem jellemzőek, ám száraz köhögés, a váll fájdalmas bénulása és ismeretlen eredetű láz tapasztalható.

        A betegség egyik változatának tekinthető polymyalgia rheumatica fő tünete a váll és csípő fájdalmas merevsége, izomgyengeség nélkül. Ezen utóbbi altípus sosem okoz vakságot, hacsak nem társul mellé a klasszikus óriássejtes arteriitis (a két altípus egyszerre is jelen lehet).

        Takayasu-arteriitis

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Másik neve „pulseless disease” vagyis pulzus nélküli betegség. Az elnevezés alapja az, hogy a kórkép jellemzően a szív bal kamrájából kiinduló főverőér kezdeti szakaszát, vagyis az aortaívet betegíti meg, ami miatt annak fala megvastagszik, merevvé válik, és a pulzushullám (amely a szívből kiáramló vér nyomása miatt alakul ki a rugalmas érfalak közvetítésével) nem képes a távolabbi artériák felé tovaterjedni, így a pulzus nehezen tapinthatóvá válik. Gyakran a betegség érinti még a szív közeli nagy artériákat, melyek a fejet, a nyakat, a felső végtagokat, a törzset, a beleket, a veséket, a csigolyákat, a szívet, az agyat, a tüdőt látják el.

        A betegség számtalan megjelenési formában előfordulhat. Korai stádiumban láz, izomfájdalom, ízületi fájdalom és a folyamatban érintett érszakaszok területén jelentkező fájdalom jellemző. Az érintett érszakaszok elhelyezkedésétől függően a tünetek az alábbi betegségek jeleivel egyeznek meg: agyvérzés, angina, súlyos perifériás érszűkület. Az ok az ellátandó testrészekben fellépő vérkeringési zavar. Kórjelek lehetnek még: szédülés, ájulás, időszakos vakság vagy gyengén látás.

        Dr. Kónya Judit, családorvos
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        2/2 Az érgyulladás (vasculitis) tünetei | 2/1 | Következő oldal
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        Mire számíthat a visszérműtét során?

        Mindenkinek ajánlott időben elvégeztetni a visszerek kezelését, hiszen így nemcsak a kozmetikailag zavaró problémát lehet orvosolni, de a későbbiekben nem kell tartani az elhanyagolt visszerek kellemetlen következményeitől sem.

        Az érgyulladás (vasculitis) tünetei és kezelése

        A vasculitis gyűjtőnév olyan érgyulladásra utal, amely az ér által érintett szerv károsodását jelenti. A vasculitis a szervezet bármely területén kialakulhat, mégis leginkább a verőerekre (artériák) jellemző.

        A zöld fény kirajzolja a bőrre a rejtett vénákat is!

        Sok esetben megnehezíti az egészségügyi személyzet dolgát, ha a betegnél nem látszanak a vénák. Csecsemőknél vagy túlsúly esetén is előfordulhatnak fedett vénák, de a daganatos betegeknél vagy akár sokk hatására is összeeshetnek a vénák.

        Visszerek: Otthoni tippek a megelőzés és sikeres kezelés érdekében

        A láb egészségét veszélyeztető egyik leggyakoribb betegség a visszeresség. Oka, hogy a láb ereiben lévő billentyűk nem zárnak tökéletesen, ezért a vér visszafelé áramlik a gyűjtőerekbe, ami az érfal kóros kitágulásához, majd a visszaáramlott vér pangásához vezet.

        A visszérgyulladás is okozhat mélyvénás trombózist

        A visszérgyulladás nagyon gyakori probléma, elsősorban azoknak a körében, akik kitüremkedő, kanyargós visszértágulatokkal küzdenek. Maga a varikozitás már eleve megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét, ám ha az illetőnél visszérgyulladás jött létre, úgy a veszély megsokszorozódik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.