• Szívroham után: rehabilitáció, az újabb roham megelőzése és gondozás

        Szerző:
        WEBBeteg

        A heveny szívinfarktus életveszélyes állapot, melynek túlélését követően rendszerint a beteg addigi életmódjának gyökeres megváltoztatására van szükség. A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra, és a képzettségének megfelelő munka folytatására. Ezen cél elérésére csak orvosilag irányított komplex rehabilitációs program keretében nyílhat lehetőség.

        A betegek rehabilitációja

        A szívinfarktust túlélt betegek rehabilitációja már a kórházban, az intenzív osztályon megkezdődik, ahol a korábbi gyakorlattal ellentétben (amikor heteken át teljes ágynyugalomban tartották a beteget) korán elkezdik a beteg mobilizációját és mozgásterápiáját. Ezáltal a korábbi magas kórházi halálozást és különösen a tartós ágynyugalommal járó szövődményeket (pl. tüdőembólia) jelentősen sikerült lecsökkenteni. A rehabilitáció kórházi szakasza (első fázis) során orvos és gyógytornász felügyelete mellett zajlik a betegek mozgáskezelése, amely folytatódik a kórházból való távozás utáni második fázisban is az erre kijelölt speciális szanatóriumban, vagy járóbeteg ambulancián.

        Hirdetések

        A rehabilitáció felügyelet mellett végzett első két szakaszát követően az ún. harmadik fázisban a beteg már önállóan végzi azokat a tréningprogramokat, melyeket az előzőekben megtanult. A fizikai tréning mellett a komplex rehabilitációs program keretén belül rendkívül fontos a pszichés rehabilitáció is, mely rendszerint megfelelő szakember bevonásával segít a betegséggel gyakran együtt járó szorongás oldásában. A rehabilitáció fontos részét képezi a betegek oktatása és egészségnevelése, melynek során megismerik a betegségükkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és megtanulják az egészséges életmód alapelemeit, valamint a veszélyeztető tényezők (magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, stb.) megszüntetésének módjait.

        A rehabilitáció orvosilag és társadalmilag egyaránt igen eredményes és költséghatékony módszer a koszorúér-betegségben szenvedő betegek kezelésében. A programban résztvevők fizikai terhelhetősége nő, életminőségük és túlélési esélyeik javulnak, és nagyrészük képes eredeti munkatevékenységük folytatására. Ez utóbbi cél elérése jelenti a rehabilitáció igazi sikerét.

        Hogyan védhető ki az újabb roham?

        A szívinfarktus tünetei


        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?>>

        Bár a heveny szívroham kezelése az utóbbi évtizedben jelentősen fejlődött és a halálozás nagymértékben csökkent, a kórházból távozó betegek kockázata az újabb szívinfarktus kialakulására változatlanul nagyobb, mint az átlag népességé. Különösen fokozott a veszély akkor, ha az infarktus létrejöttében szerepet játszó veszélyeztető tényezők változatlanul fennállnak a szívrohamot követően is, vagy ha a beteg nem részesül megfelelő védő hatású gyógyszeres kezelésben. Ezért ma minden szívinfarktust elszenvedett beteg számára szükséges biztosítani azt a hatékony másodlagos megelőző kezelést, amely bizonyítottan javítja az életminőséget és növeli az életkilátásokat.

        Rendszeres ellenőrzés és gondozás

        Koszorúér-betegség fennállása esetén a kezelőorvosnak rendszeres időközönként követnie kell betege javulását, meg kell ítélnie a gyógyszeres kezelés hatékonyságát, és szükség esetén változtatni kell a kezelésen. Emiatt a betegeknek rendszeres ellenőrzésre kell járniuk, aminek időtartama állapotuktól függően változik (egy-két hónaptól fél-egy évig).
        Igen lényeges, hogy a beteg maga is figyelje panaszai jellegének, erősségének változásait, és szükség esetén azonnal jelentkezzen kezelőorvosánál. Fontos, a gyógyszereit pontosan, az orvos utasításai szerint szedje, és megkérdezése nélkül ne változtasson az adagolásukon, és ne hagyja abba szedésüket.

        A koszorúér-betegség gyógyításának hosszú távú sikere, sokszor maga a beteg élete is a jó orvos-beteg együttműködésen múlik.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Bár a betegség alapjául szolgáló érelmeszesedés folyamatát általában teljesen megszüntetni nem lehet, az anginás rohamok gyakoriságát és erősségét gyógyszeres kezeléssel, katéteres kezeléssel vagy műtéttel legtöbbször eredményesen csökkenthetik. Rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, a kockázati tényezők lehetőség szerinti kiiktatásával, a hatékony kezelési eljárásoknak köszönhetően a legtöbb koszorúérbeteg ma már teljes értékű életet élhet.

        Koszorúér-betegségek - Angina, szívinfarktus - megelőzés, kezelés
        Dr. Czuriga István

        A kiadvány fülszövege: "A szív a legdrágább kincsünk - szól az ősi mondás. Ma is mélyen átérezzük a jelentését, amikor szorító fájdalom markol a mellkasunkba. Ha a szív szólni tudna, csak annyit kérne, vigyázzunk az ő legdrágább kincsére, a koszorúerekre, amelyek ellátják éltető oxigénnel és tápanyaggal - védjük meg őket az alattomos érelmeszesedés ellen. A szív üzenetét tolmácsolja a szerző, akinek kulcsszavai: magas vérnyomás kezelése, koleszterinszint kontrollja, dohányzás abbahagyása, helyes étrend és testmozgás. Ne várjuk meg, amíg a szív az infarktussal hallatja a segélykiáltást! Teljesítsük a kéréseit - még ma!"

        Rendelje meg itt>>

        SpringMed Kiadó, 2010
        112 oldal
        Kötés: karton
        ISBN: 9789639695597
        www.springmed.hu

        (Springmed)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az intimlézer

        Dr. Kiss György

        Hogyan zajlik a nőgyógyászati lézerkezelés, és mikor alkalmazzák?

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Cukorbetegeknél a szívinfarktust nem mindig jelzik tünetek

        A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

        Melyik kávé árt az egészségnek?

        Közismert dolog, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás ártalmas lehet a szívre és az érrendszerre. Emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza a szív munkáját. Sokan nem tudnak lemondani a kávézásról, szinte szertartásként beleépül a napi rutinba.

        Milyen gondokat okozhat az óraátállítás?

        Sokaknak gondot okoz a nyári időszámításra való átállás.

        Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját

        Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

        Szívinfarktus - Megbecsülhető a kockázata

        Ha bárki azzal szembesülne, hogy nagy az esélye annak, hogy a következő öt évben szív- és érrendszeri megbetegedés lépjen fel nála, akkor valószínűleg megpróbálna változtatni az életmódján. A kardiológiai kockázatbecslés egyéni és társadalmi jelentőségéről dr. Ádám Zsófia kardiológus beszélt.

        Mennyire veszélyezteti Önt a szívinfarktus?

        Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.