• Minden ötödik elhalálozást szívroham vagy stroke okoz az Európai Unióban

        Szerző:
        WEBBeteg

        Több mint egymillió ember halt meg szívrohamban vagy stroke-ban 2013-ban az Európai Unióban: 644 ezer ember szívroham és mintegy 433 ezer ember stroke-ban vesztette életét, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint minden ötödik elhalálozást e két betegség okozta. Magyarországon nőtt a szívroham okozta elhalálozás aránya - derült ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által szerdán közzétett adatokból.

        2000 óta azonban mindkét végzetes betegség aránya folyamatosan csökken az összes elhalálozásban az EU-ban: akkor a szívroham az elhalálozások 16,6 százalékáért, a stroke 11,5 százalékáért volt felelős, 2013-ban pedig 12,9 százalékért és 8,7 százalékért - olvasható az intézmény honlapján megjelent közleményben.

        Öt korcsoportot elemezve kimutatható, hogy az elhalálozási kockázat láthatóan növekszik az életkorral: e betegségek a felelősek az elhalálozás kevesebb mint 10 százalékáért a 40 év alatti korosztályban, 10 és 20 százalék között a 40-69 év közötti korosztályban és 20 százalék fölött az ennél idősebb korcsoportban.

        Hirdetések
        Mi a teendő szívinfarktus esetén?

        Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete. Mi a teendő szívinfarktus esetén?>>

        A szívroham és stroke halálozási aránya Franciaországban a legalacsonyabb, 6,0 és 5,7 százalék. A legmagasabb a szívrohamban elhunytak aránya Litvániában (36,7 százalék), Lettországban (28,9), Szlovákiában (25,7) és Magyarországon (25,3). Ez az arány a legalacsonyabb Franciaország után Portugáliában (6,5), Hollandiában 6,6), Belgiumban (7,6), Dániában (7,9) és Spanyolországban (8,6 százalék).

        Az összes elhalálozásban a szívroham okozta elhalálozás legnagyobb mértékben Észtországban csökkent a 2000. évi 32,3 százalékról 23 százalékra. Dániában 8, az Egyesült Királyságban 7,7 Svédországban 6,9 százalék volt a csökkenés.

        Litvániában azonban 4,3 százalékkal, Csehországban 4,2 százalékkal, Magyarországon 3,3 százalékkal és Horvátországban 2,9 százalékkal nőtt.

        Stroke okozta az összes elhalálozás 19,7 százalékát Bulgáriában, 18,9 százalékát Romániában, 17 százalékát Lettországban és 14,3 százalékát Horvátországban és Litvániában. Magyarország 10 százalékkal szintén az uniós átlag alatt van.

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A legalacsonyabb a stroke okozta elhalálozás Franciaországon kívül Dániában (6,4) Belgiumban és Németországban (6,5), Írországban, Luxemburgban és Ausztriában (6,6) valamint Hollandiában (6,7 százalék).

        A stroke okozta elhalálozási arány Portugáliában csökkent a legnagyobb mértékben, 8,4 százalékkal, Észtországban 7,9 százalékkal, Csehországban 6,4 százalékkal. Litvániában (1,7 százalék) valamint Bulgáriában és Szlovákiában (0,9-0,9 százalék) nőtt. Magyarországon a 2000. évi 14 százalékról 2013-ra 10 százalékra csökkent.

        Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?

        Hazánkban minden fél órában meghal valaki hirtelen szívhalál következtében. Ilyen és ehhez hasonló elrettentő címsorokat olvashatunk több hazai napilapban és internetes oldalon. Pánik helyett most ismerjük meg azokat a módszereket, amelyekkel megelőzhetjük a tragédiát. Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        Ingadozó vérnyomás - Mikor forduljon vele orvoshoz?

        A vérnyomást számtalan tényező befolyásolja, többek között a mozgás, a stressz, sőt, még az időjárás is, ezért a vérnyomás bizonyos mértékű ingadozása természetes folyamat. De hogy mikortól számít kórosnak, azt dr. Kapocsi Judit tanárnő, magasvérnyomás-specialista válaszolja meg.

        Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

        A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

        Zsíros étrend, elhízás és a szívbaj

        A zsírokban bővelkedő étrend és az elhízás olyan veszélyes immunválaszt válthat ki, amely növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - állapította meg a londoni Queen Mary Egyetem kutatása.

        Kiderült, miért halnak meg túl korán a magyarok

        A halálesetek egyharmada az orvostudomány jelenlegi állása szerint elkerülhető lenne az EU-ban. Magyarországon több mint 24 ezer ember azért halt meg, mert nem kapott időben és megfelelő ellátást, ez a halálozások 41,5 százaléka - derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.

        Az antidepresszánsok mellékhatása

        Az antidepresszánsok a férfibetegek érfalának megvastagodását okozhatják, és ezáltal megnövelik a szívroham és az agyi érkatasztrófa (stroke) kockázatát - derült ki a középkorú ikerpárokat vizsgáló amerikai kutatás során.

        Ha idő előtt jelentkeznek a tünetek - Tanulmány

        Kisebb lehet a szívroham kockázata a későbbiekben azoknál a nőknél, akiknél már a menopauza kezdetén jelentkeznek hőhullámok és éjszakai izzadás - közölték amerikai kutatók.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.