• Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról

        Szerző:
        WEBBeteg

        A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök kialakulását akadályozzák meg. Szerepük tehát akár életmentő is lehet. Mit kell tudni a szedésükről? Hogyan hatnak pontosan?

        Miért van szükség véralvadásgátló gyógyszerekre?

        A vér alvadása egy bonyolult élettani folyamat, mely során számos molekula és fehérje kölcsönhatása révén alakul ki a véralvadék. Egészséges esetben a véralvadási folyamat mechanikusan akadályozza meg, hogy például egy sérülés vagy vágás során megszakadt érfal veszélyes vérzést okozzon.

        Amikor ez a folyamat nem működik megfelelően, az érpályán belül is kialakulhat az alvadék. Ez a folyamat vérrögöt eredményez, ami ha a kialakulás helyén marad, trombusnak, ha pedig onnan leszakadva, távolabb sodródva elakad, akkor embóliának nevezzük. A vérrög azért hordoz nagy kockázatot, mert könnyen elzárhatja az eret, amely súlyos következményekkel jár. Alvadék kialakulhat az oxigénben gazdag artériákban és a vénákban is.

        Hirdetések

        A téma cikkei

        3/1 Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról
        3/2 A véralvadásgátló gyógyszerek típusai
        3/3 Általános tudnivalók, jó tanácsok véralvadásgátló szedéséhez

        Hol alakulnak ki a vérrögök?

        Tulajdonképpen bármelyik szervet ellátó érben kialakulhat vérrög. A tünetek minden esetben az adott szervtől függenek, ezért nincs egyetlen speciális figyelmeztető jel, amely felhívja a figyelmet a bajra. Számos állapot és alapbetegség hajlamosít vérrögképződésre, melyek között vannak öröklött és szerzett trombózisra hajlamosító állapotok.

        Milyen a betegségek járnak leggyakrabban vérrögképződéssel?

        • mélyvénás trombózis (gyakoribb az alsó végtagon)
        • tüdőembólia
        • stroke (az agyi artéria elzáródása)

        Bővebben Ötpercenként meghal valaki vérrög miatt

        Mi a teendő a vérrögképződéssel járó betegségek fennállása, vagy azok veszélye esetén?

        Gyógyszeres kezelésre van szükség, amennyiben olyan betegséggel érintett a beteg, amelyben vérrög alakult ki. Szintén gyógyszeres terápiával kezelendők azok az esetek, amikor magas a vérrög kialakulásának kockázata. Véralvadásgátló szerekkel tehát a vérrög kialakulásának megelőzése vagy a kialakult állapot megoldása lehetséges. Ezen túl pedig a vérrög további növekedésének és leszakadásának megakadályozása ugyancsak antikoagulánssal érhető el.

        Mikor kell feltétlenül véralvadásgátlót használni?

        Leggyakrabban a következő esetekben szükséges a terápia:

        • Lezajlott vagy fennálló trombózis esetén.
        • Lezajlott vagy fennálló embólia esetén.
        • Pitvarfibrilláció fennállásakor (olyan szívritmuszavar, melyben nem húzódik össze a szív pitvara megfelelően, amely miatt az ott pangó vér megalvadhat, és tovább pumpálódva az agyi erekben elakadva stroke-ot okozhat).
        • Bizonyos műtéteket követően, ahol nagy a kockázat arra, hogy maga a beavatkozás, vagy az utána következő, ágynyugalommal járó időszak fokozza a hajlamot a vérrögképződésre.

        Egy daganatos betegség fennállása szintén nagy kockázati tényezőt jelent, emiatt megelőző jelleggel (az adott daganattípustól függően) gyakran szükséges a véralvadásgátló kezelés a daganatos betegek számára.

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Hughes-szindróma: a nőket kétszer gyakrabban érinti

        Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.

        Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)

        A disszeminált intravaszkuláris koaguláció egy ritka, életveszélyes állapot, mely megakadályozza a normális véralvadást. A betegség fokozott véralvadással kezdődik, ahol a kialakuló vérrögök megakadályozhatják a vér áramlását, elzárhatják a vér útját a test szerveitől. A fokozott véralvadás felhasználhatja a vérlemezkéket és az alvadási faktorokat, a kevesebb vérlemezke és alvadási faktor következtében pedig fokozott vérzés léphet fel.

        A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

        A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

        Véralvadásgátlás - A heparin tulajdonságai

        A heparin alkalmazása elég nehézkes, mert csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Milyen előnyös tulajdonságai és mellékhatásai vannak?

        A vérzékenység lehetséges okai

        A vérzékenység tág fogalom, a kissé elhúzódó banális vérzésektől az életveszélyes betegségekig terjed. A véralvadási folyamatokat több szinten, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerek szabályozzák a szervezetben, ezek bármelyike sérülhet, így a véralvadás elhúzódását vagy elmaradását, ezzel vérzékenységet okozva.

        A vénás tromboembólia kiváltó okai és tünetei

        A szervezet bármely vénájában kialakuló vérrögöt trombusnak nevezzük, embóliának pedig a trombusból leszakadó vérrögöt, amely valamelyik szerv vénás érrendszerében elakadva helyileg, az eredeti kialakulási helytől távolabb okoz vérelfolyási zavart, vagyis vénás tromboembóliát (VTE).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.